Találati lista:
21. cikk / 122 Nyugdíjas foglalkoztatása egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: A 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendelet változtat-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló, egészségügyben dolgozó munkavállalók nyugdíjazásának feltételein? Egy egészségügyben dolgozónak, amennyiben öregségi nyugdíjat igényel, és szeretne tovább dolgozni az intézményben, kötelező-e szüneteltetni a nyugdíj kifizetését? Neki jövedelemkiegészítés nem jár, nem egészségügyi dolgozó. Illetve, amennyiben egy egészségügyben dolgozó betölti az öregséginyugdíj-korhatárt, és nem mond fel, vagy nem kéri a közös megegyezéssel történő megszüntetést, a munkáltatónak kötelező-e felmondani a dolgozónak a felmentési idő megadásával?
22. cikk / 122 Műszakpótlékra jogosultság – távollétek esetén
Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)
23. cikk / 122 Felmentési idő és kedvezményes jubileumi jutalom
Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
–1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
–1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
–1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
–1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
–1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
–1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
–1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
–1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
–1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
–1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
–1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
–1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
24. cikk / 122 Köztisztviselőből ügykezelő – teljes helyett részmunkaidőben
Kérdés: Amennyiben egy polgármesteri hivatal a jelenleg 8 órában foglalkoztatott köztisztviselő ügyintézőjét szeretné közszolgálati ügykezelő munkakörbe áthelyezni, csak úgy teheti meg, ha megszűnik a köztisztviselő jogviszonya, és új dolgozóként felveszi ügykezelőként? Ezt megoldhatja úgy is, hogy 4 órás munkaidővel veszi fel? Lehetséges, hogy 4 órában ügykezelő köztisztviselő és 4 órában közszolgálati ügykezelő munkakört tölt be egy személy ugyanannál a polgármesteri hivatalnál? Ha igen, annak mi a menete? Az önkormányzat költségvetési okok miatt semmiképpen nem tud foglalkoztatni két személyt erre a két munkakörre napi 8 órás munkaidővel.
25. cikk / 122 Műszakpótlék egy műszakos beosztás esetén
Kérdés: Megszakítás nélkül működő egészségügyi intézmény vagyunk. Foglalkoztatottjaink nagy része műszakbeosztásban dolgozik. Azonban vannak az intézményben egy műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók is, például az élelmezési osztályon. Aki egy műszakos beosztásban dolgozik 6.00-14.00 óráig, és munkaszervezési okból őt időnként 5.00-13.00 óráig osztják be, annak kell műszakpótlékot fizetni?
26. cikk / 122 Távollét – kizáró ok egyéb juttatásnál
Kérdés: Intézményünk alkalmazásában közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és munkaviszonyos is áll. Az egyéb juttatás vonatkozásában szükséges-e arányosítani az összeget a távollét (betegszabadság, táppénz) függvényében? Meg van határozva valahol, hogy bizonyos számú munkanap után már nem számfejtendő?
27. cikk / 122 Munkaviszony-megszűnés és a fizetés nélküli szabadság
Kérdés: A munkavállaló határozott idejű munkaszerződése 2022. június 30-án lejár. 2022. február 18-án gyermekgondozási díjra lesz jogosult, melyhez a fizetés nélküli szabadságot kell engedélyeznem részére. Ez esetben milyen időpontig kell megállapítanom a fizetés nélküli szabadságot? Amunkaviszony munkaszerződés szerinti lejártáig, vagy a gyermek kétéves koráig? Meg kell-e hosszabbítanom a munkaszerződését a gyermek kétéves koráig?
28. cikk / 122 Covid elleni védekezésben részt vevők pótszabadságra jogosultsága
Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztatott 2021. évben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett, a 2021. évben esedékes szabadságán felül további 10 munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabály nem tér ki arra, hogy amennyiben valaki a 2021. évben nem egész évben, csak hónapokat, kirendelés keretében (polgármesteri hivatalból köztisztviselők az Országos Mentőszolgálathoz adminisztratív munkakörbe, illetve a kormányhivatal járási hivatal népegészségügyi osztályához) vett részt a védekezésben, neki időarányosan jár-e a pótszabadság, vagy jogosult-e a 10 munkanapra, függetlenül attól, hogy mennyi ideig vett részt a védekezésben? Illetve ki állapítja meg, hogy jogosultak-e a pótszabadságra, mivel a jogszabály hatálybalépésekor már nem állt fenn a kirendelés?
29. cikk / 122 Cafeteria megvonása a felmondási időre
Kérdés: Intézményünk intézményvezető-váltás miatt cafeteriaszabályzatát módosítani szeretné. Lehetséges-e úgy kialakítani a szabályzatot, hogy a cafeteria nem jár a felmondási idő azon részére sem, amikor a munkavállaló munkavégzésre kötelezett?
30. cikk / 122 Munkaidő és bér több műszakos tevékenységben
Kérdés: Üzemünkben két műszakban zajlik a munkavégzés, a nappalis kollégák 06-18 óra között, az éjszakások 18-06 óra között dolgoznak. Az éjszakás kollégáknak 22 órától 15% éjszakai pótlékot fizetünk, de műszakpótlék fizetésére nem kerül sor, mivel a két műszak nem keveredik. Csak nagyon ritkán van műszakcsere, legtöbbször a munkavállalók kérésére, de egyébként a délelőttösök soha nem járnak éjszakára, és fordítva. Helyes, hogy nem fizetünk műszakpótlékot?
