Pótlékok alapbéresítése a munkaszerződésben

Kérdés: Új munkahelyemen a munkáltatóval 125 000 Ft összegű alapbérben állapodtunk meg. A munkaszerződésbe szeretné beletenni, hogy az alapbérben benne vannak a pótlékok is, ezért pótlékra nem lennék jogosult. Megteheti ezt a munkáltató? Ha igen, nem kellene magasabb bért fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...alapbér magasabb a jogszabályi minimumnál, tehát a felek kiköthetik a pótlékátalány alkalmazását. Mindazonáltal ehhez a munkavállaló hozzájárulása is szükséges. A munkáltató egyoldalúan nem kényszerítheti a munkavállalót a pótlékátalány elfogadására....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.
Kapcsolódó címkék:      

Felmondási idő módosítása a felek akarata szerint

Kérdés: Egyik munkavállalónk kezdeményezte munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését azzal, hogy meghatározott egy időpontot is a munkaviszony megszűnésének napjaként. Ez a munkavállaló által megjelölt nap azonban a munkavállalóra irányadó felmondási idő végét megelőző időpontra esik. A munkáltató "elengedné" munkavállalóját az általa kért időpontban, vagy­is eltekintene a felmondási idő (teljes) letöltésétől, azonban ragaszkodna a munkaviszony "felmondással" történő megszüntetéséhez. Megteheti-e ezt a munkáltató, vagy ez már – mivel a felmondás törvényi szabályaitól eltérünk – csak közös megegyezéssel lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...meg azáltal, hogy rögzíti, a közölt, tehát hatályosult egyoldalú jognyilatkozatot, az Mt. eltérő rendelkezése hiányában csak a címzett hozzájárulásával lehet visszavonni vagy módosítani. A felek tehát utólag is megállapodhatnak abban, hogy az Mt.-ben foglaltaktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Felmondási idő egyoldalú módosításának tilalma

Kérdés: A munkáltatóm e-mailben felmondott nekem. Mivel hat éve dolgozom a cégnél, a felmondási időm 45 nap lenne. A munkáltatóm azonban megkeresett, hogy módosítani szeretné a felmondási időt 50 napra. Mivel azonban időközben találtam új munkát, ahol a 45 nap leteltével kezdenem kellene, ez nekem nem érdekem. Megteheti ezt a módosítást utólag egyoldalúan az én beleegyezésem nélkül egy "felmondáskiegészítéssel"?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bek. b) pont]. A közlést követően pedig a munkáltatói felmondás az Mt. eltérő rendelkezése hiányában csak a munkavállaló hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza [Mt. 15. § (4) bek.]. Ebből következően a munkáltató egyoldalúan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Passzív féléves, 25 év alatti diákok foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e iskolaszövetkezeti munkaviszonyban a passzív féléves, 25 év alatti diák?
Részlet a válaszából: […] ...[Tbj-tv. 5. § (1) bek. b) pont], illetve az ilyen jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkáltatót nem terheli a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége [Szocho. tv. 455. § (2) bek. b) pont, 455. § (3) bek. b) pont].A jogalkotó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Fizetés nélküli szabadság – külföldi munkavállalás céljából

Kérdés: Néhány hétre lehetőségem lenne külföldön jól fizető idénymunkát végezni, ezért fizetés nélküli szabadságot szeretnék kérni az itteni főnökömtől. Az erre irányuló kérelmemet köteles vagyok-e indokolni, ha pedig nem teszem, akkor megteheti-e, hogy nem enged el? Ha elenged, akkor azt milyen módon közölje, kell-e valamilyen megállapodást kötnünk, vagy elég, ha szóban hozzájárul? Jár-e nekem bármilyen juttatás erre az időre a törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapodás, melyet a tények pontos rögzítése érdekében szintén javaslunk írásba foglalni. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, akkor a kiesett munkaidőre az Mt. rendelkezései alapján megállapodásuk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Részmunkaidő és a CSED alapját képező jövedelem

Kérdés: Gyermekem kétéves lesz, és szeretnék visszamenni a munkahelyemre. A munkáltatóm is jelezte, hogy visszavár, viszont a gyerek miatt részmunkaidőben dolgoznék. Úgy tudom, hogy ehhez nem szükséges a munkáltatóm hozzájárulása. Ha ez így van, és visszatérek részmunkaidőben kevesebb bérért, és esetleg ismét teherbe esem, akkor a csecsemőgondozási díjat a teljes vagy a részmunkaidős bér alapján fogom kapni?
Részlet a válaszából: […] A csecsemőgondozási díj (CSED), korábbi nevén terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) összege az Ebt. által meghatározott naptári napi alaphoz vagy naptári napi jövedelemhez igazodik, a mértéke pedig ezen alapösszeg, vagy ennek hiányában ezen alapjövedelem 70%-a [Ebt. 42. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.
Kapcsolódó címkék:      

Rendkívüli munkavégzés – nem a munkaszerződés alapján rendelhető el

Kérdés: Cégünknél néha szükség van arra, hogy túlórát is beiktassunk a heti munkarendbe. Lehetőségünk van arra, hogy a munkaszerződésben szerepeltessük: a munkavállaló kötelezi magát a cég érdekeinek megfelelően a túlóra vállalására?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói utasításban rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést ("túlórát") rendeljen el. Ehhez nincs szükség a munkavállaló hozzájárulására, mivel az utasítás megtagadására csak a törvényben meghatározott esetekben (Mt. 54. §) van lehetőség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Jogutódlás és illetménykiegészítés változása

Kérdés: Április 1-jétől a munkáltatóm feladatai átkerültek a kormányhivatalhoz, velük együtt én is. Megkaptam a kinevezésemet, s abban kevesebb illetmény szerepel, mint amennyiben korábban részesültem. Ennek oka az, hogy az illetménykiegészítésem 50%-ról 35%-ra csökkent. Mit tehetek ez ellen? Ugyanakkor április hónapra továbbra is a régi illetményt számfejtették, utólagosan érvényesíthetik-e velem szemben az új illetményt? Tudtommal időközben változott az erre vonatkozó törvényi szabályozás.
Részlet a válaszából: […] ...törvényszöveg azonosan szabályozza azt, hogy az illetménykiegészítés törvényen alapuló megváltozásához nem kell a kormánytisztviselő hozzájárulását kérni. Ha a kormánytisztviselőnek ez nem kedvező, akkor a kinevezés közlését követő négy napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Titkos vásárlás

Kérdés: A kereskedelmi társaságok alkalmazzák az ún. titkos vásárlást (Mystery Shopping) a pénztárosok, eladók munkájának megfigyelésére. A vásárlást követően nem történik azonnali szembesítés a történtekkel. A munkáltató a pénztárnál kamerafelvételt készít (folyamatosan), hangfelvétel nincs. A Mystery Shoppingot (MS) végző személy konkrét kérdéseket tesz fel az eladó-pénztárosnak, aki válaszol (vagy nem) a munkavégzési előírásoknak megfelelően. Hosszabb idő elteltével a munkáltató közli a munkavállalóval, hogy a nála történt MS eredménye nem volt kielégítő, mert elmulasztott ajánlani valamit, ami a pénztárosok (eladók) részére előírás, vagy nem volt elég udvarias, figyelmes a vásárlóval. A munkáltatók többsége a kifogásolt eredményt szankcionálja: hátrányos jogkövetkezményt jelentő intézkedéssel, vagy a munkaviszony megszüntetésének kilátásba helyezésével, s az is előfordul, hogy nyilvános értékelő táblán jelzik a rossz eredményt produkáló nevét. Arról a munkavállaló nem tud meggyőződni, hogy a terhére rótt hiányosság, mulasztás valóban megtörtént-e, és a hosszabb idő távlatában nem is emlékezhet minden kiszolgálással kapcsolatos momentumra. A hátrányos jogkövetkezmény kiszabása csak a kötelezettség vétkes megszegése esetében történhet, amelyet a munkáltatónak bizonyítania kell. Jogszerű-e a munkáltató eljárása az ilyen típusú "incognito"-tesztek munkavállaló hátrányára történő értékelésével? Elfogadható-e a "titkos próbavásárló" munkavállalóval nem egyeztetett állítása, vagy a kamerafelvétel látványa a munkáltatói intézkedés indokaként? Az ilyen jellegű megfigyelésekhez nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] Bármilyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz is a munkáltató a munkavállalóval szemben, annak alaposságát, a vétkes kötelezettségszegés körülményeit vita esetén neki kell bizonyítania. Ez irányadó a munkaviszony megszüntetésénél [Mt. 64. § (2) bek.], vagy az Mt. 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Fiatal munkavállaló – mint alkalmi munkás

Kérdés: "Gyorsételt" készítő kis üzletem van. Kérdésem, hogy alkalmazhatok-e 18 év alatti munkavállalót (testvérem lányát) a húsvéti, pünkösdi ünnepek alatt kisegítő jelleggel, alkalmi munkában?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalókat védő rendelkezések alkalmazásától. Így az Mt. 21. §-ának (4) bekezdése alapján a törvényes képviselő (szülő) hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.
1
16
17
18
32