Üzemitanács-választás – a távol levő munkavállalók beszámítása

Kérdés: Üzemi tanácsi választás esetén a munkavállalók létszámát hogyan kell figyelembe venni? Azok, akik távol vannak (pl. keresőképtelenek), csak a leadott szavazatok esetén számítanak, vagy az összes választásra jogosult munkavállaló esetén?
Részlet a válaszából: […] ...okból fizetés nélküli szabadságon van, sor- vagy tartalékos katonai,illetve polgári szolgálatát tölti, továbbá egy hetet meghaladó időtartamútartós kiküldetésben van, feltéve hogy a választáson nem vett részt [Mt. 51/A.§ (1) bek.].A törvény értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Leltárhiány megállapítása

Kérdés: Cégünk leltárfelelősségi megállapodást kötött egy munkavállalóval. A leltározás során kiderült, hogy jelentős hiány áll fenn. A munkavállalók elmondták, hogy a vezető több alkalommal vitt el készletet, amit nem vezetett be a könyvekbe; ennek értéke mintegy 520 000 Ft. Ilyen esetben hogyan járunk el helyesen? A hiány teljes összegét meg lehet téríttetnünk a leltárfelelős munkavállalóval – aki a vezető beosztottja –, vagy le kell vonnunk a vezető által okozott kárt?
Részlet a válaszából: […] ...vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Leltárhiányaz értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvettanyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetesmennyiségi csökkenés és a kezeléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Rendkívüli munkavégzés – a munkaidő burkolt megemelése?

Kérdés: Cégünknél előre meghatározzuk, hogy egy hónapban mennyi a munkavállalók számára elrendelhető túlóraszám. Egy hónapban egy munkavállalónak 15 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, amellyel szinte minden hónapban élünk is. Ha azonban sor kerül ennek az óraszámnak a túllépésére, a többletet nem fizetjük ki a munkavállalóknak. Ha viszont egy dolgozónak ennél kevesebb túlórát kell elrendelni egy hónapban, azt máskor dolgoztatjuk le vele. A szakszervezeti tisztségviselő többször kifogásolta ezt az évek óta működő gyakorlatot. Valóban problémás munkajogilag az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...a rendkívül indokoltság" feltételeolyan túlóráztatási gyakorlatnál, amikor szinte minden hónapban a munkáltatótervszerűen kimeríti az adott hónapban elrendelhető túlóraszám maximumát. Nincsjogszerű lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott hónapban ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Üzemünkben megszakítás nélküli munkarend bevezetését tervezzük. A munkáltató a technológiából fakadó objektív körülményre hivatkozással áttérhet-e egyoldalú utasítással a megszakítás nélküli munkarendre, vagy szükséges-e a munkaszerződések módosítását kezdeményeznie? Megfelel-e az Mt. 118. § (2) bekezdés ab) pontjának egy olyan termelési folyamat, amelyben a termeléshez használt gépek közül csak egy speciális folyamatot végző működik, és csak ennek a gépnek a leállása jelent technikai problémát? Csupán egy ilyen gép esetén megállapítható-e a teljes termelési folyamatban részt vevő munkavállaló tekintetében a megszakítás nélküli munkarend?
Részlet a válaszából: […] ...munkarend bevezetéséhezelegendő a munkáltatói egyoldalú döntés, ekkor az Mt. 76. § (7) bekezdéseszerint a munkáltatónak az irányadó munkarendről tájékoztatni kell amunkavállalókat. A szóbeli közlést követően a munkáltatónak legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Közigazgatási versenyvizsga – vezetői megbízáshoz?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom már négy éve, van közigazgatási és jogi szakvizsgám is. Jogászként mentesültem az alapvizsga alól. A szervnél, ahol dolgozom, kiírtak egy pályázatot vezetői állásra, amelyet meg szeretnék pályázni. A személyzetisünk azonban azt mondja, hogy ha nincs versenyvizsgám, ne is nyújtsam be a pályázatomat, mert anélkül azt nem fogadják el. Úgy tudom, hogy a versenyvizsga az alapvizsgát váltja. Kell-e versenyvizsga a vezetői megbízásomhoz, ha megfelelnék a pályázaton, hiszen akár pályázat nélkül is adható lenne számomra vezetői megbízás? Nincs mentesítésre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...csak pályázat útján adható. Pályázat lefolytatása nélkül is adhatóvezetői megbízás annak a köztisztviselőnek, aki az adott közigazgatási szervnéldolgozik legalább egy éve. Ugyanezen paragrafus (11) bekezdése szerint apályázat érvényességének feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Alap- vagy versenyvizsga?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és beosztottak közigazgatási alapvizsgára, azonban hallottam, hogy a köztisztviselőknek versenyvizsgát kell tenniük. Most alapvizsgát, vagy versenyvizsgát kell tennem, esetleg választhatok, hogy melyik vizsgát teszem le?
Részlet a válaszából: […] ...mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsgaletételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküliszabadság, valamint a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivataloskiküldetés időtartama.A Ktvm. 44...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Jubileumi jutalom – két részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Az egyik részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottunknak immáron 25 éve egy másik intézménnyel is részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban áll. Mivel 25 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, az őt megillető jubileumi jutalom részmunkaidővel arányos részét a másik párhuzamosan fennálló közalkalmazotti jogviszonyában megkapta, s ezért a nálunk fennálló jogviszonyában azt nem fizettük ki számára. Megítélésünk szerint a Kjt. 87/ A. § (5) bekezdése alapján csak egy jogviszony vehető figyelembe a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál. Helyesen jártunk-e el, vagy mindkét részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony után jár a jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...jutalom, feltéve hogy az ügyében nem az előzőekben vázolt problémaáll fenn. Értelemszerűen a kéthavi illetmény mindkét jogviszonyban az adottrészmunkaidős jogviszonyból származó illetmény alapján kell kiszámolni. Amunkáltatónak nincsen mérlegelési joga abban a tekintetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Foglalkoztatási kötelezettség utólagos módosítása

Kérdés: Munkahelyteremtő támogatásban részesült társaságunk 86 fő foglalkoztatásához kapcsolódóan. A támogatás folyósításával megegyező ideig, 2009 decemberéig fennálló foglalkoztatási kötelezettségünknek előreláthatólag nem tudunk eleget tenni. Kezdeményezni kívánjuk a támogatási szerződés módosítását annak érdekében, hogy a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettségünknek legalább 75%-ban eleget tudjunk tenni. Módosítható-e oly módon a szerződés, hogy a 86 fő felett foglalkoztatott további munkavállalói létszám is kerüljön figyelembevételre?
Részlet a válaszából: […] ...érintett létszámon felül alkalmazottaklétszámát is. A javaslat több szempontból is aggályos, mivel utólagosanfogalmazna meg a munkaadóval szemben egy magasabb létszám fenntartásáravonatkozó fenntartási kötelezettséget – cserébe vélhetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ha költözik a cégközpont

Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
Részlet a válaszából: […] ...az állandó munkahelyrealkalmazott munkavállaló munkaszerződésében meghatározott munkavégzési helyét.A székhelyváltozás ugyanis – adott esetben – oly mértékben sértheti amunkavállaló érdekét, aminek a teljesítése nem várható el." (LB Mfv. II.10.994/1998. – BH...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a keresőképtelenség (abetegszabadság) időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre esőnapokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembevenni [Mt. 118/A. § (5) bek.]. Amennyiben a munkáltató figyelembe veszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
1
304
305
306
331