Találati lista:
481. cikk / 676 Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság
Kérdés: Cégünknél 25 éve dolgozik az egyik munkavállalónk. A gazdasági helyzetre tekintettel sajnos kénytelenek vagyunk megszüntetni a munkakörét, ezért 2011. szeptember 1-jével fel akarunk mondani. Szeptember 3-án azonban eléri azt a kort, amikor az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig 5 éve lesz hátra. Bérszámfejtőnk szerint nem fog járni neki emelt összegű végkielégítés, mert amikor felmondunk neki, még nem lesz védett korban. Helyesen járunk el, ha nem fizetünk neki emelt összegű végkielégítést?
482. cikk / 676 Kollektív szerződések felülvizsgálata és a munkaerő-kölcsönzés
Kérdés: 2011. december 1-jétől több rendelkezés is módosul a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. A módosító törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint e rendelkezések végrehajtása érdekében a kollektív szerződéseket legkésőbb december 31-ig felül kell vizsgálni. Kérem, segítsenek értelmezni azt, hogy milyen felülvizsgálatról lehet itt szó, és ha december 1-jén hatályba lépnek a módosító rendelkezések, de módosítási kötelezettség csak december 31-i határidővel van, akkor milyen szabályokat kell figyelembe venni 2011. december 1. és 31. között?
483. cikk / 676 Kölcsönzött munkavállaló fegyelmi felelőssége
Kérdés: Egyik kölcsönvevő partnerünktől kaptunk egy jegyzőkönyvet fegyelmi tárgyalásról, illetve egy határozatot, amely az egyik kölcsönzött munkavállalónk havi prémiumának 15%-os mértékű csökkentéséről szól. A határozat utal a kölcsönvevő kollektív szerződésében foglaltakra. Végrehajtható ez a határozat, és csökkenthetjük a munkabért?
484. cikk / 676 Munkáltatói kárigény – közvetlenül nem vonható le a bérből
Kérdés: Divízióvezető munkavállalónk rendes felmondással megszüntette munkaviszonyát, most felmondási idejét tölti. Az elszámolás körében merült fel egy problémánk. A kolléga céges autó használatára is jogosult volt. A járművet leadta, majd a műszaki átvétel során az amortizáció felett 60 000 Ft-ban határozták meg a szükséges javítási költségeket (kárpittisztítás és a karosszéria megkarcolása miatt). A vonatkozó szabályzatunk szerint ezt az összeget a munkavállalónak kell megtérítenie. A kollégának kiküldtük erről a csekket, de határidőre nem fizette be, nem is kívánt egyeztetni a kérdésről. Mit kell tennünk ahhoz, hogy ezt a tartozást levonhassuk a munkabéréből?
485. cikk / 676 Munkaidő-beosztás megváltoztatása és a pótlékra való jogosultság
Kérdés: Közműszolgáltató cég vagyunk. Ügyfélszolgálatunk működése három éve informatikai támogatással valósul meg, a kollégák minden adatot számítógépen rögzítenek. Sokszor gondot okoz, ha ügyfélfogadási időben valami gond támad a rendszerrel. Szeretnénk bevezetni egy új munkarendet az informatikus kollégáknak. A cél az, hogy mindennap az ügyfélfogadási idő, azaz 18.00 óra után is legyen bent egy műszak, aki a szükséges karbantartásokat el tudja végezni olyan időben, amikor a rendszert nem használjuk. Ez azt jelenti, hogy a második műszak 18.00-02.40-ig dolgozna. Most is két műszak van, az első 07.00-15.40-ig, a második most 13.00-21.40-ig dolgozik. Kérdésem, hogy lehetséges-e a második műszak megváltoztatása ilyen módon? Illetve ilyenkor kell-e éjszakai pótlékot fizetnem a 22.00 utáni munkavégzésre?
486. cikk / 676 Próbaidő mértékének változása
Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy meg fognak változni a próbaidőre vonatkozó szabályok. Mostanában tervezzük bővíteni az állományunkat, és ha lehetséges, akkor minél hosszabb próbaidőt szeretnénk kikötni a munkaszerződésben. Úgy hallottuk, hogy az eddigi 3 hónap helyett már 6 havi próbaidőt is kiköthetünk. Helyesek az értesüléseink?
487. cikk / 676 Munkáltató jogosulatlan képviseletével okozott kár
Kérdés: Egy munkavállalónk, aki korábban szerződéskötési joggal volt felruházva, e joga megszűntét követően felmondott egy lízingszerződést. A felmondás eredményeként a társaság elesett attól a lehetőségtől, hogy tulajdont szerezzen a lízingszerződés tárgyát képező gépjárművön; ezzel mintegy 2 millió forint kár keletkezett. Lehet ezt az összeget a munkavállalótól követelni kártérítésként?
488. cikk / 676 Hátrányos jogkövetkezmény vagy munkáltatói kárigény
Kérdés: Egyik üzemünkben állandó gondot jelent, hogy a férfiöltözőben a szekrényeket összefirkálják a munkavállalók. A feliratokat viszonylag könnyű eltávolítani, de úgy tűnik, amíg valamilyen hatásos szankciót nem alkalmazunk, nem marad abba a firkálás. Van kollektív szerződésünk, amely szabályozza a fegyelmi eljárást is. Arra gondoltunk, hogy mivel nem tudjuk pontosan megadni, kik az elkövetők, firkálás észlelése esetén az adott műszakban dolgozó összes férfi kollégára 50%-os havi mozgóbér-csökkentést szabunk ki. Ezt a büntetést – maximum egy hónapra – megengedi a kollektív szerződés. Lehetséges ez a Munka Törvénykönyve alapján?
489. cikk / 676 Bérgarancia Alap – fedezet a végkielégítésre?
Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?
490. cikk / 676 Heti munkaidő – 44 óra?
Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?
