Nyugdíjas álláshelyének betöltése a közszolgálatban

Kérdés: Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnk a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára való tekintettel nyugdíjjogosultságot szerzett, és élt is ezzel a lehetőséggel. Az általa ellátott vagy más feladat ellátására lehet-e őt a nyugdíjjogosultsága mellett újból megbízásos jogviszonyban alkalmazni, illetve az ő álláshelyére ki lehet-e nevezni új köztisztviselőt?
Részlet a válaszából: […] A közszférában alkalmazandó nyugdíj-politikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatban (Korm. határozat) foglalt nyugdíj-politikai elvek csak a kormány tagjainak irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervvel a kormányzati szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Nyugdíjas óraadó pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: 2015-ben rendes öregségi nyugdíjba vonuló pedagógus foglalkoztatható-e óraadóként? Ha igen, hány órában?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 4. §-ának 21. pontja szerint óraadó az a pedagógus, oktató, akit megbízási szerződés keretében legfeljebb heti 10 óra vagy foglalkozás megtartására alkalmaz az intézmény. Foglalkoztatására a Ptk. szerint kerül sor, nem vonatkozik tehát e jogviszonyra a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Kikölcsönzés megszűnése mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk nemrég kezdett munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozni. Volt egy rövidebb projektünk, ami 2014. szeptember végén fejeződött be, az ügyféllel kötött vállalkozási szerződésünk megszűnt. A projektben foglalkoztatott munkavállalóktól megváltunk. Az egyik munkavállaló azonban levelet írt nekünk, hogy ha nem fizetünk neki felmondási időre távolléti díjat, akkor bírósághoz fog fordulni, mert írásban nem mondtunk fel neki. Mi viszont úgy tudjuk, hogy az ügyféllel kötött szerződés megszűnése, ha nem tudjuk utána másik projektben foglalkoztatni a munkavállalót, automatikusan megszünteti a munkaviszonyt, és nekünk nem is kellett semmilyen felmondást írnunk. Jogos a volt munkavállalónk követelése, vagy alappal hivatkozhatunk a projekt befejeződésére mint megszűnési okra?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésének eseteit az Mt. tételesen meghatározza. E szerint a munkaviszony megszűnik a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, ha a munkáltatói jogutódlás során az átvevő munkáltató nem az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Munkavállalók személyes adatai

Kérdés: Társaságunk épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozik. Megrendelőnk biztosra akar menni, hogy szabályszerűen foglalkoztatjuk a dolgozóinkat, ezért kérte, küldjük el neki a társaságunk alkalmazottainak munkaszerződését, orvosi papírjait. Kötelesek vagyunk-e harmadik félnek ezeket kiadni? Azt tudom, hogy ellenőrzéskor a NAV-nak, illetve a munkavédelmi ellenőröknek át kell adni.
Részlet a válaszából: […] Az Infotv. 3. §-ának 2. pontja szerint személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen: neve, azonosító jelei (pl. személyi szám, adóazonosító, taj-szám), valamint fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális beazonosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Jogkövetkezmények vétkes kötelezettségszegésért – a munkavállalók ellenőrizhetősége

Kérdés: A konkrét esetben a vagyonőrök a munkáltatóval vállalkozási szerződésben álló cég alkalmazottai. Többük magatartását sok munkavállaló kifogásolja, mivel számos esetben nem megengedett erőszakosságot, a rendőrségnél szokásos hatósági fellépést is túllépve már-már zaklatják a munkavállalókat. A vagyonőrök tételes csomagátvizsgálást, motozást, zsebek tartalmának kiürítését és rendszeres alkoholszondáztatást, egy személy esetében sebesség-ellenőrzést végeznek. Hatósági magatartást alkalmazva a láthatósági mellényt – mely egyébként kötelező – nem viselő, kerékpárral közlekedő munkavállalókat a kerékpárról leszállítják, és még azt sem engedik meg, hogy a kerékpárt tolva a munkahelyen felejtett láthatósági mellényért visszamenjenek. A kerékpárok világítását külön ellenőrzik, és a szerintük nem megfelelő világítás esetén a munkavállaló szabályszegő magatartását jegyzőkönyvezik. A "szabálysértésekről" készült jegyzőkönyveket a munkáltató rendészeti vezetője a szabályszegő munkavállaló vezetőjének megküldi, és kéri a felelősségre vonását. A kialakult gyakorlat szerint az új Mt. 56. §-a alapján a munkavállaló ellen ún. fegyelmi eljárást folytatnak le – kollektív szerződésünkben az eljárási szabályok megtalálhatók –, és a munkavállalókat ún. "pénzbírsággal" sújtják, amely azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét meghatározott időre 5-15 E Ft között csökkentik. Jogszerű-e a vagyon­őrök eljárása, illetve az új Mt. 56. §-át a munkaviszonnyal szorosan össze nem függő témakörökben a helyi vezetők alkalmazhatják-e?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Köztisztviselő foglalkoztatása – nyugdíjazás után

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a 2012 októberében 40 év közszolgálati jogviszony megszerzése jogcímén nyugállományba vonult 59 éves köztisztviselőt a későbbiekben munkaviszony, illetve megbízási szerződés keretében foglalkoztassunk? Ha erre van lehetőség, akkor milyen járulékok terhelik a munkáltatót, illetve a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 8. §-ának (1)–(2) bekezdése kizárja, hogy a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására munkaviszony vagy megbízási jogviszony jöjjön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Kormánytisztviselő végkielégítése

Kérdés: 13 éve dolgozom, előbb köztisztviselőként, majd 2010-től kormánytisztviselőként. Indokolás nélküli felmentésemet még 2011. május 31. előtt néhány nappal megkaptam, a munkáltató így még kihasználta az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály adta lehetőséget. Kérdésem gyakorlati jellegű: mikortól helyezkedhetek el legkorábban, hogy ne veszítsem el a végkielégítésemet?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 19. § (9) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő amunkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetésiszervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt állóbármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Munkaviszonyban álló felek között létesített vállalkozási szerződés

Kérdés: Néhány fős kft. ügyvezetője vagyok. Lehetséges-e, hogy az egyik, egyébként értékesítő munkakörben heti 40 órában foglalkoztatott munkavállalómmal kötök egy rövidebb időtartamú vállalkozási szerződést a munkaszerződése mellett, annak érdekében, hogy lefordítsa idegen nyelvre cégünk teljes reklámanyagát? A munkakörét nem szeretném módosítani, illetve kibővíteni, mert a fordítást egyrészt otthon is el tudja végezni (a saját eszközei használatával, a saját időbeosztásával), másrészt csupán ideiglenes jellegű a fordítási feladat. Jogilag kivitelezhető az elképzelésem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kifejezetten nem zárja ki és nem korlátozza annaklehetőségét, hogy a munkáltató adott esetben a saját munkavállalójávallétesítsen újabb munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Mindezek mellett mégisszámos oka lehet annak, hogy az azonos felek között egy­idejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Háztartási munka bejelentésének elmulasztása

Kérdés: Hetente jár hozzánk a takarítónő, havonta be is szoktam jelenteni, illetve befizetem utána az 1000 Ft-ot. A múlt hónapban azonban a bejelentés sajnos elmaradt. Milyen következménye lehet ennek?
Részlet a válaszából: […] 2010. augusztus 15-étől a háztartási munka adórendszerenkívüli foglalkoztatásnak minősül (Gptv. 1-7. §). A természetes személymunkáltatónál akár munkaszerződés, akár polgári jogi jogviszony (megbízás,vállalkozási szerződés) alapján történő takarítás ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

"Próbamunka" – jogszerű az eljárás?

Kérdés: Telefonos ügyfélszolgálatunkra új kollégákat kerestünk, és úgy döntöttünk, hogy a jelentkezők képességéről egy próbanap keretében győződünk meg. A meghallgatást követően behívtuk az alkalmas jelölteket, hogy a profilunkba tartozó termékeket egy próbamunkanapon kínálják az üzleti partnereink részére. A későbbi feladatuk is ehhez hasonló lett volna. A próbanap után munkaszerződést kötöttünk a két legrátermettebb munkavállalóval, azonban két másik elutasított jelölt perrel fenyegetett meg minket, és követelik az "elvégzett munka ellenértékét". Arra alapítják a követelésüket, hogy az általuk ajánlott termék egy részét a hívásokat követően megvásárolták a partnerek. Az eljárásunk alapján támasztható-e velünk szemben bármilyen igény? A munkaviszony keretében foglalkoztatott ügyfélszolgálatos alkalmazottainknak egyáltalán nem jár jutalék az értékesítések után...
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkavállalók készségének, tehetségének ésrátermettségének megállapítása céljából a 81. § (1) bekezdése értelmében amunkaszerződés keretén belül a próbaidő intézményét alakította ki. Ez teszilehetővé, hogy bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.