61 talált állásfoglalás a hároméves elévülési idő kifejezésre

Kérdés: Az egyik munkavállalónk gyermeke születése miatt két hetet kért, hogy feleségét hazavihesse, és otthon lehessen a családdal. Tévedésből azonban a távollét mindkét hetét a gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény keretében számfejtettük le, és így olyan időszakra is bért fizettünk, amire nem kellett volna. A munkavállaló ezt a következő hónapban jelezte is, de valahogy nem került be a rendszerbe, csak most, mintegy fél évvel később. A kérdésem, hogy van-e lehetőség visszavonni a bért, mivel a 60 napos határidő már eltelt?

Kérdés: Vezető állású munkavállalónk munkaszerződésében rögzítettük, hogy a munkavállaló számára minden év január 31-éig prémiumfeladatot kell kitűzni, melynek teljesítése esetén egyhavi személyi alapbérének megfelelő prémium illeti meg. Az elmúlt évben a munkáltató elmulasztotta kitűzni a prémiumfeladatot, mert nem volt olyan különös feladat, amelyet e körbe vonhatott volna. A munkavállaló munkaviszonya az idén megszüntetésre került, és most követeli a ki nem fizetett prémiumát. Jogszerűen megteheti ezt úgy, hogy egyáltalán nem is volt prémiumfeladat?

Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk elő­fizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?

Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?

Kérdés: Cégünk a munkavállalók által folytatott vezetékes telefonbeszélgetések korlátozása érdekében egy meghatározott összegű limitet vezetett be. Ha a munkavállaló túllépi a limitet, az azon felüli összeget ki kell fizetnie. Levonhatjuk-e a tartozást a havonta esedékes munkabéréből, ha a munkavállaló nem fizeti meg azt önszántából?

Kérdés: A menedzsment megváltoztatta a munkavállalóinkra irányadó teljesítményértékelési szabályokat, amelyekkel kapcsolatban az üzemi tanács előzetes véleményét ki kellett volna kérnie. Ezt nem tette meg, már ki is lett hirdetve az új rendszer. Az üzemi tanács nem akadt fenn a mulasztáson, utólag kérdésre sem reagáltak semmit. A szakszervezet viszont annál aktívabb, és bírósághoz akar fordulni az intézkedés érvénytelenségének megállapíttatása végett, mondván, elmaradt a kötelező előzetes egyeztetés. Tényleg érvénytelenítheti a szakszervezet a kiadott szabályzatot?

Kérdés: Július 30-án megszűnik a munkaviszonyom. 2 évig határozott idejű szerződéssel dolgoztam, 5 évig határozatlannal. A végkielégítés megállapításánál figyelembe veszik az első két évet is, vagy csak az 5 év határozatlan időt?

Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?

Kérdés: 15 éve vagyok egy önálló gazdálkodású oktatási intézmény igazgatója. A Közoktv. 1. sz. melléklete alapján a fenntartónak gazdasági vezetőt kellene/kellett volna kineveznie. Ezt a munkakört 15 éve én látom el. Köteles vagyok-e minderre? Visszamenőleg számíthatok-e valamilyen bérre az elvégzett 15 éves munkámért?