Találati lista:
2681. cikk / 4645 Egészségügyi dolgozók besorolása és bérnövelése
Kérdés: Három egészségügyi dolgozónk van, akik alapellátás keretében végzik tevékenységüket: egy fogorvos, egy fogászati asszisztens és egy intézménytakarító. A Kjt. szerint vannak besorolva. Az egészségügyi dolgozókat megillető bérkiegészítés tekintetében a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet értelmében bizonytalanok vagyunk, hogy erre az alapellátásban dolgozó fogorvosunk és asszisztense vajon jogosult-e. Jelen álláspontunk szerint nem jogosultak, mert nem ugyanezen kormányrendelet 2. §-ában foglalt egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó ellátások, szolgáltatások keretében végzik tevékenységüket. Az intézménytakarító bérkiegészítésre való jogosultságát szintén kizártuk. Kérjük állásfoglalásukat mind a bérkiegészítésre való jogosultságuk fennállását, mind besorolásukat érintően!
2682. cikk / 4645 Pótlékátalány megállapítása
Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk megállapodni abban, hogy a jövőben a készenlét és az ügyelet, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazását átalány formájában kapják meg. Nem találtunk arra vonatkozó szabályt, hogy az átalányt hogyan kell meghatározni, illetve milyen időközönként kötelező felülvizsgálni. Milyen szabályokat kell-e vonatkozásban figyelembe vennünk?
2683. cikk / 4645 Gépkocsihasználat és utazási költségtérítés
Kérdés: Munkaköri autó esetén (ha a magánhasználat üzemanyagköltségét a munkáltató téríti), a munkavállaló részére téríthető-e a 86%-os vonat- vagy buszbérlet munkába járásra?
2684. cikk / 4645 Teljesítménybér munkaszerződésbe foglalása
Kérdés: Bérezési rendszerünkben változtatást akarunk bevezetni, amelynek lényege, hogy ha a munkavállaló alacsony költségek mellett tud dolgozni, akkor bónuszt kap, de ha egy bizonyos határ fölé lép a költségekkel, akkor az alapfizetését is csökkenteni akarjuk. Munkaszerződésbe kell-e foglalni a bónuszrendszer leírását, vagy elegendő, ha kiadunk róla egy szabályzatot?
2685. cikk / 4645 Változás a CSED alapjának számításánál
Kérdés: Nemrég bejelentettem a munkáltatómnak, hogy másfél éves gyermekem mellett szeptember 1-jétől újra szeretnék dolgozni. Korábban már beszéltünk róla, hogy két gyermeket szeretnénk, de az ellátás összege miatt valamennyi időre vissza kell majd mennem, mert különben sokkal kevesebb lenne a CSED-em, mint az első gyerek után. A munkáltatóm most azzal hárított, hogy nincs értelme visszamennem, mert változott a jogszabály, és megkapnám ugyanazt az összeget, mint az első gyereknél, anélkül hogy visszamennék dolgozni. Valóban változott a jogszabály? Ha nem, akkor megtagadhatja, hogy visszavegyen?
2686. cikk / 4645 Nyugdíjjogosultság és munkajogi szabályok
Kérdés: Kérjük szíves segítségüket abban, hogy hogyan alkalmazzuk a védett korral összefüggő szabályokat a nyugdíjaskort betöltött, azon túl levő, de elegendő szolgálati idővel nem rendelkező kollégánk munkaviszony-megszüntetése esetén? Nyugdíjasnak minősül-e az ilyen munkavállaló?
2687. cikk / 4645 Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felére mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
2688. cikk / 4645 Adószám törlésének hatása a munkaviszonyra
Kérdés: Munkáltatóm egyéni vállalkozó, akinek adószámát a NAV felfüggesztette. Az erről kiadott határozatot interneten lekérdezhető forrásból tudom. Tudomásom szerint ez után 180 nappal megtörténik az adószám törlése is. Kérdésem, hogy hogyan hat ki ez a munkaviszonyomra? Az adószám törlésével a munkáltatóm is automatikusan megszűnik?
2689. cikk / 4645 Üzemorvosi vizsgálat elmulasztása
Kérdés: A munkáltató milyen jogi eszközökkel élhet abban az esetben, ha a munkavállaló részére egy meghatározott időpontot állapít meg a kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozóan, de a munkavállaló a részére többször megadott időpontban sem megy el a vizsgálatra, és az adott időpontban nem volt részére távollét (szabadság) engedélyezve? Amennyiben az orvosi alkalmassági igazolás lejárt, a munkáltató az ezt követő naptól élhet-e a fizetés nélküli szabadság mint egyoldalú nyilatkozat intézményével?
2690. cikk / 4645 Létszámcsökkentés munkavállalók felvételét követően
Kérdés: Egy kereskedelmi vállalatnál dolgoztam közel két évig, a munkáltatóm azonban felmondott nekem, arra hivatkozva, hogy a cégnél létszámcsökkentést kell végrehajtani. Rajtam kívül másnak is megszüntette a munkaviszonyát. Azt viszont nagyon furcsának találom, hogy most hirtelen csökkenteni kellett a létszámot, mivel a múlt hónapban hét új embert is felvett ugyanerre a munkakörre, melyet én is elláttam. Ilyen esetben alappal hivatkozhat a munkáltató létszámcsökkentésre? Fontolgatom, hogy keresetet indítok, mert szerintem ez nem volt jogszerű. Sikeresen perelhetem emiatt a munkáltatót?
