Beosztás szerinti munkaidő módosítása

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását egy nappal korábban módosította, figyelmen kívül hagyva az Mt. 97. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Eredeti beosztás: 8–16 óra, módosítás: 10–18 óra. A kétórás eltérésre kell-e 50%-os pótlékot fizetni, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munka pótléka? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Két főállás egyidejűleg – és az összeférhetetlenség

Kérdés: Intézményünkbe (szociális bentlakás) közalkalmazotti jogviszonyban, tizenkét órás műszakban, háromhavi munkaidőkeret alkalmazásával, főállású közalkalmazottat vennénk fel heti negyven órában. A leendő közalkalmazott tájékoztatott arról, hogy már van egy főállású munkaviszonya, melynek időbeosztása nem ütközik a mi munkarendünkkel. Felvehetjük-e az illetőt mi is heti negyvenórás, váltó műszakos munkarendbe annak ellenére, hogy már rendelkezik főállással?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 41. §-ának (1) bekezdése általánosságban kimondja, hogy a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. Ha a közalkalmazott munkaideje a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Kisgyermekes édesanya éjszakai munkavégzése – a megállapodás lehetősége

Kérdés: Az Mt. hatálya alatt dolgozó anyukák esetében a három év alatti gyermeket nevelőknél mi történik, ha az édesanya munkahelye legfőképp éjszaka üzemel? Ilyenkor hogyan tud dolgozni éjszaka, ha elvileg még a hozzájárulása esetén sem osztható be?
Részlet a válaszából: […] Az éjszakai munka kapcsán – munkavédelmi célból – az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló számára várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Munkaszüneti nap – az első munkanap

Kérdés: Egy munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonya a munkaszerződésben kikötött 90 napos próbaidőn belül, a próbaidő utolsó napján megszűnt. A 90 nap utolsó napja munkaszüneti napra (szombat) esik. A munkavállalóval a cégcsoport másik társasága a következő napi kezdéssel új munkaszerződést kíván kötni. A szándékolt munkaviszony kezdési napja így munkaszüneti napra esik (vasárnap). Lehetséges-e az új munkaszerződés kezdési napjának ezt a napot megjelölni, kezdődhet-e a munkaviszony munkaszüneti nappal, vagy az új munkaviszony létesítésének a napja a munkaszüneti napot követő első munkanap lehet csak? A munkáltató gazdasági társaság, nem rendelkezik kollektív szerződéssel.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges megjegyezni, sem a szombat, sem a vasárnap nem munkaszüneti nap. Ezek általános munkarend szerinti heti pihenőnapok. A munkaszüneti napok a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Vezető állású felmondási ideje hat hónapon túl

Kérdés: A vezető állású munkavállalónak lehet-e a felmondási ideje hosszabb, mint hat hónap?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 69. §-a határozza meg a felmondási időre irányadó általános szabályokat. Munkavállaló általi felmondás esetén a felmondási idő egységesen harminc nap. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legalább harminc nap, mely a munkáltatónál munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Munkavállalói jogok a „fegyelmi eljárásban”

Kérdés: Ha a munkáltató írásbeli figyelmeztetést ad a munkavállalónak, van-e joga a munkavállalónak véleményt nyilvánítani, illetve van-e joga a védekezésre? Érvényben van-e még az, hogy fegyelmi tárgyalást kell összehívni, ahova a munkavállaló hívhat egy érdekképviseleti tagot, aki az érdekeit védi? Egy kollektív szerződésben elveheti-e a munkáltató a munkavállalótól a fent említett jogokat, és dönthet-e az egész fegyelmi eljárásban kizárólag egyoldalúan, teljesen kizárva a munkavállalót? Egy fegyelmi eljárás alá vont munkavállalótól elvehetik-e teljes egészében a véleménynyilvánítás és védekezés lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. az egyéb hátrányos jogkövetkezmények (fegyelmi büntetések) kiszabásának eljárási szabályait nem határozza meg. E szankciókról a kollektív szerződésben, ennek hiányában a munkaszerződésben kell rendelkezni [Mt. 56. § (1) bek.], a megállapodás részeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Próbaidő meghosszabbítása hat hónapig

Kérdés: Cégünknél kollektív szerződés van hatályban, amiben a próbaidő hossza is szabályozva van. Az Mt. 50. §-ának (4) pontja alapján a kollektív szerződésben kikötött próbaidő hossza hat hónap. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a munkaszerződésben csak három hónap próbaidőt köt ki, majd ha a munkáltató vagy a munkavállaló a próbaidőt hosszabbítani kívánja újabb három hónappal, azt munkaszerződés-módosítással teszi meg, amihez mindkét fél hozzájárul?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Jubileumi jutalom jogszerző ideje – a téesznél eltöltött munkaviszony

Kérdés: Szociális intézetünkben (Kjt. hatálya alatt) 2008. 12. 31-ével, áthelyezéssel átvett dolgozónk besorolásakor, a jubileumi jutalom meghatározásánál egy mgtsz-nél töltött idő (1980. 06. 25. – 1992. 02. 24.), 11 év, 8 hó beszámításra került. Módosítható-e a téves adat áthelyezés esetén, mivel jelenleg ez alapján jogosult lenne a 40 éves jubileumi jutalomra? Kifizethető-e vagy utólag felülírható-e a dátum?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. a különböző közalkalmazotti jogosultságokra alapot adó, ún. közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő körébe tartozó időtartamokat az egyes jogosultságoknál eltérően határozza meg. Általában figyelembe veendők azok, a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Munkaidőkeret rövidítése – a „vég” új dátuma

Kérdés: Társaságnál alkalmazott többhavi munkaidőkeret időtartamát kívánják rövidíteni kevesebb havi időtartamra. Le kell-e zárni a munkaidőkeretet azzal a nappal, és el kell-e számolni a dolgozókkal, amikortól a rövidebb munkaidőkeretet alkalmazza a munkáltató, azaz amikor tájékoztatja a dolgozókat, hogy a munkaidőkeret végének mi lesz az új dátuma? Vagy elég tájékoztatni a munkaidőkeret végének új dátumáról, és megadni a rövidített munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét, és majd a rövidített munkaidőkeret végén kell elszámolni a feleknek?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret alkalmazásáról a munkáltató egyoldalúan dönthet [Mt. 93. § (1) bek.], amelynek leghosszabb időtartamát határozza meg a törvény. Így bármely munkáltató alkalmazhat legfeljebb négyhavi munkaidőkeretet, speciális munkarendekben a legmagasabb időtartam hathavi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Részvétel politikai rendezvényen – a munkaviszony megszüntethetősége

Kérdés: A munkáltató által megalkotott belső szabályzat munkavállaló általi megsértése szolgálhat alapul a munkáltató részéről történő felmondásra? Ügyfelünk a munkavállalók számára készített etikai szabályzatban – a véleménynyilvánítási szabadság korlátjain belül és annak tiszteletben tartásával – korlátozni kívánja a politikai állásfoglalásokat. Mi történik akkor, ha egy munkavállaló ennek ellenére részt vesz olyan politikai, akár szélsőséges rendezvényen, nyilvánosan és beazonosítható módon (de mindenféle utalás nélkül a cégre), hogy a cég munkavállalójaként teljes mértékben felismerik a kollégák, mondjuk, egy online újság fényképalbumában, és adott esetben félelmet kelt bennük a szélsőséges nézet? Lehet-e ez alapján bármiféle szankcióval, akár elbocsátással is élni a munkáltató részéről – figyelemmel arra, hogy a munkahelyen a kolléga semmilyen jelét nem adja szélsőséges nézeteinek, a munkáját pedig megfelelően végzi?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. Az Mt. 8. §-ának (2) bekezdése ezen túlmenően előírja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.
1
2
3
67