4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A munkáltatói azonnali hatályú felmondást a munkavállaló nem hajlandó tudomásul venni és aláírni. Mikor léptethetjük ki ilyenkor? Amíg postán kiküldve át nem veszi a levelet, kötelesek vagyunk még foglalkoztatni? Vagy jobban járunk, ha mindig tértivevénnyel, postán kézbesítjük a felmondásokat?

Kérdés: Az állampolgári kötelezettséggel kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást kapni. 12 éves kisfiamat több osztálytársával együtt iskolai verekedés miatt tanúnak idézték meg egy városi bíróságra. Az idézésen szerepelt, hogy szülői kísérettel kell megjelenniük, ami számomra teljesen természetes. A munkahelyem 15 km távolságra van a lakhelyemtől, a bíróság (ahová az idézést kaptuk) a lakhelyemtől 35 km-re. Nyolckor kezdődik a munkám és fél ötig tart. Az idézést 11 órára kaptuk. A munkahelyemről 15-25 perc kell az oda- vagy a hazaérkezésemig, a forgalomtól függően. Az idézésben foglalt tájékoztatás szerint, ha a tanú nem jelenik meg a következő kihallgatásra, a tanú elővezetése rendelhető el. Erre a napra nekem mi jár? Fizetett munkanap, vagy szabadságot kell kivennem, vagy csak igazolt munkanap? Tisztában vagyok azzal, hogy a lehető legkevesebb munkaidő-kieséssel kell megoldani. Ami azt jelenti, hogy azzal a legkésőbb induló, menetrend szerint járó közlekedési járművel kell elutaznia, amellyel a megjelölt időpontra még meg tud jelenni, és a kötelességének elvégzése után induló első menetrendszerű járművel kell visszaindulnia.

Kérdés: 2017. szeptember 30-ával azonnali hatállyal megszüntettem a munkaviszonyomat nyugdíjazás miatt. Kérhetem a szabadságom pénzbeli megváltását?

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként fizethetünk-e a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése esetén a munkavállalóinknak magasabb mértékű távolléti díjat az Mt.-ben előírt 12 havi távolléti díjnál?

Kérdés: Pedagógus munkavállaló 20 évig állami intézményben, tehát közalkalmazottként dolgozott. Ugyan az intézmény utóbb egyházi fenntartású lett, de továbbfoglalkoztatta őt. Idén lesz 40 éve, hogy pedagógusként ugyanott dolgozik. Azt olvastam, hogy "A szociális törvény alapján a központi költségvetéséről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású intézmény legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az illetményrendszert illetően". Mivel a jubileumi jutalomról a Kjt 78. §-a rendelkezik, értelmezhető-e ez úgy, hogy az egyházi fenntartású intézményben dolgozó munkavállalónak is jár a jubileumi jutalom? Illetve amennyiben jár, kérhető-e visszamenőleg a 25 és 35 éves jutalom?

Kérdés: Egy vidéki, tankerületi központhoz tartozó iskolában dolgozom, felső tagozaton tanítok fizikát és kémiát. Megkaptam a szeptember 1-jei kinevezésmódosításomat, de ott nem szerepelt illetményemelés, pedig tudtommal emelkedett az illetményalap. Megteheti ezt a munkáltató?

Kérdés: Ha az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, egy napra szóló munkaszerződésben napi 10 óra munkavégzést kötünk ki, és arra figyelemmel állapítjuk meg a díjazást, akkor kell a munkavállalónak rendkívüli munkavégzésért járó díjazást fizetni a 8 órát meghaladó munkavégzés esetén? Hogyan lehet "fix" összegben megállapodni a munkavállalóval alkalmi munkánál?

Kérdés: A munkáltató, ahol dolgozom, beolvad egy másik munkáltatóba, és így jogutódlás következik be. A jogutódnál és a jogelődnél is van kollektív szerződés, amit egy-egy szakszervezettel kötöttek. Előfordulhat az, hogy a létszám növekedése miatt a szakszervezetek elveszítik a reprezentativitásukat, és így ezek a kollektív szerződések megszűnnek?

Kérdés: Ha az üzemi tanácsi választásokon szabálytalanságok történtek, akkor hogyan lehet azt bizonyítani, hogy ezek a szabálytalanságok ténylegesen befolyásolták a választás eredményét?

Kérdés: A munkahelyemen az egyik kollégám kölcsönkérte a telefonomat, mivel az övé elromlott, és nem tudott hazaszólni a feleségének, a céges telefonokon pedig tilos a magáncélú beszélgetés. Amikor vissza akarta adni, szerencsétlenül fogtuk, és elejtettük, aminek következtében összetört. A szervizben azt mondták, hogy hatvanezer forintot ért, és negyvenezer forint értékben lehetne eladni törötten. A munkáltató azt mondta, hogy nem kell fizetnie, mivel az eset eleve felerészt az én hibám, ezért harmincezer forintot amúgy is nekem kell viselnem a kárból. Ez valóban így van?