Soron kívüli alkalmassági vizsgálat – a részvétel megtagadása

Kérdés: Munkavállalónk több mint egyéves betegség után tért vissza dolgozni. Cégünk foglalkozás-egészségügyi orvosa a jogszabályokkal összhangban soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezte őt, de ő megtagadta a részvételt. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló 30 napot elérően keresőképtelenvolt, soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell[33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pontja] elrendelni. Ebből következik,hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos jogszerűen kötelezte a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Üzemi megállapodás kötőereje csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Cégünk kénytelen csoportos létszámcsökkentést végrehajtani, és ezzel kapcsolatban fordulunk Önökhöz. Kötelező-e ilyen esetben is betartani azt az üzemi tanáccsal megkötött, üzemi megállapodásban foglalt vállalást, amely szerint a munkáltató csoportos létszámcsökkentés esetén nő, roma munkavállaló, fogyatékos személy, illetve negyven éven felüli munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáttervezi, a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles az üzemitanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkezőszakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kiterjesztett hatályú kollektív szerződés

Kérdés: Építőipari ágazatban működő kismunkáltató vagyok. Rám nézve milyen hatással jár az, hogy az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést a miniszter határozatával kiterjesztette az egész ágazatra? Innentől kezdve ránk is irányadóak a kollektív szerződésben foglaltak?
Részlet a válaszából: […] Igen, az építőipari ágazatra kiterjesztett hatályúÉpítőipari Ágazati Kollektív Szerződés (a továbbiakban ÉÁKSZ) – az ÉÁKSZ 8.1.pontjának és II. részének a kivételével – a kiterjesztés időpontjátólvalamennyi, a TEÁOR '08 szerinti tevékenységeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Munkaidő-beosztás cseréje a munkavállalók között

Kérdés: Az Mt. 147. § (3) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti pihenőidőben végzett munka esetén 50 százalékos pótlék merül fel, ha munkavállaló másik pihenőidőt kap. Ez azt is jelenti, ha munkavállalónak az egy héttel korábban elkészített munkaidő-beosztás szerint délelőtt kellett volna munkát végeznie, de cserélt a délutánra beosztott munkatársával, mert délelőtt magánjellegű elfoglaltsága volt, akkor mindkét munkavállalónál 50 százalékos pótlékot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be [Mt.119. § (1) bek.]. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérőrendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Átutalás vagy kifizetés?

Kérdés: Cégünk megszűnőben van. Szeretnénk biztosan hozzájutni a fizetésünkhöz, ezért kértük a felszámolót, hogy átutalás helyett a jövőben készpénzben kapjuk meg a munkabérünket, mint régen. A felszámoló a kérésünket elutasította. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A Cstv. 47. § (5) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjától– a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és amunkaszerződések keretei között – a felszámoló gyakorolja a munkáltatóijogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Iskolai rendszerű képzésben történő részvétel – munkáltatói beleegyezés nélkül?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. az iskolai rendszerű képzésben (pl. a főiskolaiképzésben) részt vevő munkavállalónak alanyi jogon biztosít szabadidőt atanulmányok folytatásához. Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint ekkor amunkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Központi üzemi tanácsi együttdöntési jogkör

Kérdés: Amennyiben a cég két telephelyén választottak helyi üzemi tanácsot, de a telephelyek vezetője nem jogosult a jóléti célú ingatlanok, pénzeszközök felhasználása körében döntést hozni, akkor az üzemi tanács együttdöntési joga a telephelyen foglalkoztatott munkavállalóknak juttatandó jóléti juttatások körében hogyan alakul? A helyi vagy a központi üzemi tanácsot illeti meg az együttdöntési jog?
Részlet a válaszából: […] Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál,illetve annak minden olyan önálló telephelyén (részlegénél), ahol amunkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja, azzal, hogy ez utóbbiakesetében a választás akkor kötelező, ha az Mt. 65. §-ában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Külföldi kirendelés megtagadása – jogszerű-e a rendkívüli felmondás?

Kérdés: Október 20-án közöltük a vállalatunk kereskedelmi igazgatójával, hogy október 29-től kezdődően előreláthatóan 140 munkanap időtartamra németországi munkavégzésre rendeljük ki egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése céljából. Kollektív szerződésünk megengedi a törvénynél hosszabb időtartamú kirendelést. Intézkedésünk gazdasági indokoltságával és szükségességével a kereskedelmi igazgató is tisztában volt, ennek ellenére megtagadta az utasításunkat arra való hivatkozással, hogy évek óta több betegsége van, amiket kezeltetnie kell, illetve édesanyjával – annak betegsége miatt – napi kapcsolatot kell tartania. A vállalat vezetése szerint ezek az indokok, különösen a munkavállaló által betöltött pozíció miatt, nem fogadhatók el. Amennyiben a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni az utasítást, helytálló lesz vele szemben a rendkívüli felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az éremnek esetünkben is két oldala van. Az egyik: az Mt.szerint a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni,továbbá köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotbanmegjelenni, és a munkaidejét munkában tölteni, illetve munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Rendes szabadság megváltása pénzben

Kérdés: Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?
Részlet a válaszából: […] A rendes szabadság kiadásának kötelezettsége a munkáltatótterheli, éppen ezért azt valójában nem a munkavállaló "veszi ki", hanem amunkáltató adja ki. A munkáltató számára a rendes szabadság törvénybenrögzített szabályok szerint történő kiadása tehát nem csupán jog,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kollektív szerződésben meghatározott rendkívüli felmondási okok

Kérdés: A kollektív szerződésünk kimondja, hogy a munkáltató mely esetekben szüntetheti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyt. Egy munkavállalónk, aki szakszervezeti tisztségviselő, az egyik esethez nagyon hasonló, de azért a leírtakkal nem teljesen azonos magatartást tanúsított. A szakszervezetet tájékoztattuk arról, hogy rendkívüli felmondással kívánunk élni, mire azt a választ adták, hogy mivel a munkavállaló magatartása nem meríti ki a kollektív szerződésben megadott kötelezettségszegést, ezért nem értenek egyet a rendkívüli felmondással. A szakszervezeti álláspont ugyan nem kötelező, de nem szeretnénk jogvitába bonyolódni, és el is bizonytalanított minket a szakszervezet közlése. Valóban igaz, és csak akkor közölhetünk rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló magatartása a kollektív szerződésben foglaltakat kimeríti?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonytrendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségétszándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy– egyébként olyan magatartást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
1
49
50
51
65