Szünetrend kialakítása képernyő előtt

Kérdés: Az adatrögzítő kollégák szünetrendjével kapcsolatban kérdezem. A kollégák egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 6-10 órát dolgoznak. A munka mennyiségétől függően jelenleg 60-90 percenként mennek ki 10 perces szünetekre, és van a munkaidő felénél egy 20 perces ebédszünet. Azaz valójában egy 8 órában dolgozó munkatárs kb. 6,5 órát dolgozik ténylegesen. Megfelelő ez a gyakorlat, ha egyébként egy ilyen napra 8 óra munkaidőt számolunk el nekik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaközi szünet mértékéről, kiadásának szabályairól az Mt. 103. §-a rendelkezik. Ennek megfelelően amennyiben a munkavállaló napi beosztás szerinti rendes és a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének, vagy – rendes munkaidő hiányában – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Felmondási idő módosítása a felek akarata szerint

Kérdés: Egyik munkavállalónk kezdeményezte munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését azzal, hogy meghatározott egy időpontot is a munkaviszony megszűnésének napjaként. Ez a munkavállaló által megjelölt nap azonban a munkavállalóra irányadó felmondási idő végét megelőző időpontra esik. A munkáltató "elengedné" munkavállalóját az általa kért időpontban, vagy­is eltekintene a felmondási idő (teljes) letöltésétől, azonban ragaszkodna a munkaviszony "felmondással" történő megszüntetéséhez. Megteheti-e ezt a munkáltató, vagy ez már – mivel a felmondás törvényi szabályaitól eltérünk – csak közös megegyezéssel lehetséges?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti [Mt. 65. § (1) bek.]. A munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén a felek a munkaszerződésben akár a törvényben meghatározottnál rövidebb felmondási időben is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Felmondási idő egyoldalú módosításának tilalma

Kérdés: A munkáltatóm e-mailben felmondott nekem. Mivel hat éve dolgozom a cégnél, a felmondási időm 45 nap lenne. A munkáltatóm azonban megkeresett, hogy módosítani szeretné a felmondási időt 50 napra. Mivel azonban időközben találtam új munkát, ahol a 45 nap leteltével kezdenem kellene, ez nekem nem érdekem. Megteheti ezt a módosítást utólag egyoldalúan az én beleegyezésem nélkül egy "felmondáskiegészítéssel"?
Részlet az állásfoglalásából: […] Általános szabály szerint a jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni [Mt. 22. § (1) bek.]. A munkáltató a felmondást köteles írásba foglalni, az Mt. szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Pótlékátalány megállapítása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk megállapodni abban, hogy a jövőben a készenlét és az ügyelet, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazását átalány formájában kapják meg. Nem találtunk arra vonatkozó szabályt, hogy az átalányt hogyan kell meghatározni, illetve milyen időközönként kötelező felülvizsgálni. Milyen szabályokat kell-e vonatkozásban figyelembe vennünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek a munkaszerződésben bármely törvényi pótlékot (így a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot is) magában foglaló, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Teljesítménybér munkaszerződésbe foglalása

Kérdés: Bérezési rendszerünkben változtatást akarunk bevezetni, amelynek lényege, hogy ha a munkavállaló alacsony költségek mellett tud dolgozni, akkor bónuszt kap, de ha egy bizonyos határ fölé lép a költségekkel, akkor az alapfizetését is csökkenteni akarjuk. Munkaszerződésbe kell-e foglalni a bónuszrendszer leírását, vagy elegendő, ha kiadunk róla egy szabályzatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Műszakpótlékra jogosultság feltételeinek értelmezése

Kérdés: A műszakpótlékra jogosultság esetében hogyan kell értelmezni a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés kitételt? A munkanapok legalább egyharmada esetén meg kell valósulnia, hogy a kezdő időpontok között legalább 4-4 óra különbség van – azaz például olyan váltott műszakban járó munkavállaló, aki a 21 munkanapos hónapban 14 napon reggel 6.00-kor, és 7 napon este 18.00-kor kezdi a munkáját? Vagy elegendő mindössze egy olyan alkalom, amikor a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között legalább 4 óra különbség van?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást két feltétel együttes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjjogosultság és munkajogi szabályok

Kérdés: Kérjük szíves segítségüket abban, hogy hogyan alkalmazzuk a védett korral összefüggő szabályokat a nyugdíjaskort betöltött, azon túl levő, de elegendő szolgálati idővel nem rendelkező kollégánk munkaviszony-megszüntetése esetén? Nyugdíjasnak minősül-e az ilyen munkavállaló?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nyugdíjjogosultsággal és a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben az Mt. 66. §-ának (4) bekezdése egyfelől kimondja, hogy a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Üzemorvosi vizsgálat elmulasztása

Kérdés: A munkáltató milyen jogi eszközökkel élhet abban az esetben, ha a munkavállaló részére egy meghatározott időpontot állapít meg a kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozóan, de a munkavállaló a részére többször megadott időpontban sem megy el a vizsgálatra, és az adott időpontban nem volt részére távollét (szabadság) engedélyezve? Amennyiben az orvosi alkalmassági igazolás lejárt, a munkáltató az ezt követő naptól élhet-e a fizetés nélküli szabadság mint egyoldalú nyilatkozat intézményével?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mvt. szerint a munkavállaló köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni, amelynek tartamára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, és amely időtartamra távolléti díj illeti meg [Mvt. 60. § (1) bek. f) pont;...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 1.

Létszámcsökkentés munkavállalók felvételét követően

Kérdés: Egy kereskedelmi vállalatnál dolgoztam közel két évig, a munkáltatóm azonban felmondott nekem, arra hivatkozva, hogy a cégnél létszámcsökkentést kell végrehajtani. Rajtam kívül másnak is megszüntette a munkaviszonyát. Azt viszont nagyon furcsának találom, hogy most hirtelen csökkenteni kellett a létszámot, mivel a múlt hónapban hét új embert is felvett ugyanerre a munkakörre, melyet én is elláttam. Ilyen esetben alappal hivatkozhat a munkáltató létszámcsökkentésre? Fontolgatom, hogy keresetet indítok, mert szerintem ez nem volt jogszerű. Sikeresen perelhetem emiatt a munkáltatót?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. A létszámcsökkentés mint felmondási ok a munkáltató működésével összefüggő indokok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 1.

Határozott idejű munkaviszony felmondása – eltérés az Mt. rendelkezéseitől

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal határozott idejű munkaszerződést kötöttünk, amiben figyelmetlenségből kikötésre került, hogy a szerződést bármelyik fél bármikor megszüntetheti felmondással, indokolás nélkül. Most a munkavállalónk fel akar mondani, de mi szeretnénk, ha itt maradna a határozott idő teljes tartama alatt. Érvényes lehet ez a szerződéses kikötés? Kötelesek vagyunk elengedni a munkavállalót a felmondási idő leteltével?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. rendelkezései értelmében a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését mind a munkavállaló, mind a munkáltató köteles megindokolni, ráadásul a törvény azt is rögzíti, hogy milyen indokok szolgálhatnak alapul a határozott idejű szerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 1.
1
…
93
94
95
…
174