216 talált cikk a bírói gyakorlat kifejezésre

Kérdés: 2012-ben 17 közalkalmazottunk részesült céljutalomban. Az idén – gazdasági okokból – szeretnénk megszüntetni ezt a juttatást. Milyen lépé­sei vannak ennek?

Kérdés: Egy német cég magyarországi leányvállalatánál dolgozom, és a főnököm is német. A 2012-re járó prémiumunk összegének megállapításakor, annak kifizetése előtt – mintegy a kifizetés feltételéül – egy német nyelvű iratot tettek elénk, amelyen az szerepelt, hogy amennyiben 2013. június 30-ig felmondunk, akkor a 2012. évre járó és kifizetett prémiumunkat vissza kell fizetnünk a cég részére. Kényszerhelyzetben a dokumentumot aláírtuk. Kérdésem az lenne, hogy ez a dokumentum jogilag mennyire állja meg a helyét, illetve ez alapján jogilag behajtható-e bármelyik alkalmazotton a prémium visszafizetése, ha esetleg bármelyikünk felmondana 2013. június 30. előtt?

Kérdés: Hogyan értelmezhető az Szt. 94/L. §-ának (6) bekezdésében az "egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket" kritérium a 12 órás műszakrendben, reggel 6-tól este 6-ig és este 6-tól reggel 6-ig tartó munkavégzés esetén? Azaz jogosultak-e a nappalos műszakban dolgozó közalkalmazottak (akik az előző nap este kezdő műszakot váltják másnap reggel) délután 2-től este 6-ig tartó időre 15% pótlékra?

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.

Kérdés: Mezőgazdasági cég vagyunk. Éves munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalóink, havonta más-más munkaidő-beosztásban. Milyen óraszámmal számoljuk el az adott hónapban a szabadságot?

Kérdés: Több alkalommal kaptunk értesítőlevelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé csatolja a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére, esetleg egyéb lépésekre is?

Kérdés: Telephelyünkön 2012. július 6-án több dolgozót lopáson kaptunk. Az ügyben hivatalos feljelentést tettünk a rendőrséghez. A dolgozóink egy része határozott idejű munkaszerződéssel (2012. szeptember 28-ig), másik része határozatlan idejű munkaszerződéssel van foglalkoztatva. Az új Mt. alapján azonnali hatályú felmondással megszüntethető-e a munkaviszonyuk, és indoklásnak megfelelő-e, hogy olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné teszi?

Kérdés: Nem találtam előírást arra az új Mt.-ben, hogy hányszor lehet határozott idejű munkaszerződést kötni ugyanazzal a munkavállalóval. Jól gondolom, hogy ezt a törvény valóban nem fogja korlátozni? A most hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy automatikusan határozatlan idejűvé alakul a határozott idejű munkaviszony, ha jogellenesen kötöttek határozott időre szerződést a felek. Erre sem találtam szabályt az új Mt.-ben. Ezek szerint a jövőben nem kell attól tartanunk, hogy a munkavállaló kérelmére a bíróság határozatlan idejűvé minősít egy határozott idejű szerződést?

Kérdés: Az új Mt. 52. §-a (1) bekezdésének d) pontjában olvastuk, hogy "a munkavállaló köteles a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani". Mit jelent ez? Ha elvesztem a bizalmamat a munkavállalóban, akkor felmondhatok neki?

Kérdés: Úgy tudom, hogy az új Mt. alapján a munkáltató a működési körén kívül eső okok miatt a munkavállalót ért károkért már nem lesz felelős. Pontosan mit jelent majd ez a gyakorlatban?