Munkaóra vagy tanóra

Kérdés: A 20/2012. EMMI rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint az elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje 45 perc, de az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy az óra hossza 35-135 perc között mozoghat, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat 45 perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. A pedagógusok munkaidejére vonatkozóan az Nkt. 62. §-ának (5)–(6) bekezdései azt írják elő, hogy a pedagógus a heti teljes munkaidejének 80%-át (ún. kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő 55-65%-ában (ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. Az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8, heti 40 óra. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a 40 óra alapulvételével heti 22-26 óra. Ezen 60 vagy 45 perces tanórát kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Általános szabály szerint a teljes munkaidő 80%-a a kötött munkaidő, 55-5%-a a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, a fennmaradó 20% pedig a kötetlenül, a pedagógus döntése szerint beosztva felhasználható rész. Az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.
Kapcsolódó címkék:    

Megszakítás nélküli munkarend bevezetése egy munkaadói egységre

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötő gépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e, hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkáltatói kezesi felelősség

Kérdés: Ha a munkáltató nem von le a munkabérből, akkor melyik jogszabály kötelezi őt mint kezest az elmaradt levonás kifizetésére a végrehajtást elrendelő felé?
Részlet a válaszából: […] ...az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetve a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja. A letiltásban a végrehajtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Napi pihenőidő értelmezése rendkívüli munkaidő teljesítése esetén

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) munkát végez, majd készenlétes 15.20-tól másnap reggel 7.00-ig, utána 7.00-tól 15.20-ig megint rendes munkaideje van. A készenlét alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 5.30-tól 7.00-ig. 7.00-kor ki kell-e adnom a 11 óra pihenőidejét? Álláspontunk szerint nem, mivel az előző napi munka befejezése (15.20) és a másnapi munkakezdés (5.30) között megvan a 11 óra pihenőidő. Továbbá aznap ő még dolgozhat 7.00-tól 15.20-ig, mivel még nem haladta meg a munkavégzése a maximális 12 órát.
Részlet a válaszából: […] ...munka között már megvalósult a tizenegy óra egybefüggő pihenőidő, akkor a munkavállaló jogszerűen igénybe vehető az egyébként irányadó beosztásától eltérő (a terv szerintinél korábbi kezdésű) munkavégzésre is. A kérdés szerinti esetben a hajnali túlóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Keresőképtelenség szabadság alatt

Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
Részlet a válaszából: […] ...okból mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, például keresőképtelensége miatt. Ha tehát az előre kiadott (kivett) szabadság napján a munkavállaló keresőképtelen, ez utóbbi jogcímen mentesül a munkavégzési és rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság az egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat nem rendeli alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatás esetén [Mt. 203. § (1) bek. i) pont], ám a szabadság mértékére irányadó rendelkezéseket igen. Tehát például a szabadság kiadásának/igénylésének nincs határideje, és nem kötelező a tárgyévben kiadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Biztosítási jogviszony megszakadása fizetés nélküli szabadságnál

Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...nem fedezett napot külön figyelembe kell venni, és azokat szolgálati időként nem lehet elismerni. A leírtakhoz képest, a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainál van jelentősége, ami a folyamatos biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
Részlet a válaszából: […] ...fényében és a várható távollétek figyelembevételével kell meghatározni. Ekkor figyelemmel lehet lenni arra, hogy a munkavállaló egy adott hónapban mennyi munkaórát szeretne dolgozni, de épp a munkaidő beosztásának kötelezettsége miatt a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] ...részére [Mt. 80. § (2) bek.].A munkaviszony megszűnésének időpontjában ki kell adni a munkavállaló részére a személyijövedelemadó-igazolást ("Adatlap a munkáltatótól [társas vállalkozástól] származó jövedelemről, az adó és az adóelőleg levonásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Helytelen besorolás korrekciója

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóközpontnál foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásával és fizetési fokozatuk megállapításával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: A személyi anyagok felülvizsgálásához szükséges-e vezetői utasítás, vagy ügyintézői hatáskörben megteheti-e a munkaügyi ügyintéző? Személyi anyagok felülvizsgálatakor észleltük, hogy a munkavállalók rossz (magasabb) fizetési osztályba és kategóriába kerültek besorolásra. A helyes osztályba és kategóriába (vissza) sorolásukat megtehetjük-e? A munkavállalókat először munkaviszony keretében foglalkoztatták. A jogutódlást követően közalkalmazotti kinevezést kaptak, és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzésére csak ezt követően kötelezték őket. A közalkalmazotti jogviszony beszámításához szükséges korábbi jogviszonyokat és az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál szerzett jogviszonyokat mikortól lehet elszámolni, a képesítés megszerzésétől, vagy ettől függetlenül is figyelembe kell-e venni? Némelyik közalkalmazott a kinevezésekor felmentést kapott a képesítés megszerzése alól.
Részlet a válaszából: […] ...ideje. Ha pedig a közalkalmazottat átmenetileg vagy véglegesen mentesítették a képesítési feltétel alól, ez nem azt jelenti, hogy az adott végzettség, szakképzettség, szakképesítés ne lenne szükséges a munkaköre betöltéséhez, csak azt, hogy e feltételnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
1
171
172
173
358