Nevelőszülői jogviszony és a szolgálati idő

Kérdés: A nevelőszülők speciális foglalkoztatási jogviszonya munkaviszonyként számít-e bele a nők 40 éves nyugdíjába, vagy csak szolgálati jogviszonynak számít?
Részlet a válaszából: […] ...számítandók be: keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban eltöltött idő, a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Szabadságra való jogosultság – az elévülés kezdete

Kérdés: A munkavállalónk 1999 óta van távol gyermek gondozása miatt. Gyermekeit 1999-ben, 2002-ben, majd 2007-ben szülte. Távolléte folyamatos volt, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság jogcímeken. 2002-ben született gyermeke betegnek minősült, úgyhogy rá tekintettel 3 éves koránál tovább vett igénybe fizetés nélküli szabadságot. Most visszajönne dolgozni, így meg kell határoznunk a részére járó szabadságot 1999-től kezdődően. Ezt hogyan számítsuk? Nem évültek-e el a régi szabadságai?
Részlet a válaszából: […] Alapelv, hogy mindig a jogosultság keletkezése időpontjában hatályos szabályok alkalmazandók a szabadság mértéke vonatkozásában, ez a módosító anyagi jogi jogszabályok visszaható hatálya tilalmának általános elvéből [Jat. 15. § (2) bek.] következik. Az Mt. 2012. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Munkakör módosítása

Kérdés: Ha egy munkavállaló GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, akkor köteles-e a munkáltató az eredeti helyére visszavenni? Ha erre nem köteles, és másik munkahelyet ajánl fel részére, az eredeti munkabérénél lehet-e kevesebb a felajánlott bér?
Részlet a válaszából: […] ...módosítható [Mt. 45. § (1) bek.; 58. §]. Ez akkor is irányadó, ha fizetés nélküli szabadságról tér vissza a munkavállaló, gyermeke egyéves kora után, a GYES továbbfolyósítása mellett [Cst. 21. § (1) bekezdés]. A munkáltató tehát felajánlhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Személyi illetmény visszavonhatósága

Kérdés: Városunkhoz 2013. január 1-jén csatlakozott két község, közös hivatal létrehozására került sor. A korábbi körjegyzőségtől a dolgozókat átvettük. Egy személy 2011. november 10. napjától szülési szabadságot vett igénybe, és az átvételkor gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon volt. Részére a korábbi munkáltató 2008. február 1. napjától a Ktv. 44/B. §-a alapján személyi illetményt állapított meg. Kérdésünk, hogy a személyi illetmény jogszabályváltozásra való hivatkozással visszavonható-e, vagy csak a teljesítményértékelés után kerülhet sor az esetleges visszavonásra?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 2012. március 1-jén lépett hatályba. A Kttv. 235. §-a a képviselő-testület hivatalánál ezen időpontot követően is lehetővé tette személyi illetmény megállapítását, a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztottan kimagasló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Pedagógus díjazása május 1-jén

Kérdés: Iskolánk kórusa fellépett május 1-jén a városi majálison. Milyenfajta munkaidőnek minősül ez az Nkt. szerint? Milyen díjazás illeti meg erre az időre a karvezetőt és a kísérő tanárokat?
Részlet a válaszából: […] ...időpontban végzett munka, tehát például a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon végzett munka. A fentiek alapján a munkaszüneti napon a gyermekek, tanulók elkísérése a városi ünnepségre, felügyeletük, valamint az énektanár munkaköri feladatai közé tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Felmondási idő és végkielégítésre való jogosultság időtartamának meghatározása

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?
Részlet a válaszából: […] ...idő számítása szempontjából az alábbi időtartamokat nem kell figyelembe venni [Mt. 69. § (4) bek.]: a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve a tényleges önkéntes tartalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Gyermek utáni pótszabadság – nem jár az élettársnak

Kérdés: Jár-e a gyermek után pótszabadság, aki a munkavállaló élettársának gyermeke, és közösen nevelik? Ha nem, akkor a munkavállaló hozzátartozójának minősül-e ez a gyermek, tehát személyes ápolása céljából igényelhet-e fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. definíciójából kell kiindulni, amely szerint gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. A Cst. szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Gyermek utáni pótszabadság – önállóan nem váltható meg

Kérdés: 2013. december 1-jétől határozatlan időre kötöttünk munkaszerződést egy munkavállalónkkal, amelyet azonban 2014. március 6-án, próba­idő alatt azonnali hatállyal megszüntettünk. A munkavállalónak három 16 év alatti gyermeke van. Kérdésünk, hogy a gyermek utáni pótszabadságnapokat arányosan kell-e elszámolni és kifizetni, ha nem vette igénybe, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A pótszabadságok egyike a 118. § szerinti, tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után járó pótszabadság (három gyermek esetén összesen hét munkanap naptári évenként). A 125. § továbbá kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Köztisztviselői egyoldalú munkakör-módosítás

Kérdés: Önkormányzatunknál foglalkoztatott köztisztviselőnk korábban felsőfokú végzettséggel katasztrófavédelmi referens munkakört töltött be, gyermek gondozása miatt hosszú ideig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Időközben, 2012. január 1-jével a kerületi polgári védelmi kirendeltség megszűnt, ezzel összefüggésben az önkormányzat katasztrófavédelmi feladatai is megszűntek. A munkahelyre történő visszatéréskor a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítási jogánál fogva – felsőfokú képesítési feltételhez nem kötött – közterület-diszpécseri munkakörre szóló kinevezésmódosítást adott át részére. Az illetmény összegét nem csökkentette. Mivel a köztisztviselő ezt – a munkaköri feladatokat magára nézve kihívást nem jelentőnek, degradálónak tartva – nem fogadta el, és kérte kötelező felmentését, ennek a munkáltató eleget is tett. A köztisztviselő utóbb pert indított. Kérjük véleményüket a kinevezésmódosítás jogszerűsége tekintetében!
Részlet a válaszából: […] Kérdésük lényege, hogy a munkáltatónak joga volt-e az egyoldalú kinevezésmódosításra. A Kttv. szerint a munkáltató a munkakört egyoldalúan megváltoztathatja, ehhez a köztisztviselő elfogadása nem szükséges, viszont kérheti felmentését, és a munkáltató a kérelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Bölcsődei gondozót megillető pótszabadság

Kérdés: Bölcsődei gondozó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban helyezkedtem el a múlt hónapban. A kinevezésem aláírásakor azt a tájékoztatást kaptam, hogy harminc munkanap szabadság illet meg. Eddig úgy tudtam, hogy a bölcsődében a közalkalmazottaknak huszonöt munkanap pótszabadság jár. Miért nem kapom meg a pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultak körét. E szerint oktatói, illetve nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult– a bölcsődei és a 0-3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthoni kisgyermek-nevelői, bölcsődei intézményvezetői, vezetői és szaktanácsadói,– a konduktori,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.
1
48
49
50
70