Heti pihenőnapok kiadása munkaidőkeretben

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó termelővállalat 6 havi munkaidőkeret alkalmazásakor hétfőtől szombatig terjedő munkarendet ad ki 3 hétre. Tehát nem teljesül a heti 2 szabadnap. Ilyen esetre igaz-e az a megállapítás, hogy a szabadnapra elrendelt munkavégzésre a tárgyhónapot követően ki kell fizetni a 100% bérpótlékot? Nem kell megvárni vele a munkaidőkeret utolsó hónapját? Ilyenkor is az a fő szabály, hogy a munkavállaló heti két szabadnapra jogosult? Természetesen a munkaidőkeret utolsó hónapjában kiderül, hogy kell-e fizetni további rendkívüli munkavégzésre díjazást.
Részlet a válaszából: […] ...hat munkanapot követően csak egy (vasárnapi) pihenőnapot kap. Ebben az esetben a munkáltatónak a munkaidőkeret végéig kell kiadnia a ki nem adott (szombati) pihenőnapokat, vagyis biztosítania azt, hogy a munka­időkeretben heti átlagosan kettő pihenőnap kiadásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Segédápoló foglalkoztatása

Kérdés: Fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szakképzettség nélküli segédápolóként az Egészségügyi Szakdolgozói Kamarában tagsággal nem rendelkező személyeket lehet-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...boncsegéd munkakörhöz. E munkakörök az "A" fizetési osztályba sorolhatók, tehát szakképesítés nélkül is elláthatók, illetve adott esetben még alapfokú végzettség sem kell feltétlenül hozzá. Az Eüktv. 14/A. §-ának (1) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Munkaórák elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben történő elszámolásnál a tárgyhavi jelenléti ívek zárásakor olykor kétség merült fel, hogy a munkavállaló az elrendelt órákon felül bent töltött időt valóban munkával töltötte-e. Előírhatjuk, hogy a beosztástól eltérő túlórákra csak akkor fizetünk bért, ha azt a közvetlen munkahelyi vezető a tárgyhónap végén elismeri mint munkaidőt? Ha a keret végén a munkavállalónak mínuszórája van (azaz nem teljesítette a ledolgozandó munkaidőt), ezt a hiányzó óraszámot átvihetjük a következő keretébe?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés ténye kétségtelenül megállapítható, és a teljesítést a munkáltató tudomásul vette, akkor a munkaidő-beosztást meghaladó órák elismerése nem tagadható meg (pl. fegyelmi okból).A kérdés második felét illetően megállapítandó, miért volt mínuszórája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Munkaidő elszámolása munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk 12 órás munkaidő-beosztásban dolgozik. Édesanyja halála miatt két nap távollétet kért, ami az Mt. alapján meg is illeti. A 12 órás beosztás mellett hogyan kell értelmezni a "két munkanap" kitételt, és hogyan kell elszámolni a munkavállaló munkabérét?
Részlet a válaszából: […] ...történik. Ebben az esetben a teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni [Mt. 93. § (2) bek.].A törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Fizetett szabadság – "karcsúsított" távolléti díjjal

Kérdés: Értékesítőként dolgozom egy termelőcégnél, ahol jövedelmem két fő részből áll: alapbérből, ami a mindenkori garantált bérminimummal egyezik meg, és jutalékból, ami átlagosan az alapbérem 2-3-szorosát teszi ki. Ebből következően a távolléti díjam is jóval alacsonyabb az átlagos fizetésemnél, ami különösen szabadságom idején mutatkozik meg. Valóban az a szabály, hogy a távolléti díjba nem kell figyelembe venni a jutalékot, hiába a teljesítményem alapján kapom?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Szabadság – megváltási tilalom jogutódlás esetén

Kérdés: A cégünket megvásárolta egy másik gazdasági társaság. Úgy tűnik, hogy átveszik a legtöbb munkavállalót. Egyik kollégánk érdeklődött, hogy ha őt is átveszik, akkor a mi cégünknek mindenképpen meg kell-e váltani a szabadságát, vagy esetleg lehetősége van arra, hogy továbbvigye a másik céghez, mert az év második felében szeretne több napra szabadságra menni.
Részlet a válaszából: […] ...keretében történik-e. Munkáltatói jogutódlásról, azaz a munkáltató személyében bekövetkező változásról akkor beszélünk, ha az átadó és az átvevő között megtörténik egy adott gazdasági egység – pontosabban anyagi vagy nem anyagi erőforrások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Pótlékátalány és a pótlék "alapbéresítése"

Kérdés: A munkaszerződésben a pótlékátalány összegét kötelező számszerűsíteni, vagy elegendő annak feltüntetése, hogy a felek megállapodnak bruttó 150 000 Ft alapbérben, ami tartalmazza a beosztás szerint délután 6 és 9 közötti munkavégzésre jutó pótlékátalányt is?
Részlet a válaszából: […] ...pótlékot magában foglalja. Ekkor tehát nem egy átalányérték meghatározása történik, hanem egyáltalán nem kerül sor kifizetésre az adott pótlék jogcímén. Ezzel szemben a felek úgy állapodnak meg, hogy a munkavállaló alapbére már tartalmazza azt az összeget, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Munkavállalói teljesítmény és a cafeteria keretösszege

Kérdés: Szabályozhatja-e a munkáltató belső szabályzatában úgy a munkavállalók által igénybe vehető cafeteriaelemeket, hogy azok a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalók, akik legalább az esetek felében meghaladják a rájuk vonatkozó teljesítménykövetelmény alapján a 100%-ot, magasabb éves keretösszeg erejéig válogathatnak a munkáltató által felkínált cafeteriaelemekből?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az olyan megkülönböztetés jogszerűnek minősül, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Noha maga az Mt. 12. §-a kifejezett szabályt nem állapít meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
Kapcsolódó címkék:      

Képzés költségeinek viselése és a díjazásra való jogosultság

Kérdés: 2015. februárban egy hétig (hétfőtől péntekig) a munkáltató által szervezett tanfolyamon kellett részt vennem Budapesten, ami nem szerepel a munkaszerződésemben mint munkavégzési hely. A képzés során az utazási idő a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőn kívülre esett. A munkáltató csak a hétfői odautazást, illetve a pénteki hazautazást fizette ki, de én mindennap hazautaztam vonattal, majd másnap vissza a képzésre. A munkáltató nem tájékoztatott, hogy szállást igényelhetek. Jár-e nekem munkabér az utazással eltöltött időre, tekintettel arra, hogy én szállást a munkáltatótól nem kértem és nem is kaptam?
Részlet a válaszából: […] ...a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek.]. Tehát nemcsak a szerződés szerinti munkahelyre, hanem adott esetben egy kihelyezett képzés helyére történő utazás ideje sem munkaidő, amelyre így bér nem jár. Ez azt is jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Vezető határozott idejű munka­viszonyának megszüntetése munkáltatói felmondással

Kérdés: A munkavállalót vállalatunk cégvezetőként, munkaviszony keretében foglalkoztatja. Határozott idejű munkaszerződése van, amely 2015. augusztus 31-én jár le. Mi azonban munkáltatói felmondással meg akarjuk szüntetni a munkaviszonyát még a határozott idő lejárta előtt. Az illető vezető állású munkavállalónak minősül, hiszen ő a cég első számú vezetője. Ebben az esetben a még hátralévő határozott időre járó munkabérére is jogosult lesz felmondás esetén a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...nem tér ki a felmondás szabályainak részletezésére, vagy visszautal az Mt.-re, akkor természetesen a törvény rendelkezései lesznek irányadók. Ha a munkaszerződés eltérően nem rendelkezik, a felmondásra az általános szabályok lesznek irányadók. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
1
220
221
222
358