48 talált cikk a figyelmeztetés kifejezésre

Kérdés: A társaságunknál 2022 áprilisában írtuk alá a kollektív szerződést, amelyben 2022. január 1-jére visszamenőleg rendeztük a béreket, egyúttal meghatároztuk azokat a feltételeket is, amelyek a féléves jutalomból való kizárást eredményezik. Több munkavállalónk esetén ezek a feltételek még márciusig bekövetkeztek (pl. írásbeli figyelmeztetést kaptak), így kiestek a jutalomból. Most arra hivatkoznak, hogy ez visszaható hatályú kötelezettség-előírás volt, ami nem jogszerű. Ha valóban így van, akkor mi a helyzet azokkal a kötelezettségekkel, amiket a munkáltató vállalt visszamenőlegesen, mint a fizetések megemelése?

Kérdés: A foglalkoztató kollektív szerződés hiányában munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkaszerződésben hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását (négy tételt) rögzítette. Első kötelezettségszegés – írásbeli figyelmeztetés; második kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében egyszeri ötezer forint alapbérből történő levonás; harmadik kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében tízezer forint alapbérből történő levonás; negyedik kötelezettségszegés esetén, tekintettel arra, hogy az ismétlődőn visszatérő kötelezettségszegés a munkavállaló magatartásbeli problémájának súlyosságát támasztja alá, a munkaviszony megszüntetésre kerül. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása során hogyan jogszerű az ismétlődő kötelezettségszegések szankcionálása? Például, ha egy dolgozó figyelmeztetést kap, mert nem használja a munkavédelmi eszközt kedden, majd másnap ittasan jelenik meg, azért megint figyelmeztetem írásban, majd pénteken ismételten nem használja a munkavédelmi eszközt, akkor mehet az alapbérből az első levonás? Ha a következő héten ismét ittasan érkezik a munkahelyre, ismét alkalmazható az ötezer forintos levonás? Összevonhatók-e a kötelezettségszegések? Egyes jogkövetkezmények alkalmazásakor "kihordási időt" ki kell kikötni a megállapító határozatban? Ahatározatban rögzíteni kell, hogy melyik hónapra járó munkabérből kerül levonásra az öt- vagy tízezer forint?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató – amennyiben lehetséges –, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?

Kérdés: A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással szüntette meg a munkáltató arra való hivatkozással, hogy napi rendszerességgel több alkalommal kijár az üzemből dohányozni törzsidőben, azaz munkavégzési idejében a munkahelyét engedély nélkül elhagyja. A munkavállaló a tényt, hogy napi rendszerességgel napi két-három alkalommal jár ki az üzemből dohányozni, nem tagadja, azonban arra hivatkozik, hogy ezt a gyakorlatot a munkáltató tartósan nemcsak neki, hanem más munkavállalóknak szankció nélkül eltűrte és jelenleg is eltűri, figyelmeztetésben sem szóban, sem írásban korábban nem részesült. Alappal támadható-e a felmondás akár arra hivatkozással, hogy ha a munkavállaló éveken keresztül eltűrte, hogy a munkavállaló kijár a munkaidejében dohányozni a gyáron kívülre, akkor erre nem lehet jogszerűen felmondást alapítani, ugyanis a felmondásnak a felmondás indokaként megjelölt kötelességszegésnek időben kapcsolódni kell a felmondás közléséhez? Ezt az álláspontot olvastam egy munkajogi szakembertől, de nem találtam erre vonatkozó konkrét bírói gyakorlatot. Ha alapos ezen vagy más jogi indokból a felmondás jogszerűtlensége, kérem – ha ilyenről tudásuk van –, hogy a válaszukkal együtt konkrét döntvényszámokat is adjanak meg.

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?

Kérdés: A Módtv. rendelkezése értelmében a kulturális intézményeknél a közalkalmazotti jogviszonyok átalakulása esetén 2020. október. 31. napjáig ki kell fizetni az időarányosan ki nem vett, "bent maradt" szabadságokat a közalkalmazottak részére. Az intézményvezetők és a munkavállalók között is vannak olyanok, akik többszöri felszólítás, figyelmeztetés ellenére sem vették ki a szabadságukat. Van-e joga a munkáltatónak arra, hogy nem fizeti ki az előző évről felhalmozott, áthozott szabadságokat, és csak az ez évre járó időarányos szabadságot fizeti ki október 31. napjáig?

Kérdés: Előírhatjuk-e a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak részére, hogy a vezetőjük által meghatározott rendszeres megbeszéléseken vegyenek részt? Szankcionálható-e, ha a munkavállaló az utasítás ellenére távol marad az értekezletről?

Kérdés: Munkavállalónkkal a kezdeményezésünkre a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről állapodtunk meg oly módon, hogy a tényleges megszűnés időpontja hat hónap múlva következik be. A megszűnés időpontjáig a munkavállalót mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha a munkavállaló időközben talál másutt állást, köteles-e minket erről tájékoztatni, vagy a munkavégzés alóli mentesítés egyben azt is jelentette, hogy szabadon vállalhat munkát? Az igazat megvallva, azt nem szeretnénk, hogy valamelyik konkurens céghez menjen el, mialatt még hozzánk fűzi a munkaviszonya.

Kérdés: Munkavállalónk jelentős összeget "kivett" a kasszából (büntetőbíróság ugyan nem hozott még ítéletet, de egyértelmű, hogy ez történt, ezt el is ismerte). Sajnos még mielőtt a munkaviszony megszüntetéséről intézkedhettünk volna, munkahelyi felettese (aki egyébként jogosult erre) figyelmeztetésben részesítette. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással?

Kérdés: Írásbeli fegyelmi figyelmeztetésben részesítettek a munkahelyemen ittasság miatt. Kétszer fordult elő, aláírtam. Szeretnék kilépni, elmenni egy másik helyre dolgozni, nem emiatt, hanem tanulni, fejlődni szeretnék, illetve mozgáskorlátozottságom miatt ezt a fizikai igénybevételt nem bírom. A munkáltató továbbadhatja-e ezt az információt a leendő főnökömnek?