197 talált cikk a minimálbér kifejezésre

Kérdés: Egyetemi hallgatót fogadtunk együttműködési megállapodás alapján négy hét szakmai gyakorlatra. Az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontjában már nem szerepel ugyan a legalább hat hetet meghaladó kifejezés, azonban a 85. § (3) bekezdése szerint gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján a legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak. Mindezek alapján kell díjazást fizetni a gyakorlatigényes szakon tanuló hallgatónak négy hét esetén?

Kérdés: Az Mt. 59. §-a alapján, amennyiben a munkavállaló minimálbérre van bejelentve, akkor is köteles korrigálni a bért a munkáltató a minimálbér növekedése miatt automatikusan, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van? Vagy ez a kötelezettség kizárólag a szabadság megszűnése után terheli a munkáltatót?

Kérdés: A nettó 200.000 forint feletti munkabérrész korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható, illetve, ha 2025. 06. 30-át követően indult a letiltás, akkor a családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól. Ha például 1 gyermekre vesz igénybe a munkavállaló családi kedvezményt, és van letiltása, akkor a nettó kifizethető bére 200.000 Ft vagy 220.000 Ft lesz?

Kérdés: Diákmunka (2026 program) keretében szeretnénk alkalmazni diákot (segédápoló, egészségügyi szakközépiskolába jár). Milyen bérelemeket kell, hogy tartalmazzon a bére? 16 éves, csak a minimálbér és munkahelyi (24.000 Ft) pótlék jár a részére? (Önkormányzati fenntartású intézmény, közalkalmazotti jogviszony.)

Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre közúti árufuvarozás, tehergépkocsi-vezetőink jellemzően EU-tagállamokon belül mozognak, kabotázs és cross-trade munkákat végeznek, melyek a kiküldetési irányelv hatálya alá tartoznak. Szeretnénk megfelelni a kiküldetési irányelvnek, de azt látjuk, hogy nincs egységes gyakorlat, tagállamonként eltérő a szabályozás. Az alábbi kérdésekre szeretnénk munkajogi szakértői választ kapni. Milyen magyar bérelemek használhatók az adott EU-s ország minimálbér-megfizetésére? A nálunk (Magyarországon) alkalmazott sofőrbérelemek közül pontosan melyek vehetők figyelembe a minimálbér elszámolásához (alapbér, túlóraátalány, minőségi prémium, teljesítményalapú bérelemek, napidíj)? A külföldi napidíj hány százaléka számítható be bérként? Tagállamonként mi az erre vonatkozó összeghatár? Mely bérelemek azok, amelyek egyáltalán nem vehetők figyelembe? Mit kell érteni a tagállamokban maximális munkaidő és minimális pihenőidő alatt? Milyen speciális nemzeti munkaidő-beosztási szabályoknak kell megfelelni? Mit jelent az egyes tagállamokban a minimális éves fizetett szabadság? Hogyan kell ezt biztosítani? Ledolgozott munkaóra alapján kell arányosítani? Alkalmazható-e a küldő ország szabálya, ha az kedvezőbb a fogadó országnál? Ha több EU-s országban dolgozik a sofőr egy adott hónapon belül, hogyan kell arányosítani a minimálbérhez figyelembe vehető bérelemeket? Az arányosítás alapja az összes ledolgozott munkaóra vagy a havi kötelező munkaidő (pl. 21 napos hónap esetén 168 óra)? Vagy van más EU-s mutató?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bentlakásos szociális intézményünkben, szociális étkeztetésen közalkalmazotti jogviszonyban, segítő munkakörben alkalmazunk egy dolgozót. Iskolai végzettsége befejezett 8 általános iskola és 32-es OKJ-s targoncavezető szakképesítés. Jelenleg minimálbér lett részére megállapítva, az „A” fizetési osztályba sorolva. A 257/2000. Korm. rendelet szerint a fizetési osztály „A”–„E”-ig engedi sorolni. A munkáltató dönthet-e úgy, hogy „B” fizetési osztályba sorolja, és garantált bérminimumot állapít meg?

Kérdés: A 2020. évi XXXII. törvény és a 39/2020. Korm. rendelet, valamint a 39/2020. EMMI rendelet alapján a kulturális területen foglalkoztatottak addigi közalkalmazotti jogállása az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonnyá alakult át. A Kjt. jogállása alatt a kulturális intézmények vezetőire vonatkozó szabályozás alapján magasabb vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatható volt. A vezetői megbízás határozott idő letelte után, ha továbbiakban nem lett újra vezetőnek kinevezve, határozatlan időben való továbbfoglalkoztatása az eredeti munkakörében biztosított volt. Ebben az esetben a Kjt. szerinti vezetői megbízásra járó pótlékra nem volt jogosult, csökkent az illetménye. Az Mt. szerint a megállapított vezetői munkabér nem tartalmaz pótlékokat, így külön vezetői pótlékot sem. Hogyan lehet megállapítani a most határozott időre megbízott vezető bérét, ha a vezetői megbízást követően csak a munkakörére járó bérre jogosult? Van-e lehetőség a csökkentésre, vagy a vezetői bérre jogosult a határozatlan időre is, vagy a bérét úgy kell megállapítani, hogy elkülönüljön a vezetői pótlék része a továbbiakban is, és így nehézség nélkül vissza lehet állítani a munkabért a határozott időre szóló vezetői munkakörére megfelelően?

Kérdés: Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatának díjazásával kapcsolatban kérdezzük. A Társadalombiztosítási Levelek 482. számában a 8335. kérdés-válasz alapján jártunk el eddig, vagyis a szakmai gyakorlat idejétől függetlenül a hallgatóknak díjazást fizettünk. Idén felmerült egy olyan értelmezés, miszerint az Nftv. értelmében akkor jár díjazás a hallgatónak, ha gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatát tölti, valamint a duális képzés ideje alatt. Az Nftv. nem határozza meg a fogalmaknál, hogy mi minősül gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának, de a 15. § (3) bekezdése és 85. § (3) bekezdése szerint annak legalább hat hétig kell tartania. Amennyiben a szak nem minősül duális képzésnek, illetve nem gyakorlatigényes szak legalább hathetes gyakorlatigényes szakmai gyakorlata, akkor a hallgatónak nem kell díjazást fizetnünk. Ez alapján valóban előfordulhat olyan eset, ahol a hallgatóknak nem kell díjazást fizetni, ha a gyakorlati ideje a hat hetet nem éri el? Ha igen, honnan kaphatunk olyan tájékoztatást, hogy egy szak gyakorlatigényes szaknak minősül-e vagy sem? Az egyetem által küldött dokumentációkban erre semmilyen utalás nem található, mindössze annyi, hogy a kapott hallgatói munkaszerződésbe bele kell írni a díjazást, illetve, ha nincs, annak hiányát. Vagy ha a gyakorlat ideje nem éri el a hat hetet, akkor az nem lehet gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlata?

Kérdés: Az önkormányzat a pályázatok (pl.: DIMOP, ESZA) megvalósításához munkaszerződéssel, munkaviszony keretében foglalkoztat munkavállalókat, általában részmunkaidőben, rövidebb-hosszabb időtartamban (a pályázati kiírásnak megfelelően). A munkaszerződések esetében kötelező-e az aktuális év minimálbérét/garantált bérminimumát figyelembe venni, megadni, vagy ha a pályázatban ennél kevesebb a rendelkezésre álló forrás, akkor maradhat jóval a kötelező garantált bérminimum alatt a munkabér összege?

Kérdés: FEOR 8-as főcsoportba tartozó munkakör lehet-e minimálbéres? Ha igen, milyen indoklás szükséges hozzá?