180 talált cikk a minimálbér kifejezésre

Kérdés: Az egyetemünkön nappali, illetve levelező tagozaton tanulmányokat folytató doktoranduszokkal szeretnénk munkaszerződést vagy doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést kötni. A szerződéseket elsősorban oktatási tevékenységre, tanársegédi/tudományos segédmunkatársi munkakörben történő foglalkoztatásra, másodsorban adminisztratív feladatok ellátására kötnénk meg. Az Nftv. szerint a doktorandusz által végzett munka ideje – a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartammal együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát, továbbá a munkadíj havi összege a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része [Nftv. 44. § (5) bek.]. Amennyiben foglalkoztatni szeretnénk PhD-hallgatót, minden esetben doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni a hallgatóval, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozaton PhD-hallgató egyetemünkön, vagy utóbbi esetében köthető általános munkaszerződés úgy, mint bármely más munkavállalóval? Meghaladhatja-e a munkaidő a heti teljes munkaidő 50%-át? Semmilyen esetben sem, vagy levelezős PhD-hallgató esetében igen, nappali tagozatos hallgató esetében nem? Van-e különbség? Hogyan alakul a díjazás, ha a heti munkaidő 50%-ában végez munkát a doktorandusz? Jól értelmezzük, hogy a hatályos minimálbér 100%-át szükséges kifizetni, ha a heti munkaidő 50%-ában végez csak munkát, vagy a teljes minimálbér munkaidővel arányos részét, vagyis a minimálbér 50%-át? Hogyan járunk el helyesen, ha a korábban egyetemünkön 8 órában adminisztratív területen foglalkoztatott munkavállaló elkezdi doktori tanulmányait egyetemünkön (akár levelezőn, akár nappalin), és ezzel egyidejűleg tanársegédi munkakörbe áthelyezésre kerül? Az óraszámát csökkenteni szükséges, és ezzel egyidejűleg doktoranduszi munkaszerződést kell kötni vele, vagy elég egy munkaszerződés-módosítás, ahol a munkaköre ügyintézőről tanársegédre módosul óraszámának változatlanul hagyása mellett? Azaz van-e jelentősége az események sorrendiségnek? Először munkavállaló, aztán PhD-hallgató, vagy először PhD-hallgató és a hallgatói jogviszonya alatt vállal munkát egyetemünkön oktatási tevékenység ellátására? Lehet-e megbízási szerződéssel foglalkoztatni a nappali vagy levelező tagozaton tanuló doktoranduszt abban az esetben, ha egy tanulmányi félévben maximum 20 órát tart, vagy ilyen esetben is doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni akár havi 4 óra oktatási tevékenység ellátása esetén is? (Ebben az esetben a megbízási szerződést tartjuk célszerűnek, de nem szeretnénk jogszabályt sérteni.)

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?

Kérdés: A felek a hallgatói munkaszerződésben részmunkaidőben állapodnak meg (hetente csak egy napot végez munkát a hallgató). Ebben az esetben mi az a minimumösszegű munkabér, amelyet meg kell fizetni a hallgató számára? Az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a minimálbér 65%-ának megfelelő bért kötelezően meg kell fizetni, tekintet nélkül a részmunkaidős jellegre, vagy pedig ezt a részmunkaidőnek megfelelően arányosan csökkenteni kell? Továbbá mikor minősül az ugyanitt meghatározott gyakorlat egybefüggőnek? A fenti esetben, amikor is hetente csak egy napot dolgozik a hallgató, megvalósul ez az „egybefüggőség”?

Kérdés: Az Mt. 3. §-a (1) bekezdésének az értelmezése kapcsán szeretnénk a szíves segítségüket kérni. A praxisunkban gyakoriak az olyan esetek, amikor a felek a külföldi jog alkalmazásában állapodnak meg a Róma I. rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján, azzal, hogy a munkavállaló – nem ideiglenes jelleggel – Magyarországról látja el munkaköri feladatait. A 8. cikk (1) bekezdése alapján azonban az ilyen jogválasztás nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják a munkavégzés helye szerint alkalmazandó jog olyan rendelkezései által biztosított védelemtől, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni (kógens rendelkezések). Az Mt. fentiek szerinti kógens rendelkezéseinek a köre kapcsán több esetben bizonytalanságot tapasztalunk. Ennek oka feltehetően, hogy mind az Mt. 295. §-ának (1) bekezdése szerinti felsorolás, mind az Mt. egyes fejezetei végén lévő, eltérést nem engedő, továbbá klaudikálóan kógens rendelkezések is érthetők a Róma I. rendelet szerinti kógens rendelkezésekként. Figyelemmel arra, hogy a második esetben a külföldi jogválasztás ellenére is meglehetősen széles körben érvényesülnének az Mt. szabályai, kérjük, erősítsék meg a kiterjesztő értelmezést, vagy adjanak támpontot, hogy az Mt.-nek mely rendelkezései tartoznak a kógens rendelkezések kategóriájába (kitérve a versenytilalmi megállapodásra is). Mi a jogszerű eljárás azon esetekben, amikor a külföldi jogra alapított munkaszerződésben olyan jogintézményről rendelkeznek, amely a magyar munkajogban nem, vagy nem abban a formában áll rendelkezésre? Gondolunk itt különösen a zero-hours típusú munkaszerződésekre, amely az Mt. alapján nem jogszerű megoldás, a legközelebbi jogintézmény hozzá pedig a behívásos munkavégzés lenne. Kérjük, tegyenek javaslatot, hogy ilyen esetben mi a jogszerű eljárás a Róma I. rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére figyelemmel! Amennyiben a feleknek a külföldi jog szerinti munkajogviszonyra vonatkozó megállapodása a választott jog alapján munkaviszonynak minősül, azonban az Mt., illetve a magyar bírói gyakorlat alapján nem (pl. a 2023. decemberi platformmunka megítélésére vonatkozó Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú ítélet), akkor a jogviszony átminősítése a jogszerű megoldás a Róma I. rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján, vagy a felek szerződéskötési szabadsága érvényesül? Jogszerű-e a külföldi jog szerinti munkaszerződés azon rendelkezése, mely a joghatóságot a választott jog államához köti, kizárva ezzel a munkavégzési hely szerinti állam fórumát (hivatkozva a Brüsszel I. rendelet 21. cikkére)?

Kérdés: Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan jogosult rá a dolgozó. Levonhatja-e a munkáltató a munkaruha ellenértékének időarányos részét a kihordási idő lejárta előtt távozó munkavállaló fizetéséből? A munkaruhát hazaviheti.

Kérdés: Sertéstelepünkre nem lehet otthonról ételt bevinni, ezért napi 2200 Ft összegben ételt rendelhetnek az ott dolgozók szabályzatunk szerint. Az elfogyasztott étel ellenértékét bérként kezeljük, és járulékait, adóját levonjuk a munkavállaló munkabéréből. Aki túllépi a napi étkezési keretet, a 2200 Ft feletti részt levonhatjuk-e munkabéréből?

Kérdés: Helyesen járunk-e el évek óta a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott, nem személyi illetményben részesülő köztisztviselők tekintetében, amikor a minimálbér és a garantált bér emelkedésekor az alapilletmény változatlan marad, és a garantáltra való kiegészítéséhez adjuk hozzá azt az összeget, amennyivel nőtt a garantált bérminimum? Így 2023 decemberében ezeknek a kollégáknak 29.600 Ft-tal emelkedett a garantáltra való kiegészítése. Felmerült a gyanú, hogy csak az új garantált bérminimum összegéig, azaz 326.000 Ft-ig lehetett volna legfeljebb elmenni a kollégák illetménye tekintetében. Így ugyanis lehetséges, hogy mindig sokkal többet kaptak, mint kellett volna, amit a mostani február végi illetményeltérítésnél azért lehet még korrigálni. Szeretnénk a jövőben helyesen és pontosan meghatározni az év eleji (év végi) illetményeket.

Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek 3/A. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem, mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és jogviszonyuk átalakul január 1-jén?

Kérdés:

A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?

Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek a 3/A. sz. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem tölthető be január 1-jétől ez a munkakör érettségi végzettséggel, akkor mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és a jogviszonyuk átalakul január 1-jén?