Munkáltatói jogutód nélküli megszűnés és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Az elmúlt három évben otthon voltam két kisgyerekemmel, és jelenleg is GYED-et kapok még kb. fél évig. A munkáltatómtól a múlt hónapban levelet kaptam, amiben tájékoztatott, hogy a cég megszűnik, jogutódja nem lesz, velem pedig elszámolnak. Azt olvastam, hogy ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató felmondott volna nekem, így végkielégítést is kapnom kell, mivel már négy éve áll fenn a munkaviszonyom, és felmondási időt is fel kell számítani. A munkáltató azonban felmondási időt egyáltalán nem akar nekem fizetni. Mit tehetek, hogy megkapjam a felmondási időre járó távolléti díjat is?
Részlet a válaszából: […] ...napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve – többek között – a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamát [Mt. 77. § (2) bek.]. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál

Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...napot meghaladó tartam, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Kivételesen mégis be kell számítani a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a tényleges önkéntes tartalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Szabadság kiadása és nyilvántartása – a munkaidő-beosztás függvényében

Kérdés: Amennyiben a 2052-es kérdés szerinti esetben a munkavállaló – munkaidőkeret alkalmazása nélkül – egy adott hónapban egy pénteki napon szabadságra megy, abban az esetben, az adott hónapra vonatkozó jelenléti íven, az egy nap szabadság figyelembevételével, a ledolgozott munkaidő az adott hétre vonatkozóan több lesz, mint 32 óra. Ebben az esetben a munkavállaló jogosan mehet-e el korábban pl. csütörtöki napon, és ezt a jelenléti íven vezeti, vagy nem jár a munkavállaló részére kedvezmény, tekintve hogy a szabadság nyilvántartása napokban történik? Ebben az esetben figyelembe kell venni a munkavállaló többletóráit, és ki kellene fizetni túlóraként? Vagy kötelező a munkáltató számára a szabadság órákban történő nyilvántartása fenti munkaidő alkalmazása esetén? Ha a munkáltató a munkaidő-beosztásra vonatkozóan havi munkaidőkeretet alkalmaz, szükséges a szabadság órákban történő nyilvántartása? Mivel egy fentihez hasonló pénteki napi szabadság esetén azért, hogy az adott hónapra túlóra ne kerüljön elszámolásra, szükséges és lehetséges a jelenléti íven is vezetni egy adott másik (pl. csütörtöki munkanapra), rövidebb napi munkaidőt? Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, kötelező a szabadságok órákban történő nyilvántartása?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló javára tér el a törvényi rendelkezésektől [Mt. 43. § (1)–(3) bek.]. Például azért, mert a munkavállaló pénteken a gyermeke sportfellépésére szeretne elmenni, amire csak akkor ér oda, ha hamarabb mehet el a munkahelyéről. Ilyen munkavállalói érdek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaviszony megszüntetése kapcsolattartás elmulasztása miatt

Kérdés: Határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalónk gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot kért 2003-ban, mivel tartósan beteg gyermekét otthon ápolta. Utolsó fizetés nélküli szabadságra irányuló kérelmét 2011-ben juttatta el munkáltatójához, azzal az igazolással, mely a gyermek tartós betegségét 2012 januárjáig igazolta. A fizetés nélküli szabadságot akkor a munkáltató engedélyezte. Ezt követően a munkavállaló újabb kérelmet nem küldött, a munkáltató pedig nem kereste meg azzal, hogy fizetés nélküli szabadsága lejárt. A munkáltató több ízben kereste levélben más ügyekben, de a leveleket a címzett nem vette át, telefonon elérni nem lehetett. Munkavállalónk 2014 júniusában jelentkezett telefonon azzal, hogy gyermeke már nem minősül tartós betegnek. A munkavállaló a munkaviszonyt végkielégítéssel szeretné megszüntetni. Munkáltatóként a munkaviszonyt szeretnénk végkielégítés fizetése nélkül megszüntetni a bejelentési, értesítési kötelezettség elmulasztása miatt. Kérdés, hogy kellő alap-e erre, hogy a munkavállaló nem jelentkezett és nem volt elérhető (több tértivevény áll rendelkezésre, melyen a posta bejelölte a "nem kereste" rubrikát)?
Részlet a válaszából: […] ...régi Mt. alapján a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében [Mt. 138. § (5) bek. c) pontja]. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság több gyermek után – a munkába történő visszatérés

Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 128. §-a szerint a gyermek után kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadság a gyermek harmadik életéve betöltéséig jár, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban. A 130. § alapján pedig, ha gyermekgondozási segélyt (GYES) kap, a gyermek 3-10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Kormánytisztviselő kinevezésének egyoldalú módosítása és a felmentés kérelmezhetősége felmentési tilalom alatt

Kérdés: Kormánytisztviselőnknek 2013-ban születetett gyermeke, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Nemrégiben jelezte, hogy vissza kíván térni dolgozni. Azóta a munkakörére egy másik kormánytisztviselő került kinevezésre, ezért ugyanabban a munkakörben nem tudjuk tovább őt a visszatérte után foglalkoztatni. Felmerült, hogy felajánlunk számára egy olyan másik munkakört, amely az iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelel, ekkor ugyanis nem szükséges a beleegyezése a módosításhoz. Kérheti-e ebben az esetben a felmentését, figyelemmel arra, hogy a gyermeke hároméves koráig még felmentési védelem alatt áll?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bek.].Ugyanakkor a Kttv. szerint – a fent kifejtettektől eltérően – a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógusként dolgozom egy tanévre szóló határozott idejű kinevezéssel, mely június 30-án lejár. Egyetemi végzettség mellett a 4-es fizetési fokozatba vagyok sorolva. Kérdésem, hogy pontosan hány nap szabadság jár nekem? Eddig kizárólag a kötelező szünetek alkalmával nem dolgoztam (őszi: 4 nap, téli: 5 nap, tavaszi: 3 nap), máskor nem voltam szabadságon.
Részlet a válaszából: […] ...erre az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Felmondási tilalmak érvényesülése – megsemmisített előzetes tájékoztatási kötelezettség

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az Mt. azon rendelkezését, melynek értelmében a terhes munkavállalónak előre tájékoztatnia kellett a munkáltatót az állapotáról ahhoz, hogy törvényi védelemben részesüljön. A jövőben hogyan alkalmazzuk a hatályban maradt rendelkezéseket?
Részlet a válaszából: […] ...történő kötelező kiszolgáltatása egyértelműen a magánszféra megsértését jelenti, és alaptörvény-ellenesen korlátozza a gyermeket vállaló nők magánélethez és emberi méltósághoz való jogát. Így szükségtelen és aránytalan korlátozása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Gyermekgondozási szabadság – mint szabadságra jogosító munkában töltött idő

Kérdés: Gyermekem 2011. június 5-én született, én 2011. május 15-től voltam szülési szabadságon, majd annak letelte után közvetlenül gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vettem igénybe. 2014 májusában bejelentettem, hogy vissza szeretnék térni dolgozni, de munkáltatóm nem tud visszavenni, így beleegyeztem, hogy közös megegyezést írjunk alá, és úgy szüntessük meg a munkaviszonyom. Azonban a munkáltató szerintem rosszul számolja a nekem járó szabadságot, ezért nem akarom aláírni a dokumentumot. A fizetés nélküli szabadság tartamára csak hat hónap után számít szabadságot, de tudomásom szerint én egy év után vagyok még szabadságra jogosult. Kérem segítségüket, hogy milyen szabályok vonatkoznak rám a szabadság számítása kapcsán!
Részlet a válaszából: […] ...115. § (1) bek.]. E tekintetben az Mt. szerint munkában töltött időnek minősül többek között a szülési szabadság teljes, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának tartama [Mt. 115. § (2) bek. c)-d) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Munkabérből letiltás sorrendje

Kérdés: Ugyanazon jövedelem ellen több letiltás érkezik azonos okból, de nem ugyanazon a napon. Ebben az esetben meg kell osztani a rendelkezésre álló letiltható összeget a letiltások között (33% + 17%)? Vagy amelyik előbb érkezett, azt kell kielégíteni teljes mértékben, és csak utána jön a következő? Mit jelent pontosan az, hogy "lehetőség van arra, hogy a mindenkori minimálnyugdíj ötszörösét meghaladó teljes összeget letiltsák"? Ezt ki dönti el?
Részlet a válaszából: […] ...(munkavállalóval) szemben fennálló több követelést a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni, a Vht. szabályainak megfelelően:1. gyermektartásdíj,2. egyéb tartásdíj,3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
47
48
49
70