Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott szociális szféra tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Jubileumi jutalomra való jogosultság munkavállalónak

Kérdés: Támogató szolgálatnál dolgozó, az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló tekintetében a Szoc-tv. 94/L. §-ának (4) bekezdése alapján a Kjt. jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell?
Részlet a válaszból: […]bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet. A Szoc-tv. 94/L. §-ának (4) bekezdése szerint "A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára - ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket - legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani".Ezért egyfelől a Kjt. 55-80. §-ában előírt feltételeket kell biztosítani. Ebből az 55-59. §-ok a munkaidőre, pihenőidőre vonatkoznak, a 60-80. § pedig a Kjt. V. fejezetébe tartozik, amely "A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere" címet viseli. Ezek közé[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4044

2. találat: Távolléti díj számítása szociális ellátóintézményben

Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?
Részlet a válaszból: […]munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani [Szoctv. 94/L. § (4) bek.].A Kjt. hatálya alatt az Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj kiszámításakor a Kjt., valamint a végrehajtási rendeletek által megállapított illetménypótlékokat, továbbá a havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. Az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés eseténa) folyamatosan megilletik, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni,b) folyamatosan nem illetik meg, akkor kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamra illették meg a közalkalmazottat [Kjt. 80. § (2)-(3) bek.].A kérdés szerinti esetben tehát mindazokat a - nem az Mt. alapján járó - pótlékokat, amelyek a munkavállaló rendszeresen kap (pl. a vezetői pótlék,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4009
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Vezető ápoló - vezetői megbízás

Kérdés: Az 1/2000. SzCsM rendelet 119. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vezető ápoló munkakörre vonatkozóan a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy vezetőnek minősül. A vezető ápoló feladatának megnevezése: egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője, FEOR-kódja: 1327. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint vezetői feladat ellátása vezető beosztásra történő megbízással történik. A törvény szerint a megbízott vezető a munkaköre mellett látja el a vezetői teendőket. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint: "A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól". A Kjt. 23. §-ának (5) bekezdése értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja. A megbízás határozott idejének letelte vagy a megbízás visszavonása után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. A vezető ápolói feladatok ellátására külön meg kell bízni a dolgozót a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése alapján, melynek időtartama 5 évre szólhat, vagy erre a munkakörre akár határozatlan időre ki lehet nevezni a dolgozót vezetői pótlék nyújtása mellett? Amennyiben 5 évre szóló vezetői megbízatással látható el a feladat, és a határozott idő letelte után a megbízatás visszavonására kerül sor, mi minősül a közalkalmazott alapmunkakörének (ápolói, vezető ápolói), tekintettel arra, hogy a vezető ápolói feladatok is egy munkakörhöz kapcsolódnak? Helyes-e az a gyakorlat, hogy a vezető ápolói munkakört a dolgozó határozatlan időre szóló kinevezéssel látja el, és emellett megbízzák 5 évre egy szociális intézmény telephelyvezetői feladataival? Vagy ilyen esetben (ha az a verzió helyes, hogy a vezető ápolói feladatokat 5 évre szóló megbízással látható el) a vezető ápolói megbízatását vissza kellene vonni, és utána lehet megbízni a telephelyvezetői feladatokra?
Részlet a válaszból: […]kell a vezetői megbízásokat kiadni. Míg az 1/2000. SzCsM rendelet szerint a vezető ápoló munkakör, addig a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (12) bekezdésének b) pontja szerint a vezetői státusz megbízás. Viszont ugyanezen rendelet 2. melléklet I. pontja a szociális területi ágazatspecifikus munkakörök között is tartalmazza a vezető ápolót. Mivel alacsonyabb szintű jogszabály - az Alaptörvény 15. cikk (4) bekezdése alapján - törvénnyel nem lehet ellentétes, a 257/2000. Korm. rendelet a Kjt.-vel ellentmondásban nem határozhat meg vezetői megbízás helyett vezetői munkakört. Erre egyébként 2011. január 1. óta a Kjt. nem is ad lehetőséget. Ezért a 257/2000. Korm. rendelet szabályaiból csak az a következtetés vonható le, hogy létezik egyfelől a vezető ápoló munkakör, másfelől egy azonos nevű vezető megbízás. A munkakör betöltésének feltételei az 1/2000. SzCsM rendeletben meghatározottak irányadók, a vezetői megbízáshoz a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerint legalább öt év, felsőfokú végzettséget vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás területén betöltött munkakörben szerzett szakmai gyakorlat szükséges.Mindebből a feltett kérdések vonatkozásában az következik, hogy a tényleges, pótlékkal díjazott vezetői feladatok ellátása csak megbízás alapján történhet. A vezető ápoló vezetői megbízású közalkalmazott munkaköre lehet a megbízásával azonos elnevezésű, de a 257/2000. Korm. rendelet ezt nem teszi kötelezővé, mivel nem állapít meg speciális szabályt a vezető ápoló vezetői megbízás betöltésének feltételére vonatkozóan, csak az általános ötéves gyakorlatot. Tehát elvileg más alapmunkakörű személynek is adható vezető ápolói megbízás; a gyakorlatban nyilván csak olyan közalkalmazott jöhet szóba, aki az ezzel a vezetői megbízással járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3840

4. találat: Pótlékok az idősek otthonában

Kérdés: Intézményünk bentlakásos idősek otthona, a terápiás munkatársaknak is adjuk az ágy melletti pótlékot. A kolléganő szülés után két évvel "papíron" visszajött, de a korábbi időszak ki nem vett szabadságát tölti, illetve az idei év arányos szabadságát (17 nap), tudván hogy hamarosan ismét elmegy táppénzre, mert már várandós. Ebben az esetben (relatív munkavégzés nélkül is) megilleti-e az ágy melletti pótlék? A korábbi év szabadságát és az idei év szabadságát (17 nap) külön kell ebben az esetben választani? Ágazati pótlékot kell-e adni? Vagy csak az alapbérrel kell számolni?
Részlet a válaszból: […]ápolói, szakápolói munkakörben, magyar egészségügyi szakdolgozói kamarai tagság mellett foglalkoztatott közalkalmazottakat. A rendelet a pótlék fizetéséhez nem támaszt egyéb feltételt a felsorolt munkakörök valamelyikének betöltésén túl, ezért ez ún. rendszeres illetménypótléknak minősül. A kérdezett esetben a szabadságát töltő kolléganőt is megilleti, ha olyan munkakört tölt be, ahol ez a pótlék jár.Az egészségügyi kiegészítő pótlék összege a közalkalmazott fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján változik, a konkrét összegeket a 257/2000. Korm. rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő emelkedésével a közalkalmazott átkerül egy magasabb pótlékra jogosító kategóriába a táblázaton belül, akkor a jogosultság megszerzésétől kezdve a magasabb összegű pótlék fizetendő a számára akkor is, ha szabadságon van.A 257/2000. Korm. rendelet 15/A. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottat a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3355

5. találat: Szociális dolgozó továbbképzése

Kérdés: 57 éves szociális dolgozó vagyok. Munkáltatóm továbbképzésre kötelez. Vonatkozik rám az Nkt. 62. §-ának (2) bekezdése? Most belső képzésnek nevezték át, cégem pszichológusa tartaná.
Részlet a válaszból: […]munkaviszonya/közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.A szociális ágazatban foglalkoztatottakra ez a szabály nem vonatkozik, tekintettel arra, hogy a nem köznevelési ágazatban foglalkoztatottakra csak az Nkt. egyes besorolási szabályai alkalmazandók, ám ezek is kizárólag a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2818
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet a válaszból: […]a munkaidő tartamára elszámolva, vagy azon kívül - amint Ön fogalmaz, a munkaközi szünet ledolgoztatásával - adják-e ki. Ha kollektív szerződés nincs, vagy erről nem rendelkezik, akkor a "ledolgoztatás" jogszerű, miután a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek.Ami a napi pihenőidőt illeti: ennek mértéke nem függ attól, hogy nappali vagy éjszakás műszakot követően adják azt ki. Az Mt. 104. §-a szerint a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra, az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. A 06.30-kor befejezett munkavégzés és a következő napi 05.30-kor kezdődő munkaidő között 23 óra telik el, e feltételnek tehát a munkaidő-beosztás megfelel.Az Eütev.tv. rendelkezéseit az egészségügyi ágazatban dolgozókra, továbbá - az Eütev.tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján - a Szoctv. hatálya alá tartozó, személyes gondoskodást nyújtó intézményekben egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók tekintetében is alkalmazni kell. Az Eütev. tv. 2. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy ahol e törvény eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ott az adott munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó törvény előírásait kell alkalmazni. Ez a szabály vonatkozik a munkaközi szünetre, amely tekintetében az Eütev.tv. nem fogalmaz meg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2690