Azonnali hatályú felmondás visszavonása közfoglalkoztatási jogviszonyban

Kérdés: Határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszonyban azonnali hatállyal felmondott a közfoglalkoztatott, a munkáltató vitatja az indokolás valóságtartalmát, erre tekintettel nem számolt el vele. A megszüntetés jogellenessége iránti per egyik félnek sem érdeke a költségek és az eljárás esetleges elhúzódása miatt. Kezdeményezhet-e a munkáltató egyeztetést a közfoglalkoztatottal a per elkerülése érdekében? Visszavonhatja-e a közfoglalkoztatott az azonnali hatályú felmondását, és helyreállítható-e a közfoglalkoztatási jogviszony a felek közös akaratával? Amennyiben igen, a felek megszüntethetik-e a közfoglalkoztatási jogviszonyt közös megegyezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...a Közft.-ben található kivételekkel az Mt. szabályai alkalmazandók [Közftv. 2. § (1) bek.]. A közfoglalkoztatási jogviszonyra is irányadó az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése, melynek értelmében bármelyik fél megszüntetheti a jogviszonyt azonnali hatályú felmondással,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkaviszony megszüntetése és a gyermekvállalás

Kérdés: Szövetkezetünk 45 fős varrodai üzemet működtet, több mint 70-féle terméket varr folyamatosan egy külföldi cég részére. A cég elvárásainak csak nagyon precíz munkával tudunk megfelelni, ugyanakkor a fizetéssel egyáltalán nem kényezteti el üzemünk a munkavállalóit. Egyik munkavállalónk 2014. április 24-től létesített munkaviszonyt üzemünknél mint varrónő. Előtte kilenc évig máshol dolgozott egy külföldi érdekeltségű üzemben. A munkavállalót három hónapnyi munka után a körzeti orvosa egy vizsgálat után azonnal keresőképtelen állományba vette. A munkavállaló mesterséges megtermékenyítésen esett át, a beültetés sikeres volt. Amikor munkára jelentkezett, nem szólt gyermekvállalási elképzeléseiről. A baba most kétéves, de a három év lejárta előtt a munkavállaló újabb babát szül, mert a mesterséges beültetés újra sikeres volt. Elmondása szerint nem kíván üzemünkbe visszajönni dolgozni. Három hónap munka után a két gyermek után járó költségek üzemünket terhelik. Van-e arra törvényes lehetőségünk, hogy a munkavállaló munkaviszonyát azonnal vagy három év után felmondjuk, megszüntessük?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással indokolt felmondással csak akkor élhet, ha az megfelel az azonnali hatályú felmondásra irányadó – előbbiekben ismertetett – kritériumoknak. Az ilyen munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Kollégiumvezető pályázat nélkül

Kérdés: Közoktatási intézmény magasabb vezetői (kollégiumvezetői) pályázati kiírása után, ha van az előírt végzettséggel rendelkező pályázó, de a pályázati eljárás során leszavazták, kinevezhető vagy megbízható-e olyan személy, aki az előírt végzettségekkel nem rendelkezik, és pályázatot sem nyújtott be?
Részlet a válaszából: […] ...Nkt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele egyfelől az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, a törvény 3. mellékletében felsorolt felsőfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:      

Dajkák végzettsége

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzettségeket, de az egyes szakképesítésekre vonatkozó, e szakképesítések tartalmát meghatározó, miniszteri rendeletekkel kiadott követelményekből kiolvasható, hogy melyik szakképesítés milyen munkakör betöltésére készít fel. A munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    

Diákmunka pénztárosként

Kérdés: Élelmiszerboltban hány éves kortól lehet pénztárosi munkát vállalni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavédelmi szabályok tekintetében sérülékeny munkavállalói csoportba tartozónak tekintendők, akikre nézve szigorúbb előírások irányadók (33/1998. NM rendelet). Egyébként külön a pénztárosi munkakör ellátására további speciális jogszabályi rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Szakszervezeti tisztviselő részére adott információk felhasználása

Kérdés: Előírható-e kollektív szerződésben az, hogy a szakszervezeti tisztviselő a munkáltatótól kapott információkat általános jelleggel köteles teljes titokban tartani, és azt harmadik személyek felé semmilyen formában nem kommunikálhatja?
Részlet a válaszából: […] ...minden információt a kérdés szerinti szigorú titoktartási kötelezettség alá von, mivel a kifejezetten bizalmasan vagy üzleti titokként átadott információk esetében is csak a nyilvánosságra hozást tiltja a törvény, tehát a generális közlési tilalom még ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szakszervezetek közötti érdekütközés – nem kollektív munkaügyi vita

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?
Részlet a válaszából: […] ...érdekütközések feloldásában, és az nem is javasolt. Magyarországon a 2000. évi LV. törvény szerint ugyanis a munkavállalók (és a munkaadók) szervezeteinek megfelelő védelemben kell részesülniük egymás ellenében tett minden beavatkozással szemben ellen, ami megalakulásukat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Alapító döntésétől eltérő létszámcsökkentés

Kérdés: Amennyiben az egyszemélyes kft. alapítója döntésében határoz a létszámcsökkentésről, és abban konkrétan nevesíti a megszüntetendő munkakört, jogszerű-e a munkáltatói jogkör gyakorlójának (az ügyvezetőnek) az a döntése, mely szerint létszámcsökkentés jogcímén nem az alapító által megjelölt munkakörű, hanem más dolgozó jogviszonyát szünteti meg felmondással?
Részlet a válaszából: […] ...ezért önmagában attól még nem lesz jogellenes a felmondás, ha az egyszemélyes kft. alapítója létszámcsökkentésről határoz, és egy adott munkakör megszüntetéséről dönt, ám az ügyvezető eltér ettől, és a munkáltatói jogkörénél fogva egy másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Létszámcsökkentés és felmentési védelem

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
Részlet a válaszából: […] ...járó szabadsága vagy annak egy része. A közszolgálati jogviszony megszűnéséig a köztisztviselőt időarányosan megillető, ki nem adott szabadságát a munkáltató köteles pénzben megváltani a Kttv. 107. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkabérből levonás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Egy munkahelyen napi bejelentéssel 2 hétig dolgoztam, de mivel nem felelt meg a munka, nem mentem többször. Miket vonhat le a munkáltató a fizetésemből? A tűzvédelmi oktatást és vizsgát le akarja vonni, valamint a beléptetőkártyámat, és még ezeken kívül is felsorolt egypár dolgot, amiről engem nem is tájékoztatott munkába álláskor, és szerződést sem írtunk ilyesmiről (másról sem).
Részlet a válaszából: […] ...esetekben van helye levonásnak. Erre alapvetően négy esetben kerülhet sor:– jogszabály alapján, az abban megjelöltek szerint (pl. az adók, közterhek);– a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozat alapján (pl. letiltások);– a levonásmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
1
172
173
174
358