Munkaközi szünet és fizetés nélküli távollét részmunkaidőben

Kérdés: Lehet-e a 4 órás dolgozónak 20 perc munkaközi szünetet elrendelni, ha ezt a helyzet megkívánja? A teljes munkaidős munkavállalóinknak van 20 perc szünetük, erre az időszakra a teljes gyártás leáll, ezért a részmunkaidősöknek is szünetet kellene adnunk. Helyesen járunk el, ha megállapodunk a munkavállalóval, hogy rá is vonatkozik a 20 perc munkaközi szünet? További kérdésem, ha a 4 órás részmunkaidős dolgozó egy munkanap csak 2 órát dolgozott, akkor kell egy megállapodás, hogy mentesítem a munkavégzés alól, és erre az időre díjazás jár/nem jár? Természetesen a munkavállaló kérésére történt, a vezetője engedélyezte a távollétet, a jelenléti íven fel is tüntették.
Részlet a válaszából: […] ...volt távol. Nincs akadálya egyébként, hogy a munkáltató a saját mérlegelési jogkörében engedélyezett távollétre is fizessen bizonyos díjazást, amelynek mértékét szabadon állapíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:      

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül utalta ismételten a kérdéses összeget. Így hatvan nap elteltével is visszakövetelhető a tévesen átutalt felmentési időre járó díjazás és a szabadságmegváltás.Miután a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Kormánytisztviselő igazolatlan távolléte – az illetmény visszatarthatósága

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk július 8-a óta nem jelent meg a munkahelyén, nem válaszol semmilyen megkeresésünkre, és semmivel nem indokolta meg távollétét. Megindítottuk az ügy kivizsgálását, de tudni szeretnénk, hogy addig is kötelesek vagyunk-e illetményt fizetni részére, mert az igazolatlan távollétre konkrét rendelkezést nem találtunk a Kttv.-ben. Egyelőre nem fizettünk illetményt. Jogszerűen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult [Kttv. 131. § (1) bek.], ugyanakkor a Kttv. előírja, hogy munkavégzés hiányában mikor illeti meg a kormánytisztviselőt díjazás [Kttv. 144. § (3) bek.]. Miután az igazolatlan távollét tartama nincs a felsorolásban, a Kttv. alapján illetmény sem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkakörön kívüli feladatok ellátása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk különmeg­állapodást kötni arra, hogy a munkakörükbe tartozó feladatok mellett szükség esetén egyéb (pl. gondnoki helyettesítői) feladatokat is lássanak el, és álljanak készen akár hétvégén is, ha be kell hívnunk őket. Mindezért fix díjazást adnánk nekik havonta. Lehet-e a jogszabályok alapján ilyen megállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül [Mt. 107. § a) pont]. Munkaszerződésben ugyanakkor van arra is lehetőség, hogy a felek a készenlét alatti munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg [Mt. 145. § (2) bek. b) pont]. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaszüneti nappal érintett hét munkaideje

Kérdés: Havibéres munkavállaló heti munkaideje 40 óra. Amennyiben túlóra kerül elrendelésre, a heti munkaidő nem haladja meg a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát. Olyan munkahéten, amikor csak 4 munkanap van, 1 pedig munkaszüneti nap, akkor hogyan alakul a heti munkaidőre vonatkozó korlátozás?
Részlet a válaszából: […] ...8 órával kevesebb osztható be. A havibérét viszont a munkavállaló a munkaszüneti nappal érintett hónapban is megkapja, tehát a díjazása attól függetlenül alakul, hogy a munkaszüneti nap miatt csak kevesebbet kellett dolgoznia [Mt. 156. § (1) bek. a) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Egészségügyi alkalmatlanság – mint felmondási ok

Kérdés: 19 éve nálunk dolgozó munkavállalónk egy éve táppénzen van, de lejárt a táppénzre való jogosultsága. Az üzemorvos azonban munkára alkalmatlannak találta. Mi a teendő ebben az esetben? El kell küldenünk, mert nem foglalkoztathatjuk? Ez esetben jár neki a négyhavi végkielégítés, a 30+40 nap felmondási idő? Ha nem foglalkoztathatjuk, mentesíteni kell hetven napra a munkavégzés alól, nem csak a felére; vagy esetleg ettől el lehet tekinteni, és azonnali hatállyal meg lehet szüntetni a munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...f) pont]. Így helytálló a számításuk, hogy esetünkben a felmondási idő tartama hetvennapos lesz. A felmondási időre munkavállalójuknak díjazás nem jár. Egyrészt mert nem végezhet munkát, másrészt az Mt. 70. §-ának (1) bekezdése alapján ugyan a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaidő-elszámolás és táppénzre való jogosultság

Kérdés: A munkavállalók megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, és a munkáltató tb-kifizetőhely lett. Probléma adódott azzal kapcsolatban, hogy ha táppénzes lesz a munkavállaló, akkor hogyan alakul a bérelszámolás. Minden napjuk munkanap, nem általános munkarendben dolgoznak. Például a dolgozónak a beosztása szerint a munkanapjai hétfő, kedd, szerda, vasárnap (négy nap, a többi pihenőnap). Ha már kimerítette a 15 nap betegszabadságot a munkavállaló, és a táppénzes papírja hétfőtől vasárnapig szól, akkor ő ebben az esetben hét nap táppénzre jogosult? Vagy csak a beosztás szerinti napokra kaphat a kifizetőtől táppénzt, azaz csak négy napra? Tehát a másik három napra nem jár díjazás, mert azt pihenőnapnak kell venni, mert úgy volt beosztva?
Részlet a válaszából: […] Az Ebt. szerint a táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Nem jár azonban táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg amely alatt a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és április 20-án reggel 7 órától április 21. reggel 7 óráig (munkaszüneti napon) a beosztása szerint munkát végzett, akkor a fizetett ünnepnapi pótlék hány órára jár a részére? 24 órára, 7 órára vagy nem jár a részére, mert csak a 7 óra és 22 óra közötti időszak számít munkaszüneti napnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó szabálya – szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg. E szabály alkalmazandó a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Vezetői "tisztséghalmozás" – egy kft. ügyvezetése mellett

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatója heti negyven órában, munkaviszony keretében dolgozik. Kérdésem, hogy emellett vállalhat-e egy vagy több további korlátolt felelősségű társaságban vezető tisztséget díjazás nélkül, tagként?
Részlet a válaszából: […] ...is – munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. Megbízási jogviszony esetén azonban az ügyvezető a feladatát elláthatja díjazás ellenében [Ptk. 6:272. §] és ingyenesen is [Ptk. 6:280. § (1) bek.]. Ez független attól, hogy a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Közalkalmazott rendkívülimunkaidő-díjazásának alapja

Kérdés: Irodai közalkalmazottak túlóra-elszámolásánál mi számít a számítási alapnak, a közalkalmazotti illetménytábla, vagy az illetménytábla szerinti illetmény és az illetménykiegészítés együtt adja a havibért?
Részlet a válaszából: […] ...számításának alapját a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg (Kjt. 69. §). Ugyanakkor a rendkívüli munkaidő díjazását nem a Kjt., hanem az Mt. szabályozza. E törvény értelmében a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.
1
63
64
65
103