Munkaszüneti napi díjazás külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Kell-e mindenképpen távolléti díjat fizetni kiküldetésben lévő munkavállalónak arra a napra, ha Magyarországon munkaszüneti vagy pihenőnap volt, a fogadó országban viszont munkanap, és ő dolgozott azon a napon? Vagy ez csak akkor fizetendő, ha a magyarországi munkaszüneti vagy pihenőnapon, külföldön történő munkavégzésével átlépte a havi munkaidőkeretét? Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy adott hónapban a fogadó országban is van munkaszüneti nap, ami Magyarországon munkanap, illetve fordítva, és így a két nap kiegyenlíti egymást, nem lépi túl a havi munkaidőkeretet. Viszont a munkavállaló azzal érvel, hogy ő akkor is magyar munkaszüneti napon dolgozott, tehát jár neki a távolléti díj.
Részlet a válaszából: […]  Elsődlegesen meg kell különböztetni azt a két esetet, ha amunkavállaló pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzett külföldi kiküldetéskeretében munkát. Munkaszüneti napon a munkavállaló – ha a kiküldetés helyeszerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Betegszabadság – az arányosítás feltételei

Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére– ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi balesetet ésfoglalkozási betegséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történőgondozásba vételt követő, terhesség miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Szabadság – téves pénzbeli megváltás

Kérdés: Elolvastam az 1126. számú válaszukat a Munkaadói Levelekben, és rájöttem, hogy hibáztam, mert a GYED-ről visszajött anyukának a szeptemberi bérrel kifizettük a teljes, egy évre jutó szabadságmegváltást, nem csak a fél évre járót. Milyen javaslatuk van a hiba kijavítására?
Részlet a válaszából: […]  A szóban forgó új szabály szerint szigorúan csak a gyermekápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjárajáró szabadság tekintetében lehetséges a rendes szabadság pénzbeli megváltása[Mt. 136. § (1) bek.]. Akkor is csak e hat hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Nagyszülő halála esetén járó távollét

Kérdés: A munkavállaló nagyszülőjének halála esetén kell-e a munkáltatónak két nap távolléti díjat fizetnie alkalmazottjának? Úgy is kérdezhetném, hogy a nagyszülő egyenes ágbeli rokona-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alólközeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át [Mt.107. § b) pont]. A mentesülés időszakából két napra a munkavállalóttávolléti díj illeti meg [Mt. 151. § (2) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Távolléti díj alapja fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Foglalkoztatottunknak 2011 augusztusában GYES-re való jogosultsága lejárt, így visszatért dolgozni. Visszatérésekor kiadtuk számára a jogszabályban előírt egy gyermek után járó 1,5 éves szabadságot. Kérdésem, hogy a távolléti díj jogcímén a kifizetett összeg számításánál a GYES alatti szerződés szerinti bért kell figyelembe venni, vagy a 2011. augusztus havi bért?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgáriszolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapottfizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek. a) pont], továbbá a közelihozzátartozó ápolására vagy gondozására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Szabadságkiadás – heti öt munkanapnál kevesebb esetén

Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink szabadsága kiadásával kapcsolatosan kérjük állásfoglalásukat. Az első esetben a munkavállalók havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 4 órás részmunkaidőben. A munkaidő-beosztás úgy alakul, hogy minden héten hétfőn és kedden 7-7, szerdán 6 órát dolgoznak, így teljesítik a heti 20 órát. Kérdéseink: hány nap rendes szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy hétfői napra kér rendes szabadságot? Mi a helyzet akkor, ha hétfőtől a következő hét szerdáig menne szabadságra? Egy másik példa: portásaink megszakítás nélküli munkarendben, szintén havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 8 órát. Hetente négy nap vannak beosztva 12-12 órára. Hány nap szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy 12 órás napjára kér szabadságot, illetve ha egész hétre?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szabálya szerint a rendes szabadság kiadásánál amunkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Aheti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadságkiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása

Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a munkaszüneti napon a munkaidő-beosztásalapján munkát végző, órabérrel díjazott munkavállalót – a munkaszüneti naponvégzett munkáért járó munkabérén felül – távolléti díja illeti meg [Mt. 149. §(1) bek. b) pont]. Tehát jogosult a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Szabadság pénzbeli megváltása?

Kérdés: Foglalkoztatottunk 2005. 06. 27-én ment el szülési szabadságra, hármas ikreket szült, hat évig volt GYES-en, a GYES 2011. 06. 27-én jár le. A lejáratkor a foglalkoztatott munkaviszonyát egy­idejűleg közös megegyezéssel megszüntetjük. Kérdésem, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadság megváltásánál kifizetett távolléti díjnál (szülési szabadság) melyik bért kell figyelembe venni? A munkaviszony megszűnésekor érvényes bért, vagy a szülés utáni időpont szerint érvényes bért?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj kiszámításának szabályait az Mt. 151/A. §-atartalmazza. E szerint ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni,részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeresbérpótléka(i) és a rendkívüli munkavégzés miatti ún...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Központi üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

Kérdés: A helyi üzemi tanács egyik tagja cégünknél egyben a központi üzemi tanács tagja is. Az üzemi megállapodás alapján mind a helyi, mind a központi üzemi tanács esetében van lehetőség arra, hogy bármelyik tag az üzemi tanács elnökének engedélye alapján az összesített munkaidő-kedvezményből az őt megillető hányadnál többet használjon fel. A kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényesül az a korlát, hogy a munkavállaló legfeljebb a munkaidő felében mentesülhet a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökéthavi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezményfelhasználását az üzemi megállapodás e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Szabadság – a pénzbeli megváltás

Kérdés: Társasházunk 1998 óta alkalmaz egy házfelügyelőt heti 20 órás részmunkaidőben. A hölgy 2002 decembere óta fizetés nélküli szabadságon van, ugyanis négy gyermeke született (2002. december, 2004. április, majd 2007. május és 2009. május). Időközben többször felmerült, hogy visszajönne dolgozni, de egyszerűbb volt megoldani a helyettesítését. Most jelezte, hogy legkésőbb az ősszel újra munkába állna, de nem nálunk, hanem rendes felmondással megszüntetné a jogviszonyát. Ezzel nem lenne gond, de kéri az időközben felhalmozódott szabadságnapok pénzbeli megváltását. Könyvelőnk számításai szerint ez nagyjából négyhavi bére lenne! Jogos a munkavállaló igénye? Mit tehetünk ebben a helyzetben? Kérem, vegyék figyelembe, hogy a társasház nem tud egy összegben kifizetni ennyi munkabért!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor,ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, aztpénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nemlehet [Mt. 136. § (1) bek.]. A szabadság megváltása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
49
50
51
57