Munkahelyi baleset a konyhában

Kérdés: Munkahelyem konyhájában elestem, a mosogatógép ajtaja becsukás után visszanyílt, amit nem vettem észre, és átestem rajta. Külső bokatörést szenvedtem. Ez munkahelyi balesetnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bek.]. E károk körébe nemcsak a tényleges munkavégzés során bekövetkező károk tartoznak, hanem az ahhoz kapcsolódó, a mindennapi életvitel során történtek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Kárigény érvényesítése és felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi történik akkor, ha felmondanunk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmazzuk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy a kár legalább egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony felmondása és a kárigény érvényesítése nem függ össze. Azaz, ha a munkavállaló felróható kötelezettségszegéssel okozott kárt a munkáltatójának, azt a munkáltató mindenképpen követelheti, akár megszünteti közben a munkaviszonyt, akár nem [Mt. 179. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Munkaidő-beosztás hétvégére

Kérdés: Üzemi dolgozóink hétfőtől péntekig heti 40, napi 8 órában dolgoznak. Egyik hétvégén szombatra és vasárnapra szeretnénk elrendelni rendkívüli munkavégzést megnövekedett rendelés miatt. Ebben az esetben milyen pótlékot kell a dolgozóknak megfizetni szombatra és vasárnapra, mivel a heti 40 órát meg fogja haladni a munkaidejük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a szombati és vasárnapi munkavégzés elrendelésének nincs akadálya, rendkívüli munkaidőként [Mt. 107. § a) pont] ezekre a napokra is elrendelhető munkavégzés. Szombati munka esetén a munkavállaló részére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Megszakítás nélküli tevékenységre vonatkozó munkarend bevezetése egy szervezeti egységre

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötőgépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és társadalmi közszükségletet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Húsvéti munkavégzés elszámolása

Kérdés: Folyamatos munkarendben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak munkavállalóink. Áprilisban a húsvétot meghosszabbították egy fizetett munkaszüneti nappal. Hogyan kell elszámolnom annak a munkavállalónak a munkaidőkeretét és a bérét, aki a fizetett ünnepeken is dolgozik? Hány pihenőnapot kell adni a munkavállalónak cserébe?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaszüneti napi munkavégzésnél e napra mindig jár 100% munkaszüneti napi pótlék, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen, rendes vagy rendkívüli munkaidőben teljesít a munkavállaló [Mt. 140. § (2) bek.]. A munkaszüneti napi munkát nem kell további pihenőnappal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Munkaszüneti napra járó bérpótlék

Kérdés: A munkavállalóinkat megszakítás nélküli, három műszakos munkarendben, 6-14, 14-22, 22-6 óra közötti beosztásban foglalkoztatjuk. Vitába keveredtünk a szakszervezettel, hogy munkaszüneti napra hogyan kell részükre kifizetni a bérpótlékot, éjféltől 6-ig és 22-től éjfélig, vagy 22-től 6-ig?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló munkanapja általában a naptári nappal azonos, de ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, ez megszakítás nélküli. A munkanap fogalma megfelelően irányadó a munkaszüneti nap fogalmára...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Bérkifizetés téves bankszámlára

Kérdés: Egyik dolgozónk bérét véletlenül téves bankszámlaszámra utaltuk, mivel édesapja nevére ment a fizetése, akit ugyanúgy hívnak. A dolgozó a bérét édesapjától megkapta teljes egészében. Van-e ebben az esetben bármilyen írásbeli teendőnk, hogy azt rögzítsük, vagy a szóbeli tájékoztatása elégséges, hogy megkapta? Esetleg írassunk vele alá egy nyilatkozatot, vagy édesapja inkább utalja vissza részünkre az összeget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.], készpénzben, vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással [Mt. 158. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló ténylegesen megkapta a munkabérét a téves...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Hat hónapos próbaidő kikötése határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: Munkáltatóm egyéves határozott idejű munkaszerződéssel, és hat hónap próbaidővel alkalmazott azzal az ígérettel, hogy az egy év leteltét követően munkaviszonyom határozatlan tartamúvá válik. Jól értettem egy korábbi cikkükből ("Határozott idejű munkaviszony"), hogy hat hónap próbaidő kikötésére nem is kerülhetne sor a határozott idejű munkaviszony esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől (a munkába lépés napja) számított, legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. A három hónapnál rövidebb próbaidőt a felek legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják, de annak tartama a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Munkaviszony megszüntetése új munkahely kijelölése miatt

Kérdés: Egy vagyonvédelmi cég egyik középvezetője vagyok. A cég egy multiüzemnél alvállalkozó lassan hat éve. Az első perctől kezdve ezen a telephelyen dolgozom. A multiüzem egy új tendert írt ki, amit a munkáltatóm nem nyert el, ezért pár hét múlva a nyertes vagyonvédelmi cég folytathatja a korábban általunk ellátott tevékenységet. A munkaszerződésem szerint a munkáltatóm Magyarország területén bárhol foglalkoztathat, ha úgy adódik. A munkáltató csak az új vagyonvédelmi cég érkezése előtt pár nappal kívánja közölni velem, hogy az ország melyik területére akarnak helyezni. Más városba nem szeretnék menni, ráadásul idős, beteges édesanyám gondozását is én látom el, igaz, erről nincs orvosi igazolásom. A munkáltatóm azt szeretné, hogy én mondjak fel, vagy közös megegyezéssel szüntessük meg a munkaviszonyt, végkielégítésről azonban hallani sem akarnak. Van-e esélyem a végkielégítésre? Amennyiben a közös megegyezést nem írom alá, megszüntethetem-e a munkaviszonyom azonnali hatályú felmondással?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek a munkaszerződésében kiköthetik, hogy a munkavállaló köteles Magyarország területén bárhol munkát végezni, amennyiben erre a munkáltató utasítja. Ebben az esetben sem kötelezhető a munkavállaló olyan munkahelyen történő munkavégzésre, amely reá nézve aránytalanul...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Nyugdíjas munkavállaló – tájékoztatás a státuszról

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonya már végkielégítésre jogot adó időtartamú. Már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ezért felmerült, hogy felmondásnál végkielégítést nem fizetnénk neki. Viszont nem tudjuk, hogy a szükséges szolgálati idővel rendelkezik-e? Milyen módon szüntethetjük meg a munkaviszonyát úgy, hogy ne kelljen végkielégítést fizetni a munkavállalónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint valóban nem jár végkielégítés, illetve a munkáltatói felmondást nem kell indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [Mt. 66. § (9) bek. és 77. § (5) bek.]. A törvény szerint a munkavállaló (többek között) akkor minősül nyugdíjasnak, ha az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 2.
1
…
56
57
58
…
174