61 talált állásfoglalás a hároméves elévülési idő kifejezésre

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?

Kérdés: Munkáltatóm hónapok óta nem fizeti ki a rendkívüli munkáért járó pótlékot. Júliusban még azt az ígéretet kaptuk, hogy legkésőbb a szeptemberi munkabérrel együtt, visszamenőleg is megkapjuk az elmaradt összeget. Ennek kifizetése azonban mind a mai napig nem történt meg. Megtagadhatom a további rendkívüli munkavégzést addig, amíg a munkáltató nem rendezi a tartozását?

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?

Kérdés: 2010 januárjában cégünk eladta a tulajdonában lévő szórakozóhelyet. Ekkor megszüntettük a legtöbb munkavállalónk munkaviszonyát. Egyik munkavállalónk éppen akkoriban szült. Mivel nem akart bejönni és aláírni a közös megegyezést, a HR-es munkatársunk telefonon mondott fel neki. Ezt akkor szóban kifogásolta, de semmilyen eljárást nem kezdeményezett. Nemrégiben azonban megkereste a cégünket, és felszólított minket kárai megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy eddig akadályoztatva volt az igénye érvényesítésében, mert gyermek nevelése miatti fizetés nélküli szabadságon volt. Ennyi idő után valóban érvényesíthet még igényt a cégünkkel szemben a volt munkavállaló?

Kérdés: Férjem egy budapesti nagykövetségen dolgozott majdnem 20 évig. Márciusban felmondtak neki, azzal az indokkal, hogy 55 éves lett. Végkielégítést nem kapott. Szóbeli megállapodás alapján augusztus 31-ig dolgozott. A felmondásában nem szerepelt semmilyen tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségekről, azok módjáról és határidejéről. Férjem szeretne munkaügyi bírósághoz fordulni, mert úgy tudjuk, jogsértő indokkal mondtak fel, és 4-5 havi végkielégítés is járt volna neki. Kérdésem, hogy az általános elévülési határidőn belül fordulhat-e a bírósághoz, azaz 3 éven belül megteheti-e ezt?

Kérdés: 2012. január 3-án kezdtem dolgozni egy iskolai büfében, a szerződésem 2012. június 15-ig szólt. 2012. május 2-án dolgoztam utoljára, mivel a munkaadóm – alaptalanul – lopással vádolt meg, és minősíthetetlen hangon beszélt velem. Ezért másnap már nem mentem be. Két nap múlva találkoztunk, kértem a februári, márciusi és áprilisi béremet, amiért megdolgoztam. 2012. május 10-én elküldtem a felmondásomat a munkáltatónak, amire a mai napig nem kaptam semmi választ. Hogyan kaphatom meg a nekem járó munkabért?

Kérdés: A munkáltató értesült dolgozójának a rokkantnyugdíjazásáról, évekig mégsem szólította fel kárainak előterjesztésére a munkavállalót. Ez is megszakítja a hároméves elévülési időt, és ez esetben a bíróság kötelezheti a munkáltatót a kár megfizetésére? Ilyenkor kell-e igazolnia az állapotromlást a dolgozónak? Egy baleseti kártérítésnek milyen okok lehetnek a jogalapjai? Melyek az öregedéssel összefüggő és a természetes kórokú megbetegedések (pl. impotencia, magas vérnyomás, szív-ér rendszeri, diabétesz betegségek)? A munkáltató arra hivatkozik, hogy ezek a betegségek az öregedés miatt előálló és természetes kórokú betegségek egy 54 éves dolgozónál.

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom, gondozónő vagyok egy idősek otthonában. Ha vasárnapra esik egy ünnep, akkor jár-e az ünnepért járó magasabb bér, mert eddig kaptuk? Most azt mondták, hogy ha az ünnep vasárnapra esik, akkor nem fizetnek ünnepi pénzt.

Kérdés: Cégünknél felmerült annak szükségessége, hogy a munkaviszonyból származó igények elévülését bizonyos esetekben a törvényben meghatározott hároméves elévülési időnél rövidebben határozzuk meg. Mivel ezt a törvény kifejezetten nem tiltja meg, álláspontunk szerint ennek nincs akadálya. Helyesen gondoljuk, hogy a felek egyező akaratával a munkaszerződésben ez a kérdés szabályozható?

Kérdés: Rendes felmondással megszüntettük egyik női munkavállalónk munkaviszonyát, akinek még hét hónapra lett volna szüksége ahhoz, hogy 40 év szolgálati ideje legyen, így az új jogszabályok alapján nyugdíjba mehessen. A felmondás közlését követően jelezte a munkavállaló, hogy szerinte korábban munkáltatói jogutódlások történtek, így héthavi végkielégítés illetné meg. Megállapodtunk vele szóban, hogy nem tart igényt a végkielégítésre, cserébe viszont a megszüntetést követő naptól egy másik munkakörben hét hónap határozott időre egy új munkaszerződéssel tovább foglalkoztatjuk. Ebből a megoldásból lehet később bármilyen problémája cégünknek?