Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott bérfizetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bérkifizetés téves bankszámlára

Kérdés: Egyik dolgozónk bérét véletlenül téves bankszámlaszámra utaltuk, mivel édesapja nevére ment a fizetése, akit ugyanúgy hívnak. A dolgozó a bérét édesapjától megkapta teljes egészében. Van-e ebben az esetben bármilyen írásbeli teendőnk, hogy azt rögzítsük, vagy a szóbeli tájékoztatása elégséges, hogy megkapta? Esetleg írassunk vele alá egy nyilatkozatot, vagy édesapja inkább utalja vissza részünkre az összeget?
Részlet a válaszból: […](1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló ténylegesen megkapta a munkabérét a téves utalást követően - akár harmadik személy, az édesapja útján is -, akkor ezáltal a munkabér kifizetésére vonatkozó kötelezettség végeredményben teljesült. Annak érdekében, hogy a későbbiekben is egyértelműen bizonyítható legyen, hogy a bérfizetés megtörtént, érdemes egy olyan nyilatkozatot kérni
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2963

2. találat: Elmaradt munkabér iránti igény érvényesítése

Kérdés: Több betegségből kifolyólag 67%-os rokkant lettem. Mivel az ellátásom olyan alacsony, hogy abból nem tudok megélni, elszegődtem egy fuvarozócéghez 5 órás munkarendbe. 2015 augusztusától mind a mai napig a munkáltatóm nem akart bejelenteni, bár minden hónapban kértem. Június 13-tól, azaz a legutóbbi fizetés napjától nem adott több munkát. "Bent maradt" a májusi 18 és a júniusi 5 ledolgozott napom, azaz 23 napi bérem kifizetése maradt el. Sem a telefonhívásra, sem az sms-ekre nem válaszol. Úgy gondolom, nem is akar kifizetni. Milyen úton tudom kikövetelni a munkaadómtól a fizetésemet, amiért megdolgoztam, és jár nekem?
Részlet a válaszból: […](állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér és bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]. A kérdés szerinti esetben ilyen jogcímen is van lehetőség munkabért követelni, onnantól számítva, hogy a munkáltató nem biztosítja a foglalkoztatást. Az Ön részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni [Mt. 155. § (1)-(2) bek.].Ön a munkaviszonyából származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Az elmaradt munkabér iránti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2695

3. találat: Bérfizetés a bedolgozóknál - a teljesítménybér garanciái

Kérdés: Egy munkavállalónkat bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatjuk, tiszta teljesítménybérben. Hogyan értelmezhető ilyenkor a garantált bér, ami az "alapbér" fele? A törvény szerint nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben még a garantált bért sem kell kifizetni? Mi a teendő akkor, ha a frissen felvett bedolgozó megbetegszik, és távolléti díjat kell neki számítani, de még nem történt a részére teljesítménybér-kifizetés? Ilyenkor nulla lesz a távolléti díj?
Részlet a válaszból: […]teljesítménybérben kapja a díjazását, részére kötelező a garantált bér megállapítása, amely legalább az alapbére fele. Ez az összeg akkor is jár a munkavállalónak, ha az adott időszaki teljesítménye egyébként nem éri el az 50%-ot sem. Más kérdés, hogy ilyen alacsony teljesítmény esetén a munkáltató minden bizonnyal - a munkavállaló képességére alapozott okból - meg fogja szüntetni a munkaviszonyt. Az alapbért mindig időbérként kell meghatározni [Mt. 136. § (2) bek.]. Ez tiszta teljesítménybérezés esetén is így van, azzal, hogy az időbérként megadott összeg a 100%-os teljesítmény esetén jár (pl. 150 000 Ft/hó, teljesítményalapon).Valóban nem jár díjazás és költségtérítés a bedolgozónak, ha a teljesítése az előírt követelménynek, a munkavállalónak felróható okból, nem felel meg. Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményét részben vagy egészében felhasználhatja [Mt. 200. § (2) bek.]. A bedolgozói munkaviszony e szabálya speciális előírás a garantált bérre vonatkozó általános szabályhoz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2355

4. találat: Bérfizetési határidő különös bérelemeknél

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
Részlet a válaszból: […]törvényes lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalú döntésével különválassza a munkabér egyes elemeinek kifizetését, és a törvény által megkövetelt havi elszámolásban csak az alapbért fizesse ki, míg az egyéb díjazási formákkal csak a tárgy­időszakot követő hónapban számoljon el. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a törvény alapján a felek közös megegyezéssel eltérően is megállapodhatnak az egyes bérelemek elszámolásában (erre utal a törvényszövegben az "eltérő megállapodás hiányában" kitétel). Azaz szabályos a munkáltató eljárása, ha a munkavállalóval megállapodott (pl. a munkaszerződésben vagy más dokumentumban), hogy az alapbéren túli bérelemek elszámolása más rendben történik. Hangsúlyozzuk, ehhez a munkavállalóval kötött megállapodás kell, tehát nem elegendő egy munkáltatói belső szabályzat, de kollektív szerződés (üzemi megállapodás) sem. Ilyen megállapodás hiányában a törvényt kell követni a munkabér elszámolása tekintetében, de a havonta történő kifizetés mellett.Ha a munkáltató a munkabért késedelmesen fizeti ki, a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2097
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Bérfizetés napjának meghatározása iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az iskolaszövetkezetünkkel kapcsolatban álló megrendelőkkel gyakran olyan megállapodást kötünk, hogy a megrendelő a számláinkat valamely hónap közepén vagy végén fizeti csak ki, nekünk pedig már hónap elején munkabért kell fizetni a diákjainknak. Van-e arra lehetőségünk, hogy mi is adott esetben csak a hónap második felében fizessünk munkabért nekik, vagy mindenképp kötelesek vagyunk a hónap 10. napjáig eleget tenni ezen kötelezettségünknek?
Részlet a válaszból: […]esetében biztosít az előbbiektől az Mt. eltérési lehetőséget. Ekkor ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Az alapbér felének megfelelő összegű előleget - legalább havonta - ebben az esetben is fizetni kell [Mt. 157. § (2) bek.]. Az Mt. 165. §-a alapján a munkabér-kifizetés idézett szabályaitól a munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el, kizárólag kollektív szerződésben lehet kikötni, hogy a bért - vagy annak egy részét - a tárgyhónapot követő hónap tizedik napja után fizeti a munkáltató.Az Mt. az iskolaszövetkezetek diákjainak foglalkoztatása esetén sem határoz meg ettől eltérő rendelkezést. Csak az elszámolás eshet a felek megállapodása alapján későbbi napra, melynek olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (3) bek.]. Ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, minderről legkésőbb a következő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1999

6. találat: Bérfizetés - átutalással vagy készpénzben

Kérdés: Cégünknél hosszú évek óta az a gyakorlat, hogy a munkavállalók bérét átutalással fizetjük. Ennek érdekében az új belépőktől számlaszámot kérünk. Most, tekintettel arra, hogy a bankok a készpénzfelvétel költségeit jelentősen megemelték, több munkavállalónk jelezte (és a szakszervezet is támogatja őket ebben), hogy kérik a munkabérük számlára való átutalás helyett készpénzben történő kifizetését. Álláspontjuk szerint ugyanis a munkáltató egyoldalúan nem kötelezheti a munkavállalókat arra, hogy bérüket átutalással fizesse. Kötelesek vagyunk eleget tenni a kérésüknek?
Részlet a válaszból: […]szerint ugyanis, egyoldalú jognyilatkozatból csak a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek. Maga az Mt. 158. §-a pedig nem tartalmaz olyan szabályt, amely a munkáltatót feljogosítaná arra, hogy a munkabér kifizetésének módját egyoldalúan meghatározza. Ugyanez fordítva is igaz: a törvény a munkavállalónak sem biztosít erre lehetőséget, a munkavállaló kéréséhez tehát a munkáltató nincs kötve. Mindebből az következik, hogy átutalással csak akkor lehet fizetni a munkabért, ha ezt munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) írja elő, vagy a felek erről megállapodtak.Ha a munkáltatónál kollektív szerződés írja elő az átutalással való bérfizetést, akkor ez a munkaviszony létesítésétől kezdve minden munkavállalóra kötelező, külön beleegyezése nélkül is. Ilyen esetben a munkavállaló ugyan kérheti, hogy esetében inkább készpénzes kifizetést alkalmazzon a munkáltató, de a kérés teljesítésére a munkáltató nem köteles. A kollektív szerződés rendelkezésétől a munkavállaló javára ugyanis csak megállapodással lehet eltérni [Mt. 43. § (1) bek.]. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1799