Találati lista:
71. cikk / 209 Határozott idejű munkaviszony – munkavállalói felmondási lehetőségek
Kérdés: Mit tehetünk, ha a határozott időre alkalmazott munkavállalónk arra hivatkozva kívánja felmondani a munkaviszonyát, hogy az egészségi állapota egyre komolyabbá váló betegség miatt már nem teszi lehetővé, hogy a korábbihoz képest ugyanolyan színvonalon lássa el a munkáját, és ennélfogva sokkal nehezebb számára elfogadható szinten teljesíteni? Megtehetjük, hogy egyszerűen nem fogadjuk el a felmondását? Úgy gondolom, alappal várhatnánk el, hogy a határozott idő végéig fenntartja a munkaviszonyát, és nem szívesen keresnénk most új munkaerőt.
72. cikk / 209 Vezetői túlóradíjra való jogosultság – a munkarendtől függően
Kérdés: Cégünknél minden telephelyvezető vezető állású munkavállaló, munkaszerződésük megfelel az Mt.-ben foglalt követelményeknek. Jár-e ezeknek a munkavállalóknak díjazás a túlórára? Álláspontunk szerint ez vezetőknél kizárt, és egyébként is kötetlen munkarendben dolgoznak. Mivel a telephelyen a túlórát ők jogosultak elrendelni, esetükben nem is volna olyan személy, aki szabályos túlóra-elrendelőt tudna aláírni. Helyes az álláspontunk?
73. cikk / 209 Szakszervezeti hozzájárulás határidejének kezdete – a közlés jelentősége
Kérdés: A szakszervezet székhelyére és a szakszervezeti elnök lakhelyére is megküldtük a hozzájárulást kérő levelet a munkaviszony-megszüntetéshez. Az elnöknek küldött levelet pár nappal korábban vették át, mint a székhelyre küldött levelet. Melyik kézbesítési időponttól kell számítani a válaszadási határidőt?
74. cikk / 209 Lakóhelyen alapuló megkülönböztetés és negatív diszkrimináció
Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?
75. cikk / 209 Rendkívüli munka egyszerűsített foglalkoztatás keretében
Kérdés: Ha munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretében napi bejelentéssel foglalkoztatunk, akkor a 8 óra feletti munkavégzést ki kell fizetni túlóraként?
76. cikk / 209 Fegyelmi büntetés arányossága
Kérdés: Egy gyárban dolgozom, és a sorfelelős fegyelmit akar adni, mert egy perccel a munkaidő vége előtt átmentem egy másik sorhoz. A munkaidő óra ötvenötig tart, amit ledolgoztam, a munkaterületet nem hagytam el, csupán ott álltam meg, ahol a többi munkatársam. Adhatnak ezért is fegyelmit?
77. cikk / 209 Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén
Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
78. cikk / 209 Vezető állású munkavállaló azonnali hatályú visszahívása
Kérdés: Meg lehet-e állapodni a vezető állású munkavállaló munkaszerződésében úgy, hogy a munkáltató jogosult azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszahívni őt a tisztségéből?
79. cikk / 209 Próbaidő nyugdíj előtt
Kérdés: Van egy munkavállalónk, akinek e hónapban jár le a próbaideje, de nem vagyunk megelégedve a munkájával. Mivel azonban a jövő év elején válik nyugdíjra jogosulttá, nem szeretnénk pár hónappal a nyugdíj előtt megszüntetni a munkaviszonyát. Így arra gondoltunk, hogy közös megegyezéses megszüntetést ajánlanánk neki, mégpedig úgy, hogy a munkaviszony a nyugdíjjogosultságának elérése időpontjában kerülne megszüntetésre. Ez megítélésünk szerint humánus megoldás lenne. Ha viszont nem írná alá a közös megegyezést, kilátásba helyezhetnénk a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést anélkül, hogy ez jogellenes lenne?
80. cikk / 209 Szabadság másodállásban
Kérdés: Van egy bejelentett főállásom (heti 40 óra), de egy másik cégbe is be vagyok jelentve heti négy órában (egy cégcsoport). Ha a főállású munkahelyemről elmegyek akár egy nap szabadságra, akkor ugyanazt a napot ki kell vennem a heti négy órában bejelentett munkahelyemről is? Mennyi pluszszabadság jár a heti négyórás bejelentett munkám után?
