Munkaszerződés módosítása betegség miatti keresőképtelenség alatt

Kérdés: Munkavállalónkat – aki táppénzes állományban van – határozott idejű munkaszerződéssel alkalmaztuk. Határozott idejű munkaszerződése 2015. október 3-án lejár, munkájára azonban a továbbiakban is számítunk! Kérdésem, hogy táppénzes állománya ideje alatt – mely előreláthatólag október közepéig tart – módosíthatjuk-e szerződését közös megegyezéssel határozatlan idejűre, vagy a táppénzes állományára tekintettel ez az út nem járható, s új szerződést kell majd a táppénzes állomány megszűnését követően kötnünk vele?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony valóban a törvény erejénél fogva megszűnik a határozott idő lejártával [Mt. 63. § (1) bek. c) pont], ezért annak érdekében, hogy az megszakítás nélkül a továbbiakban is fennálljon, még a munkaviszony tartama alatt szükséges a munkaszerződés módosítása....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 12.

Határozott idejű munkaviszony módosítása ráutaló magatartással

Kérdés: Egyik munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyban áll. A határozott idő letelte után változatlanul tovább dolgozik. Mi lesz a munkaviszonya sorsa?
Részlet az állásfoglalásából: […] A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni [Mt. 192. § (1) bek.]. A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 12.

Munkavégzési hely egyoldalú munkáltatói módosítása

Kérdés: Irodacsere folytán szükségessé vált az abban érintett munkavállalókkal munkaszerződésük módosítása, mivel az a munkaszerződésükben foglalt munkavégzési hely módosulásával jár. A helyszín változására Budapesten belül kerül sor. A módosítás aláírását néhány munkavállaló megtagadta. Jogszerű-e a munkáltató intézkedése, ha egyoldalú munkáltatói utasítással határozza meg az új munkavégzési helyet (mint kiküldetés), ha egyébként a kollektív szerződés alapján éves szinten 220 munkanapnyi munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra jogosult? Amennyiben esetlegesen megtámadják a munkavállalók ezt az intézkedést, milyen igényt támaszthatnak a keresetükben? Csupán a munkáltató egyoldalú intézkedésének hatályon kívül helyezését a bíróság által? Vagy mást is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat (Mt. 44. §). A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 12.

Felmondási idő módosításának tilalma köztulajdonban álló munkáltató esetén

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 122. számában a 2395. sorszámú kérdéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy módosul-e a kérdésre adott válasz abban az esetben, ha a munkaviszony köztulajdonban álló munkáltatóval áll fenn? Megállapodhat-e a munkavállalóval rövidebb felmondási időben a dolgozó által beadott felmondás alapján, amellett, hogy a felmondási jogcímen nem szeretne változtatni a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] Köztulajdonban álló munkáltató az Mt. értelmében a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 12.

Jogalap nélkül felvett munkabér levonása hóközi számfejtési időszak esetén

Kérdés: Bérszámfejtésünk az előző hónap 26. napjától a tárgyhónap 25. napjáig tart. Egyik munkavállalónk augusztus 1-jén hozta be táppénzes papírjait, amely szerint július 26. és 31. között keresőképtelen volt. Mivel a bérszámfejtési időszak már lezárult, részére júliusban a teljes havi munkabére számfejtésre került, viszont az augusztusi béréből szeretnénk levonni a keletkezett túlfizetést az Mt. 155. §-ának (4) bekezdése alapján. Van erre lehetőségünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.]. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szabály alapján a munkabéreket a tárgyhónapra, a hónap első napjától a hónap...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 12.

Pótlékok alapbéresítése a munkaszerződésben

Kérdés: Új munkahelyemen a munkáltatóval 125 000 Ft összegű alapbérben állapodtunk meg. A munkaszerződésbe szeretné beletenni, hogy az alapbérben benne vannak a pótlékok is, ezért pótlékra nem lennék jogosult. Megteheti ezt a munkáltató? Ha igen, nem kellene magasabb bért fizetnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. valóban lehetővé teszi, hogy a felek a munkaszerződésben bizonyos bérpótlékokat is magában foglaló alapbért állapítsanak meg [Mt. 145. § (1) bek.]. Ebben az esetben az alapbér magában foglalhatja a vasárnapi pótlékot, a munkaszüneti napra járó pótlékot, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 12.
Kapcsolódó címkék:      

Szakszervezetitagdíj-levonásról szóló tájékoztatás

Kérdés: Cégünk munkavállalói közül többen is szakszervezeti tagok. A szakszervezet a közelmúltban kérte, hogy minden hónapban adjunk kimutatást arról, melyik munkavállaló esetében teljesítette a tagdíjlevonást. Feltétlenül meg kell ezt tennünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tagdíj tv. 2. §-a alapján, amennyiben a munkavállaló írásbeli kérelme alapján a munkáltató a munkavállaló munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíjat levonja, és a szakszervezetnek átutalja, akkor a szakszervezet kérésére évenként egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Adatok mentésének megtagadása céges laptopról

Kérdés: Vezető beosztásban voltam egy kisvállalkozásnál. A munkaviszonyom ellátásához a cégtől kaptam egy laptopot, amit szóbeli megegyezés alapján magáncélra is használhattam munkaidőn kívül. A munkáltatóm teljesen váratlanul felmondott nekem, és azonnal visszavette a laptopot is, nem maradt időm a személyes dokumentumaim mentésére és törlésére. Azóta nem is engedett a géphez hozzáférést, holott többször kértem, hogy a jelenlétében hadd mentsem le a saját dokumentumaimat. Megteheti, hogy megtagadja a személyes dokumentumaim, képeim lementését?
Részlet az állásfoglalásából: […] A laptop és egyéb adathordozó használatához célszerű, ha a munkáltató adatvédelmi szabályzatot készít, melyet megismertet a munkavállalókkal. Ebben rögzítésre kerülhet, hogy a munkaeszközöket lehet-e magáncélra használni, amennyiben igen, meddig és milyen keretek között....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Szabadságkiadás elhalasztása a tárgyév utánra

Kérdés: Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló szabadságát a munkáltatónak van-e lehetősége későbbi időpontban kiadni, mint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követő naptól kezdődő időszak? Munkavállalónk jelenleg szeretne részmunkaidőben ismét dolgozni a GYED mellett, viszont szabadságát nem szeretné kivenni. Kérése a munkáltató irányába az, hogy a fizetés nélküli szabadság első fél éve alatt összegyűlt szabadságát majd csak gyermeke harmadik életévének betöltését követően vehesse ki, mert ekkor volna szüksége rá gyermeke óvodába történő beszoktatása miatt, és ezt követően szeretne ismét teljes munkaidőben dolgozni. Kiadható kérésének megfelelően az általa megjelölt időpontban a szabadság?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell biztosítani [Mt. 123. § (3) bek.]. Ilyen, a munkavállaló oldalán jelentkező akadálynak minősül, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Szabadság és munkaidő elszámolása részmunkaidőben

Kérdés: Van egy havibéres munkavállaló, aki részmunkaidőben dolgozik, heti 18 órában, ami napi 3,6 órát jelent. Ezt úgy dolgozza le, hogy minden héten hétfőn, kedden és csütörtökön dolgozik 6-6 órát. Ha egész héten szabadságra megy, akkor öt napot írjunk ki, és 5 x 3,6 órát kell elszámolni neki? Viszont ha elmegy egy nap szabadságra (pl. hétfőn), akkor hat órát kell elszámolni neki, és csak egy nap szabadságot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jelen esetben a munkavállaló napi munkaideje 18/5 = 3,6 óra. Ha egy napot távol van szabadságon, akkor ennyi munkaidő alól mentesül. Helyes tehát a számítás, hogy ha egész héten szabadságon van, akkor 5x3,6 órát "teljesít", és öt nappal csökken a még igénybe...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.
1
…
92
93
94
…
174