3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi történik akkor, ha felmondanunk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmazzuk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy a kár legalább egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.

Kérdés: Egy pedagógusnak két, különböző tankerületi központhoz tartozó munkahelyen is lehet kinevezése. Tehát lehet két részmunkaidős állása, és így kijön egy teljes állás. Hogyan kell megoldani a szabadsága kiadását? Kötelezhető-e arra, hogy egyszerre vegye ki a szabadságát mindkét helyen? Ha táppénzen van, a táppénzes papírt hol adja le?

Kérdés: Üzemi dolgozóink hétfőtől péntekig heti 40, napi 8 órában dolgoznak. Egyik hétvégén szombatra és vasárnapra szeretnénk elrendelni rendkívüli munkavégzést megnövekedett rendelés miatt. Ebben az esetben milyen pótlékot kell a dolgozóknak megfizetni szombatra és vasárnapra, mivel a heti 40 órát meg fogja haladni a munkaidejük?

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötőgépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?

Kérdés: Egyik felső tagozaton tanító tanárunkat a napközibe is beosztottuk munkavégzésre. Vita alakult ki a pedagógussal, hogy ez a tanulók felügyeletének számít-e, vagy foglalkozásnak, azaz: beszámít-e a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe, vagy sem?

Kérdés: Folyamatos munkarendben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak munkavállalóink. Áprilisban a húsvétot meghosszabbították egy fizetett munkaszüneti nappal. Hogyan kell elszámolnom annak a munkavállalónak a munkaidőkeretét és a bérét, aki a fizetett ünnepeken is dolgozik? Hány pihenőnapot kell adni a munkavállalónak cserébe?

Kérdés: A munkavállalóinkat megszakítás nélküli, három műszakos munkarendben, 6-14, 14-22, 22-6 óra közötti beosztásban foglalkoztatjuk. Vitába keveredtünk a szakszervezettel, hogy munkaszüneti napra hogyan kell részükre kifizetni a bérpótlékot, éjféltől 6-ig és 22-től éjfélig, vagy 22-től 6-ig?

Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.

Kérdés: Egyik dolgozónk bérét véletlenül téves bankszámlaszámra utaltuk, mivel édesapja nevére ment a fizetése, akit ugyanúgy hívnak. A dolgozó a bérét édesapjától megkapta teljes egészében. Van-e ebben az esetben bármilyen írásbeli teendőnk, hogy azt rögzítsük, vagy a szóbeli tájékoztatása elégséges, hogy megkapta? Esetleg írassunk vele alá egy nyilatkozatot, vagy édesapja inkább utalja vissza részünkre az összeget?

Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?