4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Ügyfélszolgálatunkon 2014-től az alábbi munkarendet szeretnénk bevezetni. Hétfőtől csütörtökig 8.00-16.35-ig, 20 perc munkaközi szünettel, ami nem számít bele a munkaidőbe. Pénteken 8.00-15.20-ig, tehát az első négy nap 8 óra 15 perc, pénteken 7 óra lenne a munkaidő mértéke. Szükséges-e munkaidőkeret ehhez a beosztáshoz? Ha a munkavállaló késik, azt utóbb le kellene dolgoznia. Ezt is a munkaidőkereten belül lehet elrendelni?

Kérdés: Az Mt. 204. §-ának (3) bekezdése szerint a köztulajdonban álló munkáltatónál fennálló munkaviszonyban a munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ez a rendelkezés a munkavállalóknak fizetendő műszakpótlékok mértékére is vonatkozik-e, illetve fizethető-e a pénztárosnak kollektív szerződés alapján 10% pénzkezelési pótlék?

Kérdés: 2013. augusztus 1-jétől ismét változott az Mt., amely módosítás során a bérpótlék számítási alapja egy 8 órás munkavállaló esetében a havibér osztva 174-gyel. Ha 2013 novemberében a munkavállaló ledolgozta a 160 órát (20x8 napot), és azon felül 2 szabadnapján 16 órát dolgozott, akkor mi a helyes bérkiszámítási mód? A munkavállaló alapbére havi 114 000 Ft, és 16 óra pihenőnapra eső rendkívüli munkavégzése van. A túlórára járó alapbért is a 174-es osztó alkalmazásával kell meghatározni (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére: 114 000/174 x 2 x 16, azaz 20 960 Ft), vagy az általános munkarend szerinti munkanapok számával (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére 114 000/160 x 16 + 114 000/174 x 16, azaz együttesen = 21 888 Ft)?

Kérdés: Az egyik munkaerő-kölcsönző cég megszűnik, de egy másik, ugyancsak munkaerő-kölcsönző átveszi a dolgozókat, ugyanoda kölcsönzi ki őket. Kérdésem, hogy új munkaalkalmassági orvosi igazolásokat kell-e készíteni, ha a beosztás sem változik?

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az alapszabadság és az életkor utáni pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató. Ezt a megállapodást mikor kell megkötni? Decemberben köthet ilyet a munkáltató a munkavállalóval, vagy ezt már az év elején rögzíteni kell? Mi erre a szabály?

Kérdés: 92. lapszámukban szerepelt az 1783. kérdés, amely a keresőképtelenség elszámolásával foglalkozott munkaszüneti napon. Erre a kérdésre szeretnénk bővebb választ kapni havibéres munkavállalóra vonatkozóan.

Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?

Kérdés: A közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő figyelembe vehető-e kvázi "munkaviszonyként" a közalkalmazottak fizetési fokozatba sorolásánál és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál, ha a közfoglalkoztatási jogviszony létesítésére önkormányzatnál, önkormányzati intézménynél vagy a Kttv. hatálya alá tartozó hivatalban kerül sor? Egyes vélemények szerint ez nem munkaviszony, amelyre leginkább a Tbj-tv. biztosítotti kört megállapító 5. §-a szabályából lehet következtetni, mely szerint biztosított: a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy. Azaz a Tbj-tv. külön kategóriaként jelöli meg a munkaviszonyt és a közfoglalkoztatási jogviszonyt. A Kjt. 87/A. §-a pedig nem nevesíti a beszámítható jogviszonytípusok között a közfoglalkoztatást, így – a társadalombiztosítási szabályokból kiindulva – az a munkaviszonytól eltérő önálló foglalkoztatási forma, és nem lehet figyelembe venni.

Kérdés: Egy vállalkozás csomagolási és takarítási feladatok ellátására egyszerűsített foglalkoztatással szeretne alkalmazni munkavállalókat három műszakban, szombat és vasárnapi munkavégzésre. A vállalkozás rendelkezik folyamatos munkaviszonyos munkavállalókkal, előfordul délutános és éjszakás munkavégzés, de jelenleg tevékenysége nem több műszakos. Az előzőekben leírt esetben hogyan kell elszámolni az egyszerűsített foglalkoztatási munkabért? Kell-e alkalmazni az éjszakai, délutáni, vasárnapi és ünnepnapi foglalkoztatásra vonatkozó pótlékszabályokat egyszerűsített foglalkozatás esetén?

Kérdés: Hotelben recepciós munkakörben vasárnap is dolgozó munkavállalónak mennyi bér jár és milyen jogcímeken? Üzemanyagtöltő állomáson dolgozó, kiszolgáló munkakörű munkavállalóra és egy kereskedelemben dolgozó eladóra vonatkozóan is kérdés a vasárnapi munkavégzés díjazása.