Munkabér kifizetésének megtagadása munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: Találtam egy új állást, a munkáltató azonban kikötötte, hogy a versenytársánál korábban létesített részmunkaidős munkaviszonyomat meg kell szüntetnem. Ennek megfelelően fel is mondtam a részmunkaidős munkaviszonyom, azonban a munkáltatóijogkör-gyakorlóm nem fogadta el a kilépésemet arra hivatkozva, hogy a belső szabályzatok miatt hónap közben nem tudnak kiléptetni, csak a hónap végével. Azt mondta, hiába jár le a 30 napos felmondási időm, mivel ez hó közben lenne, nem kapnám meg a törthavi munkabéremet, ezért végig maradnom kell az adott hónapban. Valóban lehetséges a munkabért visszatartani, ha nem hó végén szűnik meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A leírtakból arra lehet következtetni, hogy a munkáltató jogellenesen nem kívánja kifizetni a munkabérét. Mindenekelőtt szükséges rögzíteni: a munkaviszony munkavállaló általi felmondása nem függ a munkáltató beleegyezésétől, tehát a munkáltató jogszerűen nem teheti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a határozott időből még hátralévő időre, de legfeljebb 3 hónapra járó távolléti díjának megfelelő összeg és az ezt meghaladó kára, összesen legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére.Ugyanakkor a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Emelt összegű végkielégítés a nyugdíj előtt

Kérdés: 36 év köztisztviselői jogviszony után, ha egészségügyi okok miatt szűnik meg a jogviszony, a nyolchavi végkielégítésen kívül jár-e még a kéthavi végkielégítés, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához már csak három év lett volna hátra?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. szerint a húsz évet meghaladó tartamú közszolgálati jogviszonyban a végkielégítés mértéke nyolchavi illetménynek megfelelő összeg. Ez a mérték négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya az öregségi nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szabadságra jogosító felmentési idő

Kérdés: Az egyik munkavállalónk munkaviszonyát nemrégiben felmondtuk; ez alapján 3 hónap felmentési idő illeti meg. Ez az időtartam szabadságra jogosító időnek számít? A munkavállalónál ez további 8 munkanapot jelent, amit meg kellene váltanunk.
Részlet a válaszából: […] ...nem töltött teljes felmentési idő munkában töltött időnek minősül, azaz arra szabadság jár. A Kúria szerint ez akkor is irányadó, ha nemcsak a törvényileg kötelező mértékre – a felmondási idő felére – mentesíti a munkáltató a munkavállalót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Műszakpótlékra jogosultsági feltételek vizsgálata

Kérdés: A 148. számban megjelent, 2942. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel az alábbi kérdésem. A műszakpótlék alapjául szolgáló munkaidő-beosztás kapcsán nem kell figyelembe venni, hogy a munkaidő kezdete között 5 napot figyelembe véve csak 1 óra eltérés van? A munkaidő-beosztás az alábbiak szerint alakul: a munkavállaló 4 napig dolgozik 06-18 óra között, 6 nap dolgozik 18-06 óra között, míg 5 nap dolgozik 19-06 óra között. Így a 18-06 és a 19-06 órák közötti munkavégzés lényegében egy műszaknak tekinthető, azaz kevesebb mint a munkanapok egyharmada esetében van eltérő kezdési időpont.
Részlet a válaszából: […] ...korábbi kérdésre adott válasz alapja: a műszakpótlékra való jogosultságnak az Mt. 141. §-a szerint az a feltétele, hogy a napi munkaidő kezdete rendszeresen változzon, valamint a munkavállaló a 18 és 6 óra közötti időtartamban végezze munkáját. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkáltatói postaköltség – mint végrehajtási költség

Kérdés: Van néhány munkavállalónk, akik több letiltással is rendelkeznek, illetve folyamatosan kapjuk az újabb és újabb letiltó határozatokat ugyanazokra a munkavállalókra vonatkozóan. Az egyik munkavállalónak a letiltásai mellett a gyermektartását postán kell küldeni, aminek a díja önmagában több ezer forint. Ezek a költségek aránytalan terhet jelentenek a cégnek. Természetesen nem arról van itt szó, hogy valakinek egy letiltás "becsúszott", hanem ezek a kollégák "sportot űznek" a nemfizetésből. Van-e mód arra, hogy egy bizonyos határon túl a munkáltató a dolgozó béréből levonja a letiltásai utalásával kapcsolatban felmerült banki és postai költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...van helye. A munkáltató e két esetben jogosult, egyben köteles a munkavállaló munkabérének terhére levonást eszközölni. Köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    

Távollét bűnügyi közvetítői eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyik munkatársunknak pár hónapja ellopták a laptopját. A rendőrségi meghallgatásán vállalta, hogy az ügy gyors lezárása érdekében közvetítői eljárásra kerüljön sor. A kormányhivataltól idézést kapott a közvetítői eljárásra, ami munkaidőre esik. Ez ilyenkor igazolt távollétnek minősül, vagy a kollégának szabadságot kell kivennie erre a napra? Ha kötelező elengednünk, kell-e valamilyen díjazást fizetni részére e napra, illetve ledolgoztatható-e később ez az időszak? Megteheti-e a munkáltató, hogy az idézés ismeretében módosítja a munkaidő-beosztást, és inkább pihenőnapot oszt be ekkorra?
Részlet a válaszából: […] ...az egész munkanapra vonatkozóan áll fenn, hanem csak addig, amíg azt az eljárásban való részvétel indokolja. Tehát ha az nem érinti az adott munkanapra beosztott munkaidő egészét, akkor a munkaidő fennmaradó részében a munkavállaló köteles munkavégzésre jelentkezni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Végkielégítésre való jogosultság rokkantsági ellátás esetén

Kérdés: Leszázalékoltak a C2 kategóriában (az egészségügyi állapotom 50%), rokkantsági ellátásra vagyok jogosult (egyelőre táppénzt kapok). Felmondásom esetén jár-e számomra a végkielégítés? 21 éve vagyok a jelenlegi cégemnél.
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítést köteles megfizetni [Mt. 77. § (1) bek. a) pont, (3) bek. e) pont]. Ha ezt a munkáltatói felmondást az Önre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül közlik, a végkielégítés háromhavi távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkavállaló jogellenes azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Mit tehetünk, ha az évek óta nálunk dolgozó munkavállalónk arra hivatkozva mondta fel azonnali hatállyal a határozatlan idejű munkaviszonyát, hogy egy jobban fizető állást ajánlottak neki másutt, amit nem utasíthatott vissza? Mivel nem szeretnénk, hogy az ilyen típusú felmondások rendszeresek legyenek cégünknél, szeretnénk a munkavállaló – megítélésünk szerint jogellenes – kilépését szankcionálni.
Részlet a válaszából: […] ...Önök munkáltatóként a hároméves elévülési időn belül [Mt. 287. § (2) bek. b) pont] a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre – vagyis eltérő rendelkezés hányában 30 napra – járó távolléti díjnak megfelelő összeget követelhetik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkavállalói felmondás "elfogadása"

Kérdés: Az egyik munkavállalónk már harmadik éve áll az alkalmazásunkban határozatlan idejű munkaviszonyban. Néhány hete sajnálatos módon az egyik gyermeke kórházba került, majd amikor kiderült, hogy a jövőben is állandó kórházi kezelésre szorul, a munkavállaló házastársa bejött a munkahelyre, és átadta a munkavállaló felmondását. Az írásba foglalt felmondás ugyan nem tartalmazott indoklást, de a férj elmondta, hogy mivel a kisgyermek nem maradhat az édesanyja nélkül, a munkavállaló nem lesz képes ellátni a munkaköri feladatait, és azért közli ő a felmondást, mert a feleségét kiírta az orvos, ugyanis állandóan a gyermekük mellett van. A munkáltatói jogkör gyakorlója nem vette át az iratot, gondolkodási időt kért, mert nem akarta ilyen könnyen elengedni a munkavállalót. Kötelesek vagyunk-e elfogadni a munkavállaló felmondását? Ha igen, megkövetelhetjük-e, hogy letöltse a harmincnapos felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a felmondás közlése valójában már ezen a napon megtörtént. (Ezzel együtt ennek a munkavállalói állításnak a bizonyítása adott esetben nehézségbe ütközhet.)Az Ön által leírtakból az szűrhető le, hogy a munkavállaló a felmondás közlésének időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.
1
173
174
175
358