Találati lista:
81. cikk / 216 Lakóhelyen alapuló megkülönböztetés és negatív diszkrimináció
Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?
82. cikk / 216 Rendkívüli munka egyszerűsített foglalkoztatás keretében
Kérdés: Ha munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretében napi bejelentéssel foglalkoztatunk, akkor a 8 óra feletti munkavégzést ki kell fizetni túlóraként?
83. cikk / 216 Fegyelmi büntetés arányossága
Kérdés: Egy gyárban dolgozom, és a sorfelelős fegyelmit akar adni, mert egy perccel a munkaidő vége előtt átmentem egy másik sorhoz. A munkaidő óra ötvenötig tart, amit ledolgoztam, a munkaterületet nem hagytam el, csupán ott álltam meg, ahol a többi munkatársam. Adhatnak ezért is fegyelmit?
84. cikk / 216 Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén
Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
85. cikk / 216 Vezető állású munkavállaló azonnali hatályú visszahívása
Kérdés: Meg lehet-e állapodni a vezető állású munkavállaló munkaszerződésében úgy, hogy a munkáltató jogosult azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszahívni őt a tisztségéből?
86. cikk / 216 Próbaidő nyugdíj előtt
Kérdés: Van egy munkavállalónk, akinek e hónapban jár le a próbaideje, de nem vagyunk megelégedve a munkájával. Mivel azonban a jövő év elején válik nyugdíjra jogosulttá, nem szeretnénk pár hónappal a nyugdíj előtt megszüntetni a munkaviszonyát. Így arra gondoltunk, hogy közös megegyezéses megszüntetést ajánlanánk neki, mégpedig úgy, hogy a munkaviszony a nyugdíjjogosultságának elérése időpontjában kerülne megszüntetésre. Ez megítélésünk szerint humánus megoldás lenne. Ha viszont nem írná alá a közös megegyezést, kilátásba helyezhetnénk a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést anélkül, hogy ez jogellenes lenne?
87. cikk / 216 Szabadság másodállásban
Kérdés: Van egy bejelentett főállásom (heti 40 óra), de egy másik cégbe is be vagyok jelentve heti négy órában (egy cégcsoport). Ha a főállású munkahelyemről elmegyek akár egy nap szabadságra, akkor ugyanazt a napot ki kell vennem a heti négy órában bejelentett munkahelyemről is? Mennyi pluszszabadság jár a heti négyórás bejelentett munkám után?
88. cikk / 216 Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távolléttel indokolva
Kérdés: Munkavállalónk több hónapja táppénzes állományban volt, de egy hónapja az orvosi igazolása értelmében keresőképessé nyilvánították. Miután nem jelent meg munkavégzés céljából, felszólítottuk, jöjjön be dolgozni, ám ő kifejezetten megtagadta a munkavégzést. Tekintettel arra, hogy a felhívás szerinti napon igazolatlanul távol maradt, és azóta sem jelent meg, azonnali hatállyal megszüntettük a munkaviszonyát, mivel nem tett eleget rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettségének, és a tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette. Most perrel fenyegetőzik, ezért szeretnénk megkérdezni: mennyi esélye van a bíróságon?
89. cikk / 216 Közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározása
Kérdés: Egy munkavállalónk védett szakszervezeti tisztviselő, fel akarjuk mondani a munkaviszonyát. A szakszervezetet megkerestük a hozzájárulás megadása érdekében, de azt a választ kaptuk, hogy nem ők az illetékes szerv, hanem a szakszervezeti szövetség, akihez tartoznak, egyébként pedig jelezték, hogy a maguk részéről nem járulnak hozzá a felmondáshoz. Ebben az esetben végül is kitől kell kérni a hozzájárulás megadását, illetve kit kell perelni?
90. cikk / 216 Egészségügyi alkalmatlanság kérdései
Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelénél a belépő munkavállalók nyilatkozatot tesznek egészségügyi állapotukról, amelyben fel kell sorolniuk, milyen gyógyszert szednek, illetve milyen idült betegségeik vannak. Véleményünk szerint ez nem jogszerű, mivel irodai munkát végeznek, ahol ezek a kérdések feleslegesek. Ugyanennél a cégnél az egyik kollégát szívproblémák miatt alkalmatlannak nyilvánították az üzemorvosi vizsgálaton. A munkavállalónak nem tudnak olyan munkakört biztosítani, amit el tudna látni, de a munkáltató felmondani sem akar neki, ugyanis a hosszabb ideje fennálló munkaviszonya miatt ez komoly végkielégítést jelentene. Mit lehet ilyenkor tenni? A munkavállalónak kell felmondania?
