669 cikk rendezése:
1. cikk / 669 „Szabadsághalmozódás” – a kiadás elrendelése
Kérdés: Önkormányzatunknál az éves szabadságok kiadásának egyeztetése során megállapítást nyert, hogy a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott hivatalsegédnek 145 nap ki nem vett szabadsága van nyilvántartva, melyből 30 nap az idei évi, míg 115 nap 2014–2019. évekről „ragadt bent”, a korábbi településvezető ideje alatt halmozódott fel. Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót a szabadságának kivételére abban az esetben, amennyiben a munkavállaló nem akar szabadságra menni? Az Mt. erre nem tartalmaz kifejezett választ. A munkavállaló azért nem akar szabadságra menni, mert azzal számol, hogy így a munkaviszony megszűnésekor hozzá fog jutni a szabadság pénzbeli megváltásához. Véleményem szerint, amíg a munkáltató az ilyen úgynevezett „beragadt” szabadságot nem adja ki, folyamatos jogsértő állapotot tart fenn. A munkáltató tudja úgy a munkát szervezni, hogy helyettesítéssel elláttatja a hivatalsegédi feladatokat, és elrendeli a munkavállaló ki nem adott 115 nap szabadságának kivételét egy részletben. Van-e joga a munkáltatónak így elrendelni a szabadság kivételét, kötelezheti-e a munkavállalót ilyen formában a szabadság kivételére? Mi van abban az esetben, ha a munkavállaló ezt nem fogadja el, szándékosan nem megy el szabadságra? Milyen eszköze van még ezenkívül a munkáltatónak arra, hogy a jogsértő állapotot megszüntesse, és a munkavállaló szabadságát rendezze?
2. cikk / 669 Bértranszparencia irányelv alkalmazása munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: 2026. június 7-től az Európai Unió minden tagállamában jogszabályi szintre kell emelni a 2023/970/EU irányelvet. Ennek célja a bérdiszkrimináció elleni küzdelem, kiemelten a nemek közötti bérszakadék csökkentése. A bértranszparencia irányelv minden munkáltatóra kiterjed, függetlenül attól, hogy a köz- vagy a magánszférában működnek, és attól is, hogy hány főt foglalkoztatnak – ezáltal a munkaerő-kölcsönző cégekre is ki fog terjedni. Egy munkaerő-kölcsönző cégre, amelyen keresztül több, 10-20 kölcsönvevő cég alkalmazottai kerülnek foglalkoztatásra, hogyan kell értelmezni a szabályokat? A béreket a kölcsönvevők határozzák meg a megrendeléseik során, ezeket a paramétereket követi a kölcsönbeadó a munkavállalók foglalkoztatása során.
3. cikk / 669 Rendkívüli munkaidő ellentételezése szabadidővel
Kérdés: Az Mt. 143. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a munkavállalónak a munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár. A (3) bekezdés alapján pedig a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál. Abban az esetben, ha a felek a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként szabadidőben állapodnak meg, akkor a munkavállalónak szabadidőben ki kell adni a többletmunkavégzés időtartamát, és ezenfelül még annyi szabadidőt, amennyi a többletmunkavégzés volt, tehát gyakorlatilag a többletmunkavégzés kétszeresét, vagy csak egyszeresen számítva annyi szabadidőt, amennyi a többletmunkavégzés időtartama?
4. cikk / 669 Szakszervezet jogköre csoportos létszámcsökkentés esetén
Kérdés: Az Mt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató, ha csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, az üzemi tanáccsal tárgyalni köteles. A szakszervezet irányába ilyen jellegű kötelezettséget nem ír elő a törvény. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezet nem tudhat erről? Van olyan ügyfelünk, ahol a szakszervezeti tag munkavállaló az üzemi tanácsnak is tagja, ilyen esetben őt titoktartási kötelezettség terheli a szakszervezet irányában, ha tudomást szerez üzemi tanácsi tag minőségében a tervezett létszámcsökkentésről? Van esetleg módja arra a szakszervezetnek, hogy a kollektív szerződésben magának tájékoztatási és/vagy véleményezési jogkört vívjon ki?
5. cikk / 669 Nyugdíjas közalkalmazott felmentése – a munkáltatói költségek
Kérdés: Nyugdíjas közalkalmazottunk jogviszonyát szeretnénk megszüntetni. Munkaköre szociális gondozó és ápoló, tartós bentlakást nyújtó intézményben dolgozik, teljes munkaidőben tizenkét órás műszakban. A felmentésben milyen jogszabályokra hivatkozzunk és mennyi felmentési idővel kell számolnunk?
6. cikk / 669 Munkaidőben munkahelyen kívül – a munkaadói szankciók
Kérdés: Mit tehet a munkáltató a munkából késő, illetve a munka végeztével munkahelyéről korábban távozó dolgozóval azon túl, hogy írásban figyelmezteti? Órabéresnél az igazolatlan órára nem fizet bért. Teljesítmény után bért kapó a kevesebb teljesítmény után kevesebb bért kap ugyan, de ha nincs több alapanyag, és ezért idő előtt távozik a munkából, akkor még a bére sem csökken. Igazolatlan távollét idején a biztosítás szünetel. De mi lesz az igazolatlan órával? Azt a T1041-en nem kell jelenteni. Mivel szankcionálhat még a munkáltató? Van-e joga levonni büntetésként a munkabérből? Mennyi késés után élhet az azonnali hatályú felmondással? Meddig kell tűrnie a munkáltatónak? Vagy a home office jelenség óta minden megváltozott, ha a munka el van végezve, haza lehet menni? Késés, illetve munkahelyről korábban távozás miatti kieső időre – ami igazolatlan távollétnek minősül – a munkáltató írhat-e ki szabadságot fél órára a ledolgozott 7,5 óra mellé a késő dolgozónak abban az esetben, ha a szabadság nyilvántartása órában történik? Szankcionálhat-e a munkáltató munkabérből történő levonással, ha a dolgozó nem regisztrál be vagy ki a beléptetőrendszerből, kötelezhető-e a munkavállaló a rendszer használatára?
7. cikk / 669 Tájékoztatás munkaidő-beosztásról
Kérdés: Egy munkavállalónak napi 8 óra a munkaideje, és nincs munkaidőkeretben. Változó lenne a napi munkaidő kezdete a feladatoktól függően, lehet, hogy 8–16-ig vagy 9–15-ig dolgozna, de mindenképpen csak napi 8 órát. Ezt hogyan kell beleírni a tájékoztatójába, hogy megfelelő legyen a munkaidő kezdete és vége?
8. cikk / 669 Munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő – mint önként vállalt túlmunka
Kérdés: Lehetséges-e az Mt. 135. §-ának (3) bekezdésében definiált önként vállalt túlmunka-megállapodást az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén alkalmazni? A munkaidőkereten felüli munkavégzés ténye esetleg a munkaidőkeret zárása előtt, de legkésőbb annak zárásakor lesz ismert. Az Mt. 135. §-a (3) bekezdésének szövegét értelmezve a 300 órán felüli túlmunkát el kell rendelni, tehát már a munkavégzés kezdete előtt a felek tisztában vannak azzal, hogy ezen munkaidő önként vállalt túlmunka lesz. A munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén azonban a rendkívüli munkavégzés ténye lehet, hogy csak utólag, a munkavégzés megtörténtét követően lesz nyilvánvaló. Így a munkaidő nyilvántartása (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka) is csak utólag, akár napokkal később lesz pontos. Értelmezésünk szerint az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzésre csak akkor alkalmazható a túlmunka-megállapodás, ha már az elrendelés időpontjában ismert mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára a teljesítendő munkaóra típusa (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka).
9. cikk / 669 Beosztás szerinti munkaidő módosítása
Kérdés: A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását egy nappal korábban módosította, figyelmen kívül hagyva az Mt. 97. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Eredeti beosztás: 8–16 óra, módosítás: 10–18 óra. A kétórás eltérésre kell-e 50%-os pótlékot fizetni, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munka pótléka? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.
10. cikk / 669 Két főállás egyidejűleg – és az összeférhetetlenség
Kérdés: Intézményünkbe (szociális bentlakás) közalkalmazotti jogviszonyban, tizenkét órás műszakban, háromhavi munkaidőkeret alkalmazásával, főállású közalkalmazottat vennénk fel heti negyven órában. A leendő közalkalmazott tájékoztatott arról, hogy már van egy főállású munkaviszonya, melynek időbeosztása nem ütközik a mi munkarendünkkel. Felvehetjük-e az illetőt mi is heti negyvenórás, váltó műszakos munkarendbe annak ellenére, hogy már rendelkezik főállással?
