Múzeumpedagógus foglalkoztatása vasárnap és osztott munkaidőben

Kérdés: Önkormányzatunknál múzeumpedagógus közalkalmazottat a nyári szezon ideje alatt munkaidőkeretben (kéthavi, majd négyhavi) szeretnénk foglalkoztatni. A múzeum a balatoni idegenforgalmi szezonban a látogatói igényeknek és a bevált gyakorlatnak megfelelően a hét minden napján nyitva tart. Kérdésünk, hogy a közalkalmazottat az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján be lehet-e osztani vasárnapra rendes munkaidőbe? Természetesen figyelembe véve a pihenőnapok kiadására vonatkozó egyéb szabályokat. Amennyiben adott héten vasárnap dolgozott, akkor az előtte lévő szombati munkavégzésre vonatkozik-e valamilyen korlátozás? Továbbá lehetséges-e a rendes munkaidő beosztása oly módon, hogy a közalkalmazott a munkaidőkeretben adott napon nem folyamatosan dolgozik 8-10 órát, hanem az egyes napokon belül az osztott munkaidőhöz hasonlóan alakul a beosztása? Például hetente több napon 10.00-12.00-ig és 14.00-20.00-ig dolgozna, amely összesen napi 8 óra. A két munkavégzés közötti szünetben a munkahelyét elhagyhatja, a szabadidejével maga rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...Kettőnél több részletre nem osztható a napi munkaidő (Mt. 100. §). Mivel ilyenkor a köztes időszak nem munkaidő, arra nem is jár díjazás, és nincs rendelkezésre állási kötelezettség sem, azaz a közalkalmazott elhagyhatja a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Telephelyek közötti utazás minősítése gépjárművezetők esetén

Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?
Részlet a válaszából: […] ...időnek tekintendő, amelyre a Kt. 18/I. §-a szerint az Mt. 144. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ügyelet esetére járó díjazás, azaz 40 százalékos bérpótlék illeti meg a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy azok a munkavállalók, akik az utazás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Betegszabadság díjazásának egyoldalú módosítása

Kérdés: Egy munkaadónál a betegszabadság számításánál évek óta nem az Mt. által előírt 70%-os mértéket használják, hanem a betegszabadság díjazása a távolléti díj 80%-ában van megállapítva. Mit kell tennie a munkaadónak akkor, ha ezt a gyakorlatot meg szeretné szüntetni, és az Mt. szerinti 70%-ot szeretné alkalmazni? Ezt a döntését kell indokolnia? Megteheti ezt év közben is? Kell erről külön tájékoztatni a munkavállalókat? Vagy elég csak a bérszámfejtést informálni?
Részlet a válaszából: […] ...eltérhet, amennyiben az eltérés a munkavállaló javára szól [Mt. 15. § (3) bek., 43. § (3) bek.] – a betegszabadságra járó díjazás megemelése ilyen megengedett eltérésnek minősül. A munkáltató az általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Munkaidő-beosztás hétvégére

Kérdés: Üzemi dolgozóink hétfőtől péntekig heti 40, napi 8 órában dolgoznak. Egyik hétvégén szombatra és vasárnapra szeretnénk elrendelni rendkívüli munkavégzést megnövekedett rendelés miatt. Ebben az esetben milyen pótlékot kell a dolgozóknak megfizetni szombatra és vasárnapra, mivel a heti 40 órát meg fogja haladni a munkaidejük?
Részlet a válaszából: […] Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a szombati és vasárnapi munkavégzés elrendelésének nincs akadálya, rendkívüli munkaidőként [Mt. 107. § a) pont] ezekre a napokra is elrendelhető munkavégzés. Szombati munka esetén a munkavállaló részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Húsvéti munkavégzés elszámolása

Kérdés: Folyamatos munkarendben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak munkavállalóink. Áprilisban a húsvétot meghosszabbították egy fizetett munkaszüneti nappal. Hogyan kell elszámolnom annak a munkavállalónak a munkaidőkeretét és a bérét, aki a fizetett ünnepeken is dolgozik? Hány pihenőnapot kell adni a munkavállalónak cserébe?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napi munkavégzésnél e napra mindig jár 100% munkaszüneti napi pótlék, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen, rendes vagy rendkívüli munkaidőben teljesít a munkavállaló [Mt. 140. § (2) bek.]. A munkaszüneti napi munkát nem kell további pihenőnappal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Munkaszüneti napra járó bérpótlék

Kérdés: A munkavállalóinkat megszakítás nélküli, három műszakos munkarendben, 6-14, 14-22, 22-6 óra közötti beosztásban foglalkoztatjuk. Vitába keveredtünk a szakszervezettel, hogy munkaszüneti napra hogyan kell részükre kifizetni a bérpótlékot, éjféltől 6-ig és 22-től éjfélig, vagy 22-től 6-ig?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkanapja általában a naptári nappal azonos, de ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, ez megszakítás nélküli. A munkanap fogalma megfelelően irányadó a munkaszüneti nap fogalmára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Cserekereskedelem: munkaviszony helyett megbízási jogviszony

Kérdés: Egy kereskedelmi egységen belül két cég működik. Az eladók az "A" cég heti 40 órás munkaviszonyban álló alkalmazottai. "B" cég a proaktivitás növekedése érdekében az értékesített árbevétel meghatározott százalékát biztosítaná, és azt megbízási jogviszony keretében "foglalná". Van-e ennek akadálya a kötött munkavégzés helyére, idejére és az ellátandó ügy rendszerességére való tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...kötelesek meghatározni. A megbízási jogviszony ezzel szemben akár ingyenes is lehet, és a felek viszonylag szabadon határozhatják meg a díjazás összegét.Figyelemmel a kérdésben előadott azonos körülményekre, a "B" cég által létesített megbízási jogviszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaszüneti napi díjazási jogcímek

Kérdés: Az Mt. melyik paragrafusa mondja ki, hogy a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés esetén az alapbéren és a 100% bérpótlékon kívül jár a távolléti díj is?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. d) pont] – ez a gyakorlatban "fizetett ünnep" címén biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Fizetett ünnepi készenlét – rendkívüli munkavégzéssel

Kérdés: Normál munkarendben hétköznap 9-től 18-ig dolgozom. Néha készenlétben kell lennünk, amiért 20%-ot fizet a munkáltató. Ha ünnepnapon készenlétben vagyok, és ténylegesen munkát kell végezni, milyen további pótlékok illetnek meg? Igaz-e, hogy ilyenkor 50% pótlék jár a túlóráért, további 100%, mert pihenőnap, és további 100%, mert munkaszüneti nap, tehát összesen 250% pótlék az alapbéren felül?
Részlet a válaszából: […] ...nem amellett – jár a 100%-os bérpótlék a munkaszüneti nap miatti rendkívüli munkavégzésért.A munkaszüneti napra tekintettel további díjazás is jár abban az esetben, ha a munkaszüneti nap általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) esik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...említett jogosultságok a munkáltató felmondása miatt illetik meg a munkavállalót, akkor végkielégítés és felmondási időre járó díjazás tekintetében a követelések csak az Mt. által meghatározott mértékekig vehetők figyelembe felszámolási költségként. Kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
1
44
45
46
103