979 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!

Kérdés: A cégünknél hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. Kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy havi szinten a záró balanszunk csak pozitív lehet. Valamint a 60 óra feletti balanszot a rendszerünk automatikusan levágja, elveszik. A munkaidőkeret végén (nem munkaviszony megszűnésnél) el kell-e számolni a balansszal? Ha igen, hogyan? Ezt is a kollektív szerződésnek kell szabályozni? Ha nincs szabályozva, az Mt. alapján mi a helyes eljárás?

Kérdés: Társaságunknál éves munkaidőkeretet alkalmazunk. Kollektív szerződéssel rendelkezünk. Termelési ütemtervünk az év első felében megkívánja az általános havi munkarendhez képest a több munkavégzést, ezért azt szombati napokra is elrendeljük. Jelenleg az improduktív, havibéres területeken az elrendelt szombati munkavégzések áthelyezett munkanapok formájában kerülnek érvényesítésre és kifizetésre az év második felében. Produktív, órabéres területeken viszont pihenőnapokat kapnak a dolgozók az alacsonyabb terhelésű második félévben az alapórabérrel kifizetett szombati napok helyett, melyekre ekkor már nem jár juttatás. Van olyan hónap, ahol plusz öt pihenőnap is jelentkezik, s ez dolgozóinknak jelentős jövedelemcsökkenést eredményez ezen időszakban. Megfelelő-e az alkalmazott gyakorlat?

Kérdés: Cégünknél egyes munkavállalókkal közös megegyezés alapján szeretnénk a heti 40 órás munkaviszonyukat 32 órássá alakítani. Ez lehet teljes munkaidő? Ha heti 4 napot dolgoznak 8 órában, illetve az is előfordulhat, hogy egyik héten csak 3 napot, utána pedig 5 napot, akkor az elszámolásokat kizárólag munkaidőkeret alkalmazásával lehet megoldani? Olyan lehetséges, hogy függetlenül a munkarend szerinti munkaidőtől, a dolgozók minden esetben megkapják a havi bérüket?

Kérdés: Egy nonprofit kft.-nél dolgozom mint szakács. 2016. július 8., 9. és 10. napjain túlóráztam, összesen 17 órát a három nap alatt. Ebből a 8. és a 9. pihenőnap volt. Mindeddig ezekből a munkavégzésekből egy fillért nem láttam, a munkáltató arra hivatkozik, hogy nincs pénz! Meddig lehet ezt ezzel magyarázni? A jelenléti ívről ezeket a napokat átvezették egy egyéb nevezetű papírra, mondván, hogy így sok a ledolgozott nap egymás után. Mert akkor 9 napot dolgoztam folyamatosan.

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.

Kérdés: Egyik munkavállalónk esetében az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. Úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Még a felmondás közlése előtt felmentettük munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időszakra – bár álláspontunk szerint nem kellett volna – távolléti díjat fizettünk részére. Emellett alkalmatlansága folytán a felmondási idő teljes ideje alatt a munkavégzés alól fel kell mentenünk a munkavállalót. Ebből következően, mivel a felmondási ideje alatt munkavégzési kötelezettség nem áll fenn, véleményünk szerint erre az időre nem jár a munkavállalónak díjazás. Helyesen gondoljuk, hogy – bár a munkavállaló a felmondás közlését követően még 50 napig munkaviszonyban áll – díjazás nem jár neki erre az időtartamra?

Kérdés: Óvodapedagógusnak jár-e rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, ha létszámhiány miatt a kötött munkaidején túl, de a heti 40 óra munkaidején belül, csoportban nevelőmunkát végez?

Kérdés: Társaságunk szeptember 1-jétől megszüntette a teljesítménybérezést, és helyette minden kollégánál egységesen havibéres rendszert vezetett be. Az ehhez szükséges munkaszerződés-módosítások is megtörténtek. Szeptemberi (illetve ezt követő) távollétek esetén figyelembe kell-e venni a megelőző hat hónapban kifizetett teljesítménybért a távolléti díj számításánál, vagy csak az új, időbérben meghatározott alapbérrel kell számolni? A törvényben nem találtunk kifejezett szabályt erre az esetre vonatkozóan.

Kérdés: 2017. január 1-jén a közalkalmazotti jogviszonyom jogállásváltozással munkaviszonnyá alakul, és ezzel egyidejűleg előreláthatólag 20%-os létszámleépítés várható. Az átvenni kívánt közalkalmazottakkal munkaszerződést kötnek, a többiek pedig, tudomásom szerint, végkielégítés megfizetése mellett felmondási idő nélkül távoznak. 2017. augusztus 30-án leszek öregségi nyugdíjra jogosult (63 és fél éves), de nőként már július 2-án elmehetnék a 40 éves szolgálati időm miatt. Szintén ekkor lennék jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is közalkalmazottként. Ha 2016. november 2-án megkezdem a nyugdíj előtti 8 hónapos felmentésemet közalkalmazottként, mi történik velem január 1-jén? Velem is új munkaszerződést kötnek? Felmondhatnak nekem január 1-jén? Megkaphatom-e a jubileumi jutalmat, hiszen július 2-án már nem közalkalmazottként fogok nyugdíjba menni, de önhibámon kívül alakultak így az események?