Találati lista:
1851 Írásbeli figyelmeztetés közlése harmadik személlyel
Kérdés: Írásbeli fegyelmi figyelmeztetésben részesítettek a munkahelyemen ittasság miatt. Kétszer fordult elő, aláírtam. Szeretnék kilépni, elmenni egy másik helyre dolgozni, nem emiatt, hanem tanulni, fejlődni szeretnék, illetve mozgáskorlátozottságom miatt ezt a fizikai igénybevételt nem bírom. A munkáltató továbbadhatja-e ezt az információt a leendő főnökömnek?
1852 Várandósság – ha a munkáltató "rákérdez"
Kérdés: A munkavállaló várandósságáról, illetve annak megszakításáról – ha erre vonatkozó szándékát a munkavállaló korábban közölte – tehet-e fel kérdést a munkáltató?
1853 Szabadságelszámolás – nem változtatható meg év közben
Kérdés: Fizikai munkavállalóink egy részének a munkaidő-beosztása szeptembertől megváltozott. Addig napi nyolc órában foglalkoztattuk őket, szeptembertől kezdve pedig a beosztás szerinti munkaidejük napi 12 óra. Négyhavi munkaidőkeretben dolgoztak és dolgoznak most is. Ha a munkáltató 2019-ben napban kezdte el kiadni a szabadságot a munkavállalóinak, áttérhet-e év közben az órában történő nyilvántartásra? Kell-e ehhez a munkavállalók beleegyezése, értesítése?
1854 Bérprogram tévedése – "elszámolták" a szabadságot
Kérdés: A bérprogram hibája miatt mintegy 50 nap (400 óra) szabadsággal többet számoltunk el a munkavállalóknak, mivel a távolléti díjat a beosztás szerinti munkaidőre számolta el ugyan a program, de a szabadságot – valószínűleg – napokban tartotta nyilván, és így arányosan kevesebb nap "fogyott", mint kellett volna. Ilyen esetben a túlvett szabadságórákat vissza lehet követelni a munkavállalóktól?
1855 Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték
Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
1856 Közös megegyezés – és az ezt követő igényérvényesítés
Kérdés: 2019. július 31-ével közös megegyezéssel felmondtunk többen egy kereskedelmi cégnél. A cég az üzletvezetőknek nem fizetett túlórát, pedig mindig minden vezetőnek nagyon sok volt. A munkáltató ezenfelül az Mt. számos szabályát megszegte. Van-e lehetőség még munkaügyi pert indítani?
1857 Munkaköri alkalmassági vizsgálat – munkaidőben vagy azon kívül
Kérdés: Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaviszony része, vagy pedig nem? Jár-e alapbér? A munkavállalói együttműködés és részvétel a vizsgálaton a munkáltató érdekében és annak utasítása szerint történik ebben az esetben? Jellemzően a munkáltatók nem szoktak addig munkaszerződést kötni, amíg az üzemorvos rá nem bólint az alkalmasságra. Ez így jogszerű? Álláspontom szerint az időszakos, illetve a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaidő részét képezi, annak időtartamára alapbér jár a munkavállaló részére.
1858 Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör
Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
1859 Közalkalmazott munkakörének módosítása – nem áthelyezés
Kérdés: Konyhai dolgozó áthelyezése más beosztásba közalkalmazottként lehetséges-e határozatlan idejű kinevezés esetén?
1860 Gyermek személyes gondozása és a munkaadói munkaviszony-megszüntetés
Kérdés: A munkavállaló tartósan beteg gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segély (GYES) ellátás idejére a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2014-ben. 2019 januárjától az anya a GYES-t lemondta, és igényelte a gyermekek otthongondozási díját (GYOD). Fizetés nélküli szabadságát a fentiek okán a munkáltató megszüntetheti, vagy a gyermek tízéves koráig az fenntartható az anya biztosításának szünetelése nélkül? Munkáltatói felmondás esetén a végkielégítés számításánál az Mt. 130. §-a szerinti időt nem említi a törvény. Csak a gyermek hároméves koráig kell a munkaviszonyban töltött időt számolni? A felmondási idő számításánál [Mt. 65. § (3) bek. c) pont] viszont az Mt. 128. és 130. §-a szerint a teljes, akár tíz év fizetés nélküli szabadságot figyelembe kell venni. Mi a helyes eljárás, ha a munkaviszonyt a munkáltató meg kívánja szüntetni?
