187 talált cikk a minimálbér kifejezésre

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jétől hatályos, intézményi szinten megvalósuló 10%-os illetményemelésével kapcsolatban kérdezzük: Mi a 10%-os illetményemelés számításának menete abban az esetben, ha a pedagógus teljesítményértékelés alapján megállapított és mesterfokozat után járó illetményemeléshez kapcsolódó illetményelemekkel is rendelkezik? Továbbá milyen illetményemelés vonatkozik 2026. január 1-jétől a nem pedagógus végzettségű, de nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben foglalkoztatottakra?

Kérdés: Van-e lehetősége a társas vállalkozásnak a tagjával, aki ügyvezetői feladatokat lát el munkaviszonyban a társasági szerződés alapján, távmunkában, home office-ban történő munkavégzés keretében elláttatni az ügyvezetői feladatokat? Ha igen, ezt a munkaszerződésben kell-e rögzíteni, továbbá a jogszabály által biztosított rezsiátalány (minimálbér 10%-a) fizethető-e az ügyvezető részére?

Kérdés: Az önkormányzatnál a Kttv. alá tartozó köztisztviselők és az Mt. alá tartozó munkavállalók illetménye, munkabére évente a törvény szerinti garantált bérminimummal és a képviselő-testület döntése alapján, a költségvetés elfogadásával módosul, ami az eddigi gyakorlat alapján emelkedett. Az illetményalap is magasabb, mint a költségvetési törvényben meghatározott 38 650 forint. A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a már évek óta magasabb összegű illetményalapot „visszaveszi”, és ezáltal csökken az illetmény, illetve a munkabér? A munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet-e úgy, hogy az eddig garantált bérminimum feletti – munkáltatói döntésen alapuló – illetménykiegészítést elveszi, így a köztisztviselők, munkavállalók illetménye, munkabére csökken? Ez a kérdés felmerült a 1232/2025. Korm. határozat és a 219/2025. Korm. rendelet alapján 2025. július 1. napjától megállapított illetményemelésre vonatkozólag is. Összességében lehetséges-e, hogy a köztisztviselők és a munkavállalók illetménye, illetve munkabére az előző évhez képest csökkenjen, minimum a kötelező garantált bérminimum szintjére?

Kérdés: A munkáltató, kifizető ugyanazon magánszemélynek évente háromszor adhat csekély értékű ajándékként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű terméket, szolgáltatást (pl. ajándékutalványt). Van-e előírás arra, hogy ezt milyen időközönként teheti meg a munkáltató? Lehetséges-e, hogy egy hónapon belül, akár egymást követő napokon adjon ilyen juttatást?

Kérdés: A letiltás módosult szabályai szerint 2025. július 1-jétől a mentes rész 116.029 Ft. Ezt a szabályt mind egy korábban kiadott, mind egy új letiltás esetén alkalmazni kell már? Melyik havi munkabérnél, a június vagy csak a július havitól? A családi adókedvezmény mentes a letiltás alól 2025. július 1-jétől. Ez a mentesség csak az újonnan kiadott letiltásokra vonatkozik? Akiknek „régi” letiltásuk van, abból pedig ugyanúgy kell levonni, mint eddig?

Kérdés: Többévnyi hosszú távollét megszűnését követően a bérrendezés során a munkáltató köteles-e figyelni, hogy a munkavállaló bére az adott év átlagos éves béremelése után eléri-e az adott év során meghatározott minimálbért/garantált bérminimumot? Ha nem éri el, akkor arra a szintre kell emelnie, majd a következő éves béremelés mértékével számoljon tovább? Vagy elegendő-e a visszatérés tényleges évében a gyári átlagos béremelések megadása után figyelni, hogy az adott bér a minimálbért/garantált bérminimumot eléri-e?

Kérdés: Munkabérletiltásra vonatkozó, 2025. július 1-jétől hatályos változások szerint a levonásmentes munkabérrész emelkedik. A mentes összeg megállapításához részmunkaidős munkavállaló esetén kell-e arányosítani a minimálbért? Amennyiben a 2025. június havi munkabér 2025. július 1. napján kerül kifizetésre, akkor már a magasabb levonásmentes munkabérrészt kell figyelembe venni, vagy még a 60 ezer forintot, a június havi munkabér vonatkozásában? A családi kedvezmény minden folyamatban lévő ügy tekintetében, vagy csak a 2025. július 1. után indult ügyek esetén mentes a letiltás alól? Amennyiben utóbbi, akkor a munkáltatóhoz érkezett letiltási rendelvény keltezése alapján kell elbírálni, hogy a családi kedvezmény nettó összege mentes-e vagy sem? Illetve ehhez kapcsolódóan, a 2025. július 1. után belépő munkavállaló esetében, az előző munkáltatótól kapott tartozásigazolásból honnan lehet majd eldönteni, hogy 2025. július 1. utáni-e az ügy?

Kérdés: Az egyetemünkön nappali, illetve levelező tagozaton tanulmányokat folytató doktoranduszokkal szeretnénk munkaszerződést vagy doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést kötni. A szerződéseket elsősorban oktatási tevékenységre, tanársegédi/tudományos segédmunkatársi munkakörben történő foglalkoztatásra, másodsorban adminisztratív feladatok ellátására kötnénk meg. Az Nftv. szerint a doktorandusz által végzett munka ideje – a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartammal együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát, továbbá a munkadíj havi összege a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része [Nftv. 44. § (5) bek.]. Amennyiben foglalkoztatni szeretnénk PhD-hallgatót, minden esetben doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni a hallgatóval, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozaton PhD-hallgató egyetemünkön, vagy utóbbi esetében köthető általános munkaszerződés úgy, mint bármely más munkavállalóval? Meghaladhatja-e a munkaidő a heti teljes munkaidő 50%-át? Semmilyen esetben sem, vagy levelezős PhD-hallgató esetében igen, nappali tagozatos hallgató esetében nem? Van-e különbség? Hogyan alakul a díjazás, ha a heti munkaidő 50%-ában végez munkát a doktorandusz? Jól értelmezzük, hogy a hatályos minimálbér 100%-át szükséges kifizetni, ha a heti munkaidő 50%-ában végez csak munkát, vagy a teljes minimálbér munkaidővel arányos részét, vagyis a minimálbér 50%-át? Hogyan járunk el helyesen, ha a korábban egyetemünkön 8 órában adminisztratív területen foglalkoztatott munkavállaló elkezdi doktori tanulmányait egyetemünkön (akár levelezőn, akár nappalin), és ezzel egyidejűleg tanársegédi munkakörbe áthelyezésre kerül? Az óraszámát csökkenteni szükséges, és ezzel egyidejűleg doktoranduszi munkaszerződést kell kötni vele, vagy elég egy munkaszerződés-módosítás, ahol a munkaköre ügyintézőről tanársegédre módosul óraszámának változatlanul hagyása mellett? Azaz van-e jelentősége az események sorrendiségnek? Először munkavállaló, aztán PhD-hallgató, vagy először PhD-hallgató és a hallgatói jogviszonya alatt vállal munkát egyetemünkön oktatási tevékenység ellátására? Lehet-e megbízási szerződéssel foglalkoztatni a nappali vagy levelező tagozaton tanuló doktoranduszt abban az esetben, ha egy tanulmányi félévben maximum 20 órát tart, vagy ilyen esetben is doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni akár havi 4 óra oktatási tevékenység ellátása esetén is? (Ebben az esetben a megbízási szerződést tartjuk célszerűnek, de nem szeretnénk jogszabályt sérteni.)

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?

Kérdés: A felek a hallgatói munkaszerződésben részmunkaidőben állapodnak meg (hetente csak egy napot végez munkát a hallgató). Ebben az esetben mi az a minimumösszegű munkabér, amelyet meg kell fizetni a hallgató számára? Az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a minimálbér 65%-ának megfelelő bért kötelezően meg kell fizetni, tekintet nélkül a részmunkaidős jellegre, vagy pedig ezt a részmunkaidőnek megfelelően arányosan csökkenteni kell? Továbbá mikor minősül az ugyanitt meghatározott gyakorlat egybefüggőnek? A fenti esetben, amikor is hetente csak egy napot dolgozik a hallgató, megvalósul ez az „egybefüggőség”?