652 cikk rendezése:
11. cikk / 652 Kamerafelvétel – bizonyíték a munkavállaló kötelezettségszegésére
Kérdés: Egyik ügyfelünk kamerás megfigyelőrendszert telepített az üzletében. Az adatvédelmi szabályok figyelembevételével elkészítettük számára a kameraszabályzatot, külön kiemelve azt az elvárást, hogy a munkavállalók munkavégzésének, magatartásának az állandó megfigyelése a kamerával nem megengedett. Ennek megfelelően a kamerák a védendő értékekre, az üzlethelyiségben elhelyezett árukra, a pénztárgépre fókuszálnak. Az ügyfél kérdése: amennyiben a munkavállalók munkavégzésük során ezen kamerák látószögébe kerülnek, és a felvételen kifogásolható magatartást tanúsítanak (telefonoznak, nem állnak szóba az ügyféllel, nem teszik a helyükre a vásárlók által levett terméket), a kamerafelvétel alapján szóbeli/írásbeli figyelmeztetésre, valamint munkaszerződésben/kollektív szerződésben rögzített egyéb hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet-e sor? A legfontosabb, hogy a munkavállalók nem állnak állandó kamerás megfigyelés alatt, ugyanakkor az üzlet egész területén, így a vagyonvédelem miatt megfigyelt területen is dolgoznak, így kerülhetnek bele a kamerák látószögébe időközönként.
12. cikk / 652 Határozott idejű munkaviszony tartama – beszámítanak a távollétek
Kérdés: Az Mt. 192. §-a szerint a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg. Azon munkavállaló esetén, aki a határozott idejű jogviszonya időtartama alatt gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon volt (CSED és GYED időszaka), meg lehet-e a szerződést hosszabbítani úgy, hogy tartama az öt évet meghaladja? Lényegében a határozott idejű szerződés maximált időtartamába beleszámít-e a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama?
13. cikk / 652 Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés
Kérdés: A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a munkavégzés helyét, idejét, a munkavégzés módját és egyéb jellemzőket (pl. a munkaruha viselését)? A munkáltatói utasítás jognyilatkozatnak vagy pedig jognyilatkozatnak nem minősülő „egyszerű” nyilatkozatnak minősül?
14. cikk / 652 Eltérés a kollektív szerződéstől a munkavállaló javára
Kérdés: Ügyfelünk kollektív szerződésében rögzítve van, hogy az érintett munkavállalók az ügyeletért mennyi bérpótlékot kapnának. A munkáltató ettől el szeretne térni, mégpedig a munkavállaló javára. Egy különmegállapodással a munkáltató és a munkavállaló között el lehet-e térni a hatályos kollektív szerződés vonatkozó rendelkezésétől? Egyfelől a munkavállaló javára történne az eltérés, ugyanakkor a kollektív szerződésben nem fél a munkavállaló, az a munkáltató és a szakszervezet között került megkötésre.
15. cikk / 652 Munkaszerződés módosítása fegyelmi büntetésként
Kérdés: A kollektív szerződésünk lehetővé teszi, hogy fegyelmi büntetéseket alkalmazzunk; ezek közül az egyik, hogy a munkavállalót a munkaszerződésétől eltérő munkakörben is foglalkoztathatjuk (a kollektív szerződésben meghatározott éves mértéken felül). Ilyen esetben a fegyelmi határozat mellé munkaszerződés-módosítást is aláíratunk a munkavállalóval. Ebben a módosításban kell visszautalnunk a fegyelmi határozatra, vagy elég egy általában használt mintát alkalmaznunk?
16. cikk / 652 Más munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő beszámítása
Kérdés: Van-e annak akadálya, hogy a munkáltató a munkavállalónak más munkáltatóval fennálló munkaviszonyát „beszámítsa”, azaz úgy tekintse, mintha az ő alkalmazásában állt volna a munkavállaló mindvégig? Ha ilyen lehetséges, milyen munkajogi jogintézmények szempontjából jöhet számításba az így beszámított idő (pl. felmondási idő, végkielégítés stb.)?
17. cikk / 652 Kollektív szerződés alkalmazása vezető állású munkavállalóra
Kérdés: Az Mt. 209. §-ának (3) bekezdése alapján a vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki. A kommentárok értelmében annak nincs akadálya, hogy a munkáltató a vezető állású munkavállalójára a felek közötti megállapodással „terjessze ki” a kollektív szerződést (így a megállapodás tulajdonképpen megismételné a kollektív szerződés rendelkezéseit). Van-e annak akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatával (egyoldalú kötelezettségvállalása útján/szabályzattal/belső gyakorlata által) vagy akár ráutaló magatartásával „terjessze ki” a vezető állású munkavállalóra a kollektív szerződést? Lehetséges, hogy a kollektív szerződésnek csak bizonyos rendelkezéseit terjessze ki a munkáltató a vezető állású munkavállalóra?
18. cikk / 652 Munkaadói tájékoztatási kötelezettség – két eset
Kérdés: Az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatásban a munkaviszony kezdetére és tartamára, valamint a munkahelyre vonatkozóan eleget tesz a munkáltató a jogszabályi előírásoknak, ha annyi szerepel, hogy ezekről a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben állapodnak meg? Munkáltatói figyelmeztetés esetén (joghátrány nem éri a munkavállalót, nem érinti az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt, a munkáltató csak felhívja a munkavállaló figyelmét, hogy a jövőben tartsa be a munkavégzésre irányadó szabályokat), amennyiben ez írásban kerül kiadásra a munkavállaló számára, akkor annak kell jogorvoslati kioktatást tartalmaznia?
19. cikk / 652 Próbaidő – rövidítése munkaszerződés-módosítással
Kérdés: A munkaszerződésben – a kollektív szerződéssel összhangban – hat hónap próbaidő került kikötésre. Van-e bármi akadálya annak, hogy a munkaszerződést módosítsuk, és a próbaidőt rövidítsük például öt hónapra?
20. cikk / 652 Eltérési lehetőség az Mt.-től – a felmondási idő esete
Kérdés: Az Mt. egyes fejezeteinek végén találhatóak az Eltérő megállapodás alcím alatt eltérési lehetőségek. Ezek meghatározzák, hogy az adott fejezet mely szakaszától milyen módon és formában lehet eltérni. Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek nem szerepelnek az Eltérő rendelkezésekben, kógensek vagy diszpozitívak? Például az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkaviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik. Ez a rendelkezés nem szerepel az adott fejezetre vonatkozó eltérő rendelkezésekben [Mt. 85. §]. Ez azt jelenti, hogy ettől a rendelkezéstől a felek akár megállapodásban, akár kollektív szerződésben a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhetnek, vagy az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése kógens, és tilos bármiféle eltérés? A fenti példához kapcsolódva, nem állapodhatnak meg a felek abban, hogy nem növekszik a felmondási ideje a munkavállalónak munkáltatói felmondás esetén?
