306 cikk rendezése:
161. cikk / 306 Joghátrány munkavállalói kötelezettségszegésért – szankciók a munkaszerződésben vagy a fegyelmi szabályzatban
Kérdés: Az Mt. szerint, ha nincs kollektív szerződés, a munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Az adott munkáltatónál nincs kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy tételesen fel kell sorolni minden egyes munkaszerződésben azt, hogy melyik kötelezettségszegést mivel kívánja sújtani? Ha mindent bele akar foglalni a munkáltató, a munkaszerződés nagyon hosszú lenne. Van lehetőség arra, hogy a munkaszerződés egy pontjában hivatkozik az Mt. 56. §-ára, és rendelkezik arról, hogy kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz a munkáltató, de tételesen nem itt, hanem egy külön (fegyelmi) szabályzatban lenne leírva minden, az eljárási rend, a kötelezettségszegések, amiket a munkáltató szankcionálni kíván, és az értük járó büntetések? Megfelelő-e a munkáltató eljárása, ha az írásban indoklással ellátott hátrányos jogkövetkezményként pénzbírságot kiszabó határozat végén, záradékként szerepel a munkavállaló nyilatkozata, mely szerint a határozatban foglaltakat tudomásul vette, és a pénzbírság munkabéréből történő levonásához hozzájárul? Ez az eljárás megfelel-e az Mt. 161. § (2) bekezdése a) pontjának?
162. cikk / 306 Rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülés – a meghatározó időpont
Kérdés: A Rehab-tv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a huszonöt főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai létszáma nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotát jellemzően az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiállított orvosi vélemény/határozat tanúsítja. Ezen okiratok igazolják, hogy a munkavállaló megváltozott munkaképességű személynek minősül, így ez alapján tudja a munkáltató figyelembe venni az adókötelezettség megállapítása során a munkavállalót. A kérdés e tekintetben arra a határozati megállapításra irányul, hogy némely esetekben e dokumentumokban az egészségi állapot kialakulásának időpontja is feltüntetésre kerül. Ezen időpont természetszerűleg megelőzi a határozat keltét, ezért a munkáltató számára kérdés, hogy az adott évi adó megállapításakor mely időponttól kezdődően számolhat a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesüléssel az adott munkavállaló esetében: a megállapított egészségi állapot kialakulásának időpontjától, vagy a határozat keltétől?
163. cikk / 306 Pedagógus-szakvizsgára jelentkezés
Kérdés: Jelenlegi munkáltatómnál 1988 óta dolgozom pedagógus munkakörben. A szakvizsgára jelentkezés egyik feltétele legalább hároméves, pedagógus munkakörben eltöltött idő igazolása. Kértem az igazgatómat, hogy adjon ki erre nézve igazolást. Ő azt kérte, nyújtsak be egy írásbeli kérelmet, amelybe foglaljam bele, hogy nem munkanapokon veszek részt a szakvizsgára felkészítő, 4 féléves képzésben, és ennek költségeit is magam vállalom. Eleget kell tennem a kérésének?
164. cikk / 306 Bérelszámolás elektronikusan
Kérdés: Cégünknél tervezzük a bérelszámolási lapok e-mailben történő megküldését a papíralapú elszámolások helyett. Ez a tervezett megoldás megfelelő-e az Mt. szerinti kötelezettség teljesítéséhez?
165. cikk / 306 Munkaruha biztosítása
Kérdés: Egy fuvarozó cégnél kötelező a munkaruha, de az árát levonja a munkáltató a bérből. Ez szabályos?
166. cikk / 306 Munkaköri alkalmatlanság – ellentétes üzemorvosi és háziorvosi vélemény
Kérdés: Egyik dolgozónk szabász. Állómunkát végez, szabászgépet kezel. Vérnyomásprobléma miatt orvoshoz fordult. Az időszaki üzemorvosi vizsgálaton tájékoztatta a problémáról az üzemorvost, aki a leleteket átnézve kiadta az üzemorvosi vizsgálat eredményét, hogy az adott munkakör elvégzésére a munkavállaló alkalmatlan. Más munkakörben nem tudjuk foglalkoztatni, mert nincsenek üres álláshelyeink. A háziorvosa azonban azt mondta, ezzel a betegséggel nem írja ki táppénzre. Mit tehet ilyenkor a munkáltató, milyen kötelezettségei vannak?
167. cikk / 306 Munkaruha és a kihordási idő előtti munkaviszony-megszűnés
Kérdés: Szabályosan járok-e el munkaruha-levonással kapcsolatban az alábbi esetben? A cégnek meghatározott profilhoz illeszkedő, egységes arculatot biztosító szemléletre tekintettel a munkavállalóknak munkaruhát biztosít. A belső szabályzatban foglaltak szerint minden belépő kolléga átveszi az új munkaruhacsomagot, és egyben elfogadja, hogy abban az esetben, amennyiben a kihordási idő előtt felmond, a ruha árát a kihordási időből még fennmaradó résszel arányosan visszavonjuk a béréből. Ezt a szabályzatot mindenki átveszi, aláírja, majd ha kilép a munkavállaló, készül egy munkaruha-elszámolás, melynek aláírásával hozzájárul a dolgozó, hogy a munkaruhát elviszi, de az időarányos értékét megtéríti. A cég nem mosatja a munkaruhát, ezért nem is áll módjában használt munkaruhát visszavenni.
168. cikk / 306 Tanulmányi szerződés – ami a munkavállalótól visszakövetelhető
Kérdés: Munkaviszonyomat felmondással megszüntettem. Ez azzal jár, hogy a tanulmányi szerződésem alapján egy bizonyos összeget vissza kell fizetnem. A HR-osztály tájékoztatása szerint 38 nap betanulás után van tartozásom. Ami számomra nem világos, hogy pontosan hogyan számították ki ezt az értéket. A tanulmányi szerződésem ugyanis nem határozza meg, milyen képzést is kapok, csak utal egy külön képzési tervre. Ez valóban 38 napi tételt tartalmaz, de ebben a cég magyarországi telephelyének bejárásától a kötelező tűzvédelmi oktatáson keresztül a vállalatirányítási szoftverek megismerésén kívül igen változatos elemek szerepelnek. Nem vitatom, hogy például a külföldi képzésem díjával tartozom. A HR szerint viszont, ha a vezetőm mind a 38 napot betanulásnak minősíti, akkor az a betanulás, és a szerződésem alapján ennek díját kell visszafizetnem. Hogyan dönthetjük el ezt a vitát, hogy ne kelljen a kötelezőnél többet fizetnem? Ha a szerződésem tartalmazza, hogy szerződésszegés esetén a támogatás levonható a béremből, akkor ezt a felmondási időm alatt már vonhatja is a munkáltató?
169. cikk / 306 Óvodavezető összeférhetetlensége
Kérdés: Az önkormányzat pályázatot írt ki óvodavezetői poszt betöltésére. A jelentkező (az egyik jelenleg is ott dolgozó óvónő) megfelelt a feltételeknek, azonban ő a családi betéti társaság beltagja, képviseleti joggal. A betéti társaságban férje autószerelőként dolgozik, fia pedig nemzeti dohányboltot vezet. Összeférhetetlen-e ez a vezetői kinevezéssel?
170. cikk / 306 Felmondási tilalmak érvényesülése – megsemmisített előzetes tájékoztatási kötelezettség
Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az Mt. azon rendelkezését, melynek értelmében a terhes munkavállalónak előre tájékoztatnia kellett a munkáltatót az állapotáról ahhoz, hogy törvényi védelemben részesüljön. A jövőben hogyan alkalmazzuk a hatályban maradt rendelkezéseket?
