Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt felmondásivédelem a munkavállalót csak a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagygondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság legfeljebb kétévesidőtartamára illeti meg. Ez azt jelenti, hogy az Mt. alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] Előzetesen az vetődik fel, vajon a külföldi cégmagyarországi fióktelepénél foglalkoztatott munkavállalók mely munkáltatóvalállnak munkaviszonyban. A Fióktelep tv. 18. § (2) bekezdése értelmében afióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Jegyző – nyugdíjazás és kinevezés

Kérdés: Jegyzőnket – tekintettel arra, hogy idős és hosszabb ideje betegeskedik – a képviselő-testület nyugdíjazás jogcímén felmentette. A felmentés időtartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Mivel nem maradhat jegyző nélkül a település hosszú hónapokra, ezért kiírtunk egy pályázatot a jegyzői állás betöltésére. Kérdésünk, hogy kinevezhető-e az új jegyző az alatt az idő alatt, amikor a korábbi jegyző még a felmentését tölti?
Részlet a válaszából: […] Az Ötv. 36. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatképviselő-testülete pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítésikövetelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időreszól. A Ktv. 10. § (15) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Érvénytelen közalkalmazotti jogviszony – ha nincs meg a végzettség

Kérdés: Zeneiskolánkban a gitártanár alkalmazásakor sajnálatos hiba történt: most derült ki, hogy az illetőnek nincs zeneakadémiai végzettsége, csak konzervatóriumot végzett. A közoktatási törvény viszont szakirányú tanári, illetve művész képzettséget ír elő. Ezért sajnos el kell küldenünk, de nem tudjuk pontosan, hogyan járjunk el, hiszen felmentéssel nem élhetünk.
Részlet a válaszából: […] Az alapfokú művészetoktatási intézményben apedagógus-munkakör betöltéséhez a Kt. 17. § (1) bekezdésének k) pontja szerinta művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, az alapfokú művészetoktatásiintézmény előképző és alapfokú évfolyamain, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Felmentési idő megállapítása – a beszámítandó jogviszonyok

Kérdés: Egyik nyugdíjas közalkalmazottunk felmentési idejének megállapítása alapjául szolgáló időszakkal kapcsolatban kérem a segítségüket. A közalkalmazottunk még 2006-ban az ügyészségtől vonult szolgálati nyugdíjba, majd ezt követően létesített közalkalmazotti jogviszonyt intézményünknél. Idén nyáron felmentettük, felmentési idejét pedig az intézményünknél töltött 3 év alapján állapítottuk meg. A közalkalmazott azonban sérelmezte ez utóbbi intézkedésünket, és kérte, hogy a felmentési idejénél az ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött több mint 30 évet is számítsuk be. Megítélésünk szerint helyesen jártunk el, de erre meggyőző jogszabályhelyet nem találtunk.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 33. § alapján – általános szabály szerint – afelmentési idő mértéke legalább hatvan nap, legfeljebb nyolc hónap. Ahatvannapos felmentési idő a Kjt.-ben meghatározottak szerint a közalkalmazottijogviszonyban töltött idő függvényében bizonyos időközönként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Felmentési időre járó díjazás

Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Noha a kérdésből nem állapítható meg, feltételezzük, hogy aza munkaviszony tekintetében irányadó felmentési időre járó díjazás szabályairavonatkozik. Az Mt. kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalómunkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Felmentési időre járó átlagkereset – visszakövetelhető-e az örököstől?

Kérdés: Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony személyes jellegű jogviszony. Ez többekközött azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a munkavállaló meghal, amunkaviszony automatikusan megszűnik [Mt. 86. § a) pontja]. A munkáltatóáltalában véve jogosult arra, hogy az elhunyt munkavállalóval szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Közalkalmazottak átmeneti továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Városi könyvtár vagyunk. Másfél éves határozott időtartamú együttműködési megállapodást kívánunk kötni egy másik megyei városi könyvtárral. Könyvtárunk közalkalmazottai milyen módon foglalkoztathatók tovább a másik városi könyvtárnál úgy, hogy biztosítva legyen a közalkalmazotti jogviszonyuk folyamatossága? A másik könyvtár vállalná a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatást, és megfizetné a közalkalmazottak illetményét, a járulékokat, a közterheket és az egyéb költségeket is. A másfél év leteltét követően könyvtárunk ismételten szeretné foglalkoztatni az érintetteket.
Részlet a válaszából: […] Könyvtáruk közalkalmazottainak továbbfoglalkoztatása a másikmegyei városi könyvtárnál a Kjt.-ben meghatározott áthelyezés jogintézményévelvalósítható meg [Kjt. 25. § (2) bek.b) pont 1. alpont, illetve Kjt. 26. §]. Az áthelyezés – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Prémiumévek program megszűnésekor járó juttatás

Kérdés: 2007-ben a fenntartó önkormányzatunk döntése alapján átszervezést kellett végrehajtanunk, melynek során egyik közalkalmazottunk a prémiumévek programban való részvétel mellett döntött. Kérdésünk, hogy amennyiben a volt közalkalmazottunk kilép a programból, és munkaviszonyt létesít, a programban való részvétel megszűnésekor megilleti-e végkielégítés, illetve a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára jár-e számára díjazás?
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. §-a (8) bekezdése szerint "amennyiben aprogramban részt vevő legkésőbb a program 24. hónapjára járó juttatásánakkifizetését megelőzően az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyt létesít – idenem értve a Ktv. hatálya alá tartozó szervvel, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a munkáltatónem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása,illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve agyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
1
21
22
23
24