1017 talált állásfoglalás a vezető kifejezésre

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban az azonnali hatályú munkavállalói felmondás közöltnek minősül-e, ha a munkavállaló a munkáltatónak szóban előadja a felmondási szándékát, annak okait, az írott felmondását viszont nem közvetlenül a munkáltatónak (munkáltatói jogkör gyakorlójának) adja át, hanem a munkáltató jelenlétében, annak az irodájában egy íróasztalon elhelyezi? A munkáltató nem fejezi ki sem egyetértését, sem ellenvéleményét a felmondással kapcsolatban, azonban a munkáltató egyik vezetője (aki képviselő ugyan, de függelmi kapcsolatban nem áll a munkavállalóval, és munkáltatói jogkör gyakorlására egyébként sem jogosult) közli, hogy a felmondást nem fogadják el. A munkáltató jelen esetben sem nyilvánít véleményt. Tekinthető-e ez az eset akképp, hogy a felek szóban a munkaviszony folytatásában állapodtak meg? Új munkaszerződés megírására nem került sor. Mi a megítélése annak, ha a munkavállaló a továbbiakban bejárna ugyan a munkahelyére, azonban a munkáltató nem engedi be arra hivatkozással, hogy a munkaviszonya megszűnt? A munkavállaló jogosult-e munkabérre? A munkáltatónak be kell engednie a munkahelyre? Valóban megszűnt a munkaviszony? A munkáltató ugyanakkor elmulasztotta kijelenteni a munkavállalót, valamint az elszámolási kötelezettségét sem teljesítette.

Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.

Kérdés: Október 1-jétől megszűnik a munkaviszonyom a társaságnál, ahol dolgozom, nyugdíjba vonulok. A munkavállalói felügyelőbizottsági tagságomról való lemondásomat elég a delegáló szervezet elnökének bejelentenem írásban?

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 24. §-ának (3) bekezdése szerint vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. Ugyanezen jogszabály 21. §-ának (1) bekezdése vezetői megbízásnak minősíti a tagintézmény-vezetői és az intézményvezető-helyettesi megbízást is [összhangban a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdésével]. E rendelkezések alapján önkormányzat fenntartásában lévő óvoda tagóvoda-vezetője és intézményvezető-helyettese részére megbízást a képviselő-testület, a fenntartó vezetője (azaz az önkormányzat polgármestere) vagy megbízottja adhat. Ez alapján tehát van-e arra lehetőség, hogy a tagóvoda vezetőjét és intézményvezető-helyettesét az önkormányzat polgármestere vagy az általa megbízott személy nevezze ki? Továbbá: lehet-e maga az intézményvezető a polgármester által a megbízási jogkör gyakorlására feljogosított személy? Amennyiben igen, milyen módon szükséges ennek a dokumentálása önkormányzati fenntartású intézménynél? A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint: "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki." Helyes értelmezés alapján ez azt jelenti, hogy mind a tagóvoda-vezető, mind az intézményvezető-helyettes megbízása – amennyiben nincs kivételszabály – csak pályáztatás útján öt évre történhet, és arra kizárólag a képviselő-testület, a polgármester vagy az általa megbízott személy jogosult?

Kérdés: Nem tudjuk értelmezni a közalkalmazottaknak járó pótszabadsággal kapcsolatban, hogy a munkaköri pótszabadságok közül a Kjt. 57. §-ának (3a) és (4) bekezdése által biztosított pótszabadságok mellett járnak-e a fizetési fokozat, illetve a vezető beosztás járó pótszabadságok, vagy sem?

Kérdés: Egy vidéki, tankerületi központhoz tartozó iskolában dolgozom, felső tagozaton tanítok fizikát és kémiát. Megkaptam a szeptember 1-jei kinevezésmódosításomat, de ott nem szerepelt illetményemelés, pedig tudtommal emelkedett az illetményalap. Megteheti ezt a munkáltató?

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.

Kérdés: A 20/2012. EMMI rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint az elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje 45 perc, de az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy az óra hossza 35-135 perc között mozoghat, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat 45 perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. A pedagógusok munkaidejére vonatkozóan az Nkt. 62. §-ának (5)–(6) bekezdései azt írják elő, hogy a pedagógus a heti teljes munkaidejének 80%-át (ún. kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő 55-65%-ában (ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. Az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8, heti 40 óra. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a 40 óra alapulvételével heti 22-26 óra. Ezen 60 vagy 45 perces tanórát kell érteni?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóközpontnál foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásával és fizetési fokozatuk megállapításával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: A személyi anyagok felülvizsgálásához szükséges-e vezetői utasítás, vagy ügyintézői hatáskörben megteheti-e a munkaügyi ügyintéző? Személyi anyagok felülvizsgálatakor észleltük, hogy a munkavállalók rossz (magasabb) fizetési osztályba és kategóriába kerültek besorolásra. A helyes osztályba és kategóriába (vissza) sorolásukat megtehetjük-e? A munkavállalókat először munkaviszony keretében foglalkoztatták. A jogutódlást követően közalkalmazotti kinevezést kaptak, és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzésére csak ezt követően kötelezték őket. A közalkalmazotti jogviszony beszámításához szükséges korábbi jogviszonyokat és az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál szerzett jogviszonyokat mikortól lehet elszámolni, a képesítés megszerzésétől, vagy ettől függetlenül is figyelembe kell-e venni? Némelyik közalkalmazott a kinevezésekor felmentést kapott a képesítés megszerzése alól.