Ágazati pótlékra való jogosultság bölcsődevezető esetében

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében pedagógus (intézményvezető) részére jár-e 2020. július 1-jétől a 24/2020. Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 10 százalék ágazati szakmai pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...pótlékra jogosult. Az Nkt. szerint a pedagógus-elő­meneteli rendszer hatálya alá tartoznaka) a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, a pedagógiai szakértők és a pedagógiai előadók,b) a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Helyettesítési díj betöltetlen álláshely vezetői ellátásáért

Kérdés: Egyik óvodánkban van egy betöltetlen óvodapedagógus-álláshely (két óvodapedagógus-hely van, ebből egy betöltetlen jelenleg, és egy óvodavezető dolgozik). Az óvodavezető pedagógusnak adhatunk-e helyettesítési díjat arra az időszakra, amíg az állást be nem töltjük? Ha nem, akkor milyen módokon lehet még a többletmunkát díjazni a dolgozónknak?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Foglalkozási megbetegedésből eredő kár – a felelős munkaadó meghatározása

Kérdés: Egy munkavállalónknál foglalkozási megbetegedést állapítottak meg, amely okán most kártérítési igénnyel él. Pár hónapja dolgozik nálunk, azt megelőzően rövidebb-hosszabb ideig más munkáltatóknál, de ugyanebben a munkakörben foglalkoztatták, ahol – a szakvélemény szerint – ugyanilyen expozícióknak volt kitéve. Ilyenkor is alapos a követelése, nem kellene a korábbi munkáltatóit perelnie?
Részlet a válaszából: […] ...felelős a foglalkozási betegségből eredő károsodásért, ahol a munkavállaló utoljára dolgozott foglalkozási betegségnek kitett munkakörben (BH2003. 515.).(Kéziratzárás: 2020. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Munkaidőkeret tartama és a veszélyhelyzet megszűnése

Kérdés: A vírusválság alatt egyik üzemünkben bevezettük a 24 havi munkaidőkeretet, az átmeneti rendeleti szabályok alapján. A veszélyhelyzet megszűnésével most ugyanebben az üzemben létszámbővítést hajtunk végre. A most felvett új kollégákat is alkalmazhatjuk olyan munkaidőkeretben, amely a többiek 24 havi keretének végével (2022. május 31.) fog lejárni?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabály szerint legfeljebb négyhavi keretet hirdethet. Annak egyébként nincs akadálya, hogy ugyanazon munkáltató – akár azonos munkakörben foglalkoztatott – munkavállalói eltérő időtartamú munkaidőkeretben dolgozzanak.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Vírusveszély – keresőképtelenség, munkamegtagadás

Kérdés: Könyvtárat működtetünk, több munkatársunk a koronavírus-fertőzés szempontjából a többszörösen veszélyeztetett csoportba tartozik (nyugdíj előtt állnak, vagy nyugdíjasként dolgoznak, sokaknak többféle krónikus betegsége is van, tömegközlekedéssel járnak munkába). Több szakértői vélemény szerint a járvány az őszi-téli hónapokban fel fog lángolni. Szeretnénk ezért előre tervezni, hogy a veszélyeztetettség okán, egészségügyi indokkal táppénzes állományba küldhetjük-e az érintett munkavállalókat? Maguk a munkavállalók megtagadhatják-e a munkavégzést? Intézményünk olyan archiválási feladatokat is ellát, amelyeket akkor is el kell végezni, ha egyébként a könyvtárat olvasók nem látogatják.
Részlet a válaszából: […] ...továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Ha azonban sem maga a munkavállaló nem beteg, sem közegészségügyi elkülönítésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Osztályvezető az egészségügyben – megbízási feltételek

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi intézményben osztályvezető megbízása minden esetben csak pályázat útján lehetséges, vagy a 20/B. § (5) bekezdése alapján mellőzhető? Van-e jogszabály szerinti akadálya annak, hogy osztályvezető 65 év feletti közalkalmazott legyen? (Nyugdíja szünetel, jövedelemkiegészítést kap.)
Részlet a válaszából: […] ...vezető (a munkáltató vezetője kivételével) és a vezető beosztás ellátására pályázat kiírása nélkül mikor kerülhet sor:– olyan munkakör esetén, amely tekintetében – kilencven napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Alacsonyabb alapbér a próbaidőre – az egyenlő bánásmód kérdése

Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem kizárt, hogy az alapbér a próbaidő alatt eltérjen, és akár alacsonyabb legyen, mint a többi, a munkavállalóval azonos munkakört betöltő, már korábban a munkáltatónál munkaviszonyban álló alkalmazotté. Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Vasárnapi pótlék – nem jogosultak a játszóház dolgozói

Kérdés: Egy játszóházban a munkavállalók munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Kell-e részükre a vasárnapi munkavégzéséért 50%-os vasárnapi pótlékot adni? Adható-e nekik vasárnapipótlék-általány?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg 50%-os vasárnapi pótlék: ha foglalkoztatására kizárólag több műszakos tevékenység keretében, vagy készenléti jellegű munkakörben kerül sor, vagy ha a kereskedelmi ágazatban foglalkoztatják [Mt. 140. § (1) bek.]. Nem minden esetben jár tehát e pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Képzettségi pótlék – jogosultság a felülvizsgálat után

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők képzettségi pótléka vonatkozásában érdeklődünk, miután felülvizsgálatra kerültek a korábbi képzettségipótlék-megállapítások.
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg – mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz –, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...alanyi jogot a képzettségi pótlékra. Teljes mértékben a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, megállapít-e bármilyen munkakörre és képzettségre vonatkozóan képzettségi pótlékot a közszolgálati szabályzatban vagy az ügyrendben [249/2012. Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Közalkalmazotti besorolás – a jogviszonyban töltött idő számítása

Kérdés: A közalkalmazotti besorolásnál a mezőgazdasági szövetkezeti tagi jogviszonyt figyelembe lehet-e venni, mint munkaviszonyban töltött időt?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamát és– az 1992. július 1-jét követően azoknak a munkaviszonyoknak az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel már rendelkezett.A mezőgazdasági szövetkezeti tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.
1
66
67
68
188