Jogosítvány mint középfokú szakképesítés

Kérdés: Kötelező-e megadni a garantált bérminimumot a C, illetve C+E kategóriás jogosítvánnyal rendelkező tehergépkocsi-vezetőknek? Betonmixeres autót vezetnek, melyhez külön gépkezelői képesítés nem szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...367/2019. Korm. rendelet a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára írja elő garantált bérminimum fizetését. A jogosítvány ellenben nem szakképesítés, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondási szabályok a járványügyi veszélyhelyzetben

Kérdés: Úgy tűnik, hogy vége a járványhelyzetnek, ennek ellenére szükség lehet egyes munkakörökben a munkaviszonyok megszüntetésére. Módosult-e az Mt. az utóbbi időben úgy, hogy az könnyebbé tette volna a munkáltató általi felmondást?
Részlet a válaszából: […] A járványügyi veszélyhelyzettel összefüggő jogalkotás a munkáltató általi munkaviszony-megszüntetésre irányuló jogszabályokat közvetlenül nem érintette. Lapzártakor kijelenthető, hogy a jogalkotó nem lazított a munkaviszony megszüntetésének szabályozásán, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Köztisztviselői kinevezés munkaviszony mellett

Kérdés: Új köztisztviselőt szeretnénk felvenni közterület-felügyelői munkakörbe. A leendő kolléga jelezte, hogy munkaszerződéssel egy cégnél is dolgozik. Foglalkoztathatjuk-e ebben az esetben, ha nem szünteti meg a munkaszerződését? Köztisztviselői és munkavállalói jogviszonya is lehet egyszerre?
Részlet a válaszából: […] ...f) pontja szerinti kivétellel – a köztisztviselőkre is vonatkoznak. Feltételezzük továbbá, hogy a kérdés szerinti betöltendő munkakör – a közterület-felügyelői – beosztotti munkakör, ezért elsősorban a beosztott köztisztviselőkre vonatkozó Kttv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszából: […] ...alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló egészségi állapota alapján a munkaviszony megszüntetésekor alkalmas volt az adott munkakörben történő foglalkoztatásra. A kérdésben idézett BH1990.362. számú döntés értelmében a munkaügyi bíróságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló számára írásban átengedheti – ez a kötetlen munkarend. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Köznevelési ágazati pótlék és garantált bérminimum

Kérdés: A július 1-jétől bevezetendő köznevelési ágazati pótlékkal kapcsolatosan az a kérdésünk, hogy gyakornok fokozatba sorolt pedagógusok esetén mit kell alapul venni, az Nkt. melléklete szerinti összeget, vagy azt ki kell egészíteni a garantált bérminimumra?
Részlet a válaszából: […] ...2. §-ának (2) bekezdése azt mondja ki, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás az otthoni munkavégzés helyett

Kérdés: Irodai alkalmazott munkavállalónk számára a járványügyi helyzetre tekintettel otthoni munkavégzést engedélyeztünk (home office), de felmerült, hogy néhány hétig most szükség lenne a munkájára az irodánkban, vagyis az eredeti munkavégzési helyén. Ez a munkakörétől eltérő, könnyű fizikai munka lenne, a munkavállaló nem lenne kitéve különös veszélynek, ügyfelekkel nem érintkezne. Megtehetjük-e, hogy erre kötelezzük őt?
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy az Mt. 53. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés felhatalmazása alapján átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben történő feladat ellátására kötelezzék. Értelemszerűen itt is figyelembe kell venni azt az általános szabályt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés hatása a pedagógusi gyakornoki időre

Kérdés: A 101/2020. Korm. rendelet 6. §-a kimondta, hogy aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól. Hogyan hat ki ez a szabály arra a pedagógus gyakornokra, akit nyelvvizsga hiányában átmeneti időre alkalmazhattunk? Hogyan alakul a minősítési kötelezettségük? Módosul-e a gyakornoki idejük?
Részlet a válaszából: […] ...Nkt. 99. §-ának (14) bekezdése szerint, ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Könyvtáros és pedagógiai asszisztens – végzettségek a besoroláshoz

Kérdés: Hogyan kell besorolni egy iskolában dolgozó, nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott könyvtárost, aki a főiskolai szintű könyvtáros szakképzettsége mellett egyetemi közgazdász szakképzettséggel is rendelkezik, valamint azt a pedagógiai asszisztenst, aki rendelkezik középfokú OKJ-s pedagógiai asszisztens szakképzettséggel, de mellette van főiskolai végzettsége is? A 326/2013. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a könyvtáros E-J kategóriába sorolható. E rendelet 32. §-a azt mondja ki, hogy ha külön jogszabály nem határozza meg a képesítési feltételeket, mindig a legmagasabb végzettsége, szakképzettsége szerint kell besorolni. Eszerint elfogadom az egyetemi végzettséget, mert ágazati jogszabály nem írja elő a feltételeket? Azért is furcsa ez nekem, mert pályázati feltételként nyilván megjelöli a munkáltató a könyvtáros szakképzettséget, hiszen ezzel tudja ellátni a munkakörét.
Részlet a válaszából: […] ...326/2013. Korm. rendelet 32. §-át megelőző alcím a következő: "13. A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok". A 31. § (1) bekezdése szerint a köznevelési intézményben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Dajkák átsorolása – a végzettség megszerzése folytán

Kérdés: Kolléganőink dajka munkakörben 2015 óta dolgoznak óvodánkban. A gazdasági osztály belső ellenőre a besorolásuk ellenőrzése során hiányosságokat tárt fel, melynek során az egyik dajkát C/11-ből D/5-be, a másik dajkát D/6-ból D/2-be sorolták. A belső ellenőr álláspontja szerint azért volt szükség a besorolások módosítására, mert a "pedagógiai és családsegítő munkatárs" végzettség 2016. évi megszerzése után ez a végzettségük lett a besorolásnál figyelembe vehető legmagasabb iskolai végzettség. A fizetési fokozatok megállapítása során az első dajkánál figyelembe vették az 1992 előtti munkahelyeket, míg a másodiknál csak az óvodai jogviszonyát számították be. Az első dajka 1983-1991 között egy szövőgyárban, 1993-1996 között egy vegyeskereskedőnél dolgozott, majd munkanélküli volt, 2000-2001-ben egy pékségnél volt alkalmazásban, majd 2001-2015 között egy nagy bevásárlóláncnál. A második dajka 2002-ben egy dohányfeldolgozó kft. munkavállalója volt, ezt követően 2003-ig munkanélküli, majd 2003-2006 között egy építőipari vállalkozásnál, utána ugyanannál a bevásárlóláncnál dolgozott, mint a kolléganője. Igaza van-e a belső ellenőrünknek? Ha igen, ez azzal jár, hogy a fizetési fokozatuk csökkenése miatt a két dajka szabadsága is lecsökken?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerű szakképzésben szerezhető meg. A Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének e) pontja a következőket tartalmazza: a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.
Kapcsolódó címkék:      
1
67
68
69
188