1739 talált állásfoglalás az új Mt. kifejezésre

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?

Kérdés: A kereskedelmi cégnél a munkavállalók által fizetendő leltárhiányt bruttó fogyasztói áron állapítják meg, és fizettetik ki a leltárfelelősséget vállalt személyekkel. Az áfát a cég az eladott áruk esetében, a pénztárgép forgalma után fizeti meg, vagyis teljesíti az áfafizetési kötelezettségét. A hiányzó áru nem kerül értékesítésre, a munkavállalóknak mégis miért kell a bruttó fogyasztási ár értékében fizetni? Az így "befolyó" áfát a cégnek be kell fizetni adóként?

Kérdés: A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?

Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?

Kérdés: A napi munkaidő 4 és 12 óra között lehet teljes munkaidőben. Ez a minimum a hétvégére elrendelt túlórára is vonatkozik-e, vagy berendelhető a dolgozó akár két órára is?

Kérdés: Egy munkavállalónk hosszabb betegség után keresőképes lett, de az üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, ezért nem tudjuk a munkaszerződése szerinti munkakörben foglalkoztatni. Rendezni szeretnénk a jogviszonyát, azonban, amíg ez megtörténik, miként kell elszámolnunk a kiesett idejét?

Kérdés: Ha a munkavállaló a készenlét alatt munkavégzést teljesít, akkor azt követően automatikusan elkezdődik a napi pihenőideje, vagy azt csak a készenlét alatti utolsó munkavégzés befejezésétől kell számítani?

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?

Kérdés: Rokkantsági ellátásra váltam jogosulttá. Munkáltatóm felmondott, és a végkielégítést is kifizeti. Ha javul az állapotom, és lehetőség lesz rá, visszavehet-e könnyebb munkára, vagy tekintettel arra, hogy kifizette a végkielégítést, már nem is foglalkoztathat?

Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?