Előadó-művészeti ágazati pótlék kollektív szerződésben

Kérdés: Intézményünk színház, fő tevékenységi köre az előadó-művészet, az alkalmazottak foglalkoztatására az Mt., a Kjt. és a vonatkozó jogszabályok, köztük a 150/1992. Korm. rendelet szabályai alapján kerül sor. A közalkalmazottak tekintetében a munkáltató döntése (szabályzat, utasítás), valamint kollektív szerződés alapján jogszerűen megállapítható-e a munkáltatónál, a Kjt. 69-74. §-ainak rendelkezéseiben foglaltakon túl, ágazati, szakmai sajátosságokra is figyelemmel, további olyan illetménypótlék, melyet sem a Kjt., sem a vonatkozó 150/1992. Korm. rendelet nem tartalmaz kifejezetten? A pótlék alkalmazására olyan munkaköröknél kerül sor, ahol az általánostól eltérő a feladatok jellege, a feladat ellátásának speciális körülményei vannak, illetve a munkavégzés helye speciális. Például: kórustitkár, oldalvezető (díszítő), zsinórmester, fegyverraktáros, jelmezraktáros.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 13. §-a szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. §-ának (1) és (2) bekezdéseit, azaz a kollektív szerződés eltérési lehetőségére vonatkozó szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés a Kjt., illetve a Kjt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 15.

Nemzetközi gépjárművezetőt megillető bér külföldi munkavégzés esetén

Kérdés: Milyen és mennyi bérre, illetve más juttatásra jogosult a nemzetközi gépkocsivezető? Megilleti-e az a mértékű bér és napidíj, amit a külföldi országok dolgozói kapnak, ha a munkáját folyamatosan csak az állampolgárságán kívüli országokban végzi?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...1. cikk (3) bek.] – ilyen esetnek minősül, ha nemzetközi áru- vagy személyszállítás keretében külföldre küldi a gépjárművet vezető munkavállalóját. Ebben az esetben az irányelv fogalmi meghatározása szerint a munkavállaló kiküldetésben lévő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 11.

Alkalmassági vizsgálat felülvéleményezése

Kérdés: Erdész, vadász munkakörben dolgozom egy állami cégnél. Lejárt a munkaköri alkalmasságim, ideértve a pszichológiai alkalmasságit is. A cég telephelyén kezembe nyomtak egy elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra vonatkozó beutalót. Azt az utasítást kaptam, hogy ha végeztem, menjek be az üzemorvoshoz is. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményeként "véglegesen nem alkalmas" minősítést kaptam. A vizsgáló személy annyit mondott, romlottak a gyorsaságiteszt-eredményeim. Amikor az üzemorvos behívott, a rendelőben a munkáltatóm egyik képviselője is jelen volt. Az üzemorvos jelenlétében elkezdte forszírozni, hogy miért nem sikerült a pszichológiai alkalmassági vizsgálat. Kérdésére elmondtam, valószínűleg azért, mert nagyjából egy hete két nagy megrázkódtatás érte a családunkat: a lányunkat elütötték a zebrán, másnap pedig az autómat totálkárosra törték, mindezek miatt elég feszült vagyok. Ezt követően aláíratott velem egy papírt, miszerint nem kezdeményezem a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot. Azt állította, úgysem fog sikerülni. Ezt követően az üzemorvosi vizsgálaton két hónapra ideiglenes alkalmasságit kaptam azzal a feltétellel, hogy a háziorvos beutal fül-orr-gégészeti, neurológiai, illetve pszichiátriai vizsgálatra. Miután távoztam, felhívta a munkahelyi vezetőmet, és közölte vele, biztos ittas voltam az autóbaleset alkalmával, és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is azért nem sikerült, mert iszom. A családom bátorítására fellebbeztem, amit személyes sértésnek vett. Milyen jogok illetnek meg az eljárásban a munkaköri alkalmasságot, illetve a betegjogokat rendező jogszabályok alapján? Kihez fordulhatok jogorvoslatért, és mire hivatkozzak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eset valamennyi részlete, valamint az Ön egészségi állapotára vonatkozó orvosi dokumentumok ismeretének hiányában nem vállalkozhatunk arra, hogy a kérdése szerinti eljárások tekintetében pontos érvrendszert dolgozzunk ki. Ugyanakkor lehetőség van felvázolni azt a jogszabályi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 11.

Közalkalmazott mezőgazdasági vállalkozása

Kérdés: Főállású mezőgazdasági vállalkozóként lehetek-e közalkalmazott napi 4 órában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...további jogviszonyban teljesítendővel, és a jogviszony létesítését a munkáltató előzetesen nem engedélyezte (Kjt. 43. §). Vezető megbízással rendelkező vagy pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott esetén összeférhetetlen a Kjt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 11.

Második munkaviszony létesítése azonos felek között

Kérdés: Amennyiben jelenleg főállású autóbusz-vezető vagyok egy cégnél, vállalhatok-e másodállást ugyanannál a cégnél szintén autóbusz-vezetőként? Az éves túlóramaximum 300 óra, de a bérszínvonal miatt kénytelen vagyok ezen felül is teljesíteni. Más céghez nem mennék dolgozni, mert becsületesek velem. Őket erősíteném a másodállással is. Bele kell számolnom az itt ledolgozott napokat a túlórába?
Részlet az állásfoglalásából: […] Annak ellenére, hogy nincs olyan kifejezett munkajogi szabály, amely megtiltaná, hogy a munkavállaló és a munkáltató egy már fennálló munkaviszony mellett az eredetivel egyező munkakörre egy újabb munkaviszonyt létesítsen, álláspontunk szerint nem lehet jogszerű a leírt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.

Vezetői megbízás visszavonása

Kérdés: A gazdasági csoportvezetőm vezetői megbízása 2017. december 31-ig szól vagy visszavonásig. A munkájával nem vagyok megelégedve. Visszavonhatom-e vezetői megbízását? Ha igen, mi ennek a formája?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a vezetői megbízás jogszabályban (általában az ágazati végrehajtási rendeletben) megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. Az (5) bekezdés értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.

Keresőképtelenség és kinevezésmódosítás

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felelnie a köztisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, továbbá – a vezetői munkakört betöltő köztisztviselőket kivéve – nem okozhat számára különösen egészségi állapotára vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 6.

Munkavégzés önálló megszervezése

Kérdés: Kötetlen munkarendben szeretnénk foglalkoztatni néhány vezetőt, de nem vagyunk biztosak benne, hogy a munkavégzés önálló megszervezését miként kell értelmezni, és milyen feltételek esetén valósulhat meg. Ha van működési (nyitvatartási) idő a munkáltatónál, attól még lehet kötetlen munkarendről szó?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...így kötetlen munkarendben történő foglalkoztatásnak a Kúria azt az esetet, amikor a kereskedelemben működő munkáltató áruházvezető-helyettes munkavállalói munkájukat az áruház nyitvatartási idejében voltak kötelesek ellátni; a Kúria álláspontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Béremelés elmaradása mint jogsértés

Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem lehet mindenre kiterjedő választ adni, mivel egyes elemek a pontos válaszhoz a kérdésből nem derülnek ki. Önmagában az a tény, hogy egyes munkavállalók bérét emelik, míg másokét nem, nem jogellenes, akkor sem, ha ugyanazt a munkát végzik. Amennyiben a béremelés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 6.

Pedagógus-illetményeltérítés lefelé

Kérdés: A munkáltató – önkormányzati fenntartású óvoda – lehetőséget lát arra az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése alapján, hogy 2017. szeptember 1-jével egyetlen foglalkoztatott se kapjon illetményemelést. A fenntartó ugyanis nehéz anyagi helyzetére hivatkozva nem kívánja a (2) bekezdés szerinti illetményalap-emelés fedezetét biztosítani, azt az álláspontot képviselve, hogy az (1a) bekezdés szerinti differenciálás oly módon is lehetséges, hogy egy óvodapedagógust se részesítsenek illetményemelésben. Helytálló ez az értelmezés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...garantált illetményt. A 65. § (1a) bekezdésének alkalmazására ezt követően kerülhet sor. E szerint "a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 6.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
52
53
54
…
102