Visszaható hatály tilalma kollektív szerződésben

Kérdés: A társaságunknál 2022 áprilisában írtuk alá a kollektív szerződést, amelyben 2022. január 1-jére visszamenőleg rendeztük a béreket, egyúttal meghatároztuk azokat a feltételeket is, amelyek a féléves jutalomból való kizárást eredményezik. Több munkavállalónk esetén ezek a feltételek még márciusig bekövetkeztek (pl. írásbeli figyelmeztetést kaptak), így kiestek a jutalomból. Most arra hivatkoznak, hogy ez visszaható hatályú kötelezettség-előírás volt, ami nem jogszerű. Ha valóban így van, akkor mi a helyzet azokkal a kötelezettségekkel, amiket a munkáltató vállalt visszamenőlegesen, mint a fizetések megemelése?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés szabályozhatjaa) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget,b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Sztrájk tavalyi munkabér-követelésre tekintettel

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet 2020-ban benyújtott egy, a 2021. éves béremelésre vonatkozó javaslatot, amelyet nem fogadtunk el, és annak csak egy része valósult meg. Erre vonatkozóan kollektív szerződésben nem tudtunk megállapodni, mivel a szakszervezet csak idén szerzett erre megfelelő reprezentativitást. A 2022. évre nézve született is bérmegállapodás, kollektív szerződésben. Ennek ellenére a szakszervezet májusban sztrájkot hirdetett, a tavalyi bérkövetelés maradéktalan teljesítése érdekében. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga [Sztájk-tv. 1. § (1) bek.]. Jogellenes ugyanakkor a sztrájkra vonatkozó – egyebek mellett kollektív szerződésben rögzített –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Azonnali hatályú felmondás – a visszamenőleges hatály kizárása

Kérdés: Munkavállalónk néhány hete igazolatlanul van távol. Kiderítettük, hogy nem áll szándékában felvenni a munkát, ezért azonnali hatályú felmondással megszüntettük a munkaviszonyát. Szólhat-e a megszüntetés az igazolatlan mulasztás kezdeti időpontjára, azaz tekinthetjük-e úgy, hogy a munkaviszonyt az azonnali hatályú felmondásunk az első igazolatlan napon már megszüntette?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló kérdésben írott igazolatlan mulasztása a bírói gyakorlat szerint is kellő alapot ad arra, hogy a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással szüntessék meg. A tényállásban vázolt esetben a munkavállaló ugyanis a munkavégzési és a rendelkezésre állási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Szabadságra való jogosultság – az elévülés kezdete

Kérdés: A munkavállalónk 1999 óta van távol gyermek gondozása miatt. Gyermekeit 1999-ben, 2002-ben, majd 2007-ben szülte. Távolléte folyamatos volt, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság jogcímeken. 2002-ben született gyermeke betegnek minősült, úgyhogy rá tekintettel 3 éves koránál tovább vett igénybe fizetés nélküli szabadságot. Most visszajönne dolgozni, így meg kell határoznunk a részére járó szabadságot 1999-től kezdődően. Ezt hogyan számítsuk? Nem évültek-e el a régi szabadságai?
Részlet a válaszából: […] Alapelv, hogy mindig a jogosultság keletkezése időpontjában hatályos szabályok alkalmazandók a szabadság mértéke vonatkozásában, ez a módosító anyagi jogi jogszabályok visszaható hatálya tilalmának általános elvéből [Jat. 15. § (2) bek.] következik. Az Mt. 2012. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.