1380 talált cikk a foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: A munkába lépéstől számítva mikortól köteles a munkáltató bejelenteni a munkavállalót? A munkaadó a próbaidő kikötésével felvett munkavállalót is köteles a munkába lépés napjától bejelenteni, vagy elegendő csak a próbaidő lejárta után?

Kérdés: 5 évig dolgoztam főállásban egy cégnél, szülési szabadságra is innen mentem. 3 gyerme­kem született ez idő alatt, de sajnos a munkahelyemre nem tudnak visszavenni. Az adóhatósággal történt elszámolási vita során a cég pert vesztett, így megkértek, hogy a felszámolási eljárást is én indítsam el. Időközben újjáalakult a régi tulajdonosokkal a társaság, amelyik papíron nem a régi jogutódja, de mind a tevékenység, mind az ügyfélkör megegyezik a régivel. Jelenleg is zajlik a felszámolási eljárás, fizetni nem tudnak/nem akarnak a régi-új tulajdonosok. Milyen lehetőségeim vannak a ki nem fizetett szabadságok rendezésére?

Kérdés: Ha külföldön teljes munkaidőben dolgoztam, akkor helyes-e, hogy Magyarországon a cég 4 órába jelentett be?

Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?

Kérdés: Az Ftv. 48. §-ának (3) bekezdése alapján a hat hétnél hosszabb összefüggő szakmai gyakorlaton részt vevő egyetemi, főiskolai hallgatók számára milyen díjazást, munkabért kell fizetni (mi a jogcím)? A heti, illetve havi díjazás kötelező mértékének mi a minimum- és maximumösszege 2012-ben, valamint milyen járulék- és adójogszabály vonatkozik rájuk?

Kérdés: Amennyiben jogutódlás következtében a kormánytisztviselő egy központi hivataltól annak központi igazgatási szervéhez kerül, a Kttv. 134. §-a értelmében nem 50, hanem csak 35%-os illetménykiegészítés vonatkozik rá. Emiatt illetményét újra meg kell állapítani. A jogutódlás elvileg a változatlan feltételekkel való továbbfoglalkoztatást jelenti. Figyelemmel kell-e lenni ekkor – a jogutódlásról szóló 77/187 EGK irányelv alapján – arra, hogy a kormánytisztviselő érdekei ne sérüljenek? Mivel a Kttv. alapilletmény-eltérítést szabályozó 133. §-a nem tér ki a jogutódlás esetére, az a kérdésünk, hogy jogosan alkalmaznánk-e a jogutódlással átkerülő kormánytisztviselők esetében az eltérítést év közben, szakmai értékelés, illetve minősítés nélkül, annak érdekében, hogy illetményük ne változzon?

Kérdés: Néhány köztisztviselőnk jubileumi jutalma 2012 októberében, illetve 2013 decemberében lenne esedékes a hatályon kívül helyezett Ktv. rendelkezései szerint. Ugyanakkor a már hatályban lévő Kttv. 150. §-a – értelmezésem szerint – lényegesen lerövidíti a jubileumi jutalomra jogosító időkeretet, mivel az 1992. július 1. előtti munkaviszonyok beszámításáról úgy rendelkezik, hogy azt a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél munkaviszonyban töltött időkre szűkíti le. Mivel esetünkben az érintett önkormányzati köztisztviselők rendelkeznek a MÁV-nál, más állami vállalatoknál, cégeknél – tehát nem a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél – szerzett munkaviszonyban töltött idővel, elképzelhető, hogy ezeket az időszakokat nem lehet figyelembe venni, vagy esetükben olyan szerzett jogról van-e szó, amelyre a letöltött szolgálati idő alapján jogot formálhatnak?

Kérdés: Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?

Kérdés: Az új Mt. 53. §-a szabályozza az eddigi kirendelést, kiküldetést, átirányítást, csak ezeket nem nevezi nevén? Ezen a téren mik a változások?

Kérdés: Bolti kiskereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk, közel 30 eladónkat foglalkoztatjuk részmunkaidőben. Dolgozóink fizetésük egy részét eredményességi mozgóbérként kapják meg. Ez azt jelenti, hogy az adott egységünk havi forgalma alapján visszaosztunk egy bizonyos bértömeget, amelyből minden ott dolgozó részesül. Az elosztásnál eddig figyelembe vettük a munkaidő mértékét is, így a részmunkaidősök arányosan kevesebb mozgóbért kaptak. Az új Mt.-ben nem találtam az időarányosság elvének megtartására vonatkozó szabályt. Hogyan járjunk el a részmunkaidős kollégák díjazásánál az új törvény alapján?