Kollektív felelősség a munkaviszonyban

Kérdés: Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!
Részlet a válaszából: […] ...felelőssége is az egyéni, vétkes (felróható) kötelezettségszegésre épül [Mt. 56. § (1) bek., 179. § (1) bek.]. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállalóval szemben a felelősségre vonás jogalapi elemei fennállnak. Ha csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet a válaszából: […] ...általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint a kötelezettségszegés és a kár közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 179. § (1)–(2) bek.]. A kérdés alapján a jelen esetben a károkozás körülményeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Jegyző felesége könyvel – az összeférhetetlenség kérdése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy polgármesteri hivatalban a jegyzőnek a felesége vagy az élettársa a könyvelő?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók vonatkozásában, mivel a jegyző vezeti a hivatalt, és munkáltatói jogokat gyakorol a köztisztviselők és munkavállalók felett.Összegezve a fentieket, jogállási szempontból fennáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Kollektív szerződés – ún. záró balansz szabályozása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: A cégünknél hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. Kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy havi szinten a záró balanszunk csak pozitív lehet. Valamint a 60 óra feletti balanszot a rendszerünk automatikusan levágja, elveszik. A munkaidőkeret végén (nem munkaviszony megszűnésnél) el kell-e számolni a balansszal? Ha igen, hogyan? Ezt is a kollektív szerződésnek kell szabályozni? Ha nincs szabályozva, az Mt. alapján mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai szerint – ki kell fizetni. Az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be a munkáltató [Mt. 97. § (2) bek.]. Azaz a számításnál az adott havi hétköznapok számát és a munkavállaló napi munkaidejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Állami vállalatnál munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Az 1992. július 1. előtti jogviszonyokkal kapcsolatos a kérdésem. Mi számít be a közalkalmazotti jubileumi jutalom kiszámításába? Az ezen időpont előtt állami vállalatoknál eltöltött jogviszonyokat figyelembe kell-e venni? Ha igen, akkor hol található a korábbi állami vállalatok jegyzéke?
Részlet a válaszából: […] ...87/A. § (3) bekezdés a)-b) pont]. Kizárólag a Kjt., Ktv., Ktjv. vagy a Kttv. hatálya alá tartozó (tehát költségvetésből működő) munkáltatóknál munkaviszonyban töltött idők vehetők figyelembe. Ebből következően az állami vállalatoknál munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Elszámolás éves munkaidőkeretben

Kérdés: Társaságunknál éves munkaidőkeretet alkalmazunk. Kollektív szerződéssel rendelkezünk. Termelési ütemtervünk az év első felében megkívánja az általános havi munkarendhez képest a több munkavégzést, ezért azt szombati napokra is elrendeljük. Jelenleg az improduktív, havibéres területeken az elrendelt szombati munkavégzések áthelyezett munkanapok formájában kerülnek érvényesítésre és kifizetésre az év második felében. Produktív, órabéres területeken viszont pihenőnapokat kapnak a dolgozók az alacsonyabb terhelésű második félévben az alapórabérrel kifizetett szombati napok helyett, melyekre ekkor már nem jár juttatás. Van olyan hónap, ahol plusz öt pihenőnap is jelentkezik, s ez dolgozóinknak jelentős jövedelemcsökkenést eredményez ezen időszakban. Megfelelő-e az alkalmazott gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...éves munkaidőkeret alatt a munkáltató jogosult egyenlőtlenül beosztani az egyes heteken teljesített munkaidőt és a heti pihenőnapokat is. Tehát nincs akadálya, hogy az év első felében heti hat nap munkavégzést rendeljen el, feltéve hogy a munkaidőkeret alatt, több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.
Kapcsolódó címkék:      

Több műszakosból megszakítás nélküli tevékenység

Kérdés: A jelenlegi munkahelyemen több műszakos munkarendben dolgoztam idáig, amit most megszakítás nélkülire változtattak. Ezzel a változtatással éves szinten 25 nap vasárnapi pótléktól esek el, és az ünnepnapokon is be kell mennem dolgozni, hogy a fizetésem ne csökkenjen. A munkaidőnk nem változott: 3 nap 6-18-ig, 3 nap pihenő, 3 nap 18-6 óráig tart. Autóipari beszállítók vagyunk, és a gyártási technológia sem változott. Az én meglátásom szerint csak gazdasági oka van a váltásnak. Ebben az esetben jogszerűen jár el a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel ésa) társadalmi közszükségletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Munkaidő mértékének csökkentése munkaszerződés-módosítással

Kérdés: Egy heti 30 órában foglalkoztatott munkavállaló szerződésben előírt munkaidejét heti 20 órára szeretnénk csökkenteni. Ezt az teszi indokolttá, hogy a gyógyszertár gazdasági helyzete lényegesen romlott, kiadásaink nőnek, a bevételünk pedig folyamatosan csökken, tehát csak így tudnánk foglalkoztatni gazdaságosan a személyzetet. A munkaszerződés módosításával a munkaidő csökkentését a munkáltató egyoldalúan megteheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően alkalmazni, a felek azt csak közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). Ennek folytán nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató egyoldalúan, a munkavállaló hozzájárulása nélkül harmincról húszórásra csökkentse munkavállalója munkaidejét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távollét miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk beteg lett, a táppénzes papírjait ismerősök útján juttatta be hozzánk. Az utolsó táppénzes papírján a háziorvos keresőképesnek nyilvánította 2016. augusztus 2-ától, de munkahelyén azóta sem jelent meg. Telefonon nem elérhető. Tértivevényes levélben felszólítottuk a távollétének igazolására, melyet a felesége át is vett, de a munkavállalónk azóta sem jelentkezett nálunk. Cégünknél 2010 novembere óta áll alkalmazásban, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Kell még valamit tennünk az ügyben (pl. még egyszer felszólítani levélben), vagy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntethetjük, tekintettel az igazolatlan hiányzásra?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Mivel a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a keresőképtelen állapot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

"Fix" felmondási idő kikötése

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló a régi Mt. hatálya alatt kötöttek egymással munkaszerződést. A felek az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint jogszerűen kiköthetnek-e mind a munkáltatói, mind a munkavállalói felmondás idejére határozott idejű – jelen esetben 2 hónapos – felmondási időt, ha a munkaszerződést egyidejűleg az Mt. hatálya alá helyezik? Az Mth. indokolása a fentiek vonatkozásában rögzíti, hogy "...az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése alapján megállapított felmondási idő alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek az Mt. hatálybalépését követően kötöttek ilyen tárgyú munkaszerződést, illetve esetleg a korábban megkötött munkaszerződést ilyen tartalommal módosították". Fentiekre tekintettel, álláspontunk szerint a fix, 2 hónapos időtartamú felmondási idő kikötése jogszerű, ha a felek az Mt. hatálybalépése előtt kötött munkaszerződést az Mt. szerinti módosítással aktualizálják.
Részlet a válaszából: […] ...a törvényben foglaltaknak. Az Mt. rendelkezései szerint a felmondási idő alapvetően harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.]. Ugyanakkor a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltötta) három év után öt nappal,b) öt év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.
1
235
236
237
465