529 cikk rendezése:
491. cikk / 529 Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén
Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.
492. cikk / 529 Külföldi ösztöndíj – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?
493. cikk / 529 Betegszabadság vagy állásidő?
Kérdés: A válság miatt a termelésünket csökkentettük, egyes dolgozóinkat állásidőre küldtük. Ha valamelyikük megbetegszik, kell-e tovább folyósítani az állásidőre járó személyi alapbért?
494. cikk / 529 Felmentési időre járó díjazás
Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
495. cikk / 529 Munkaviszony kezdő időpontja – keresőképtelen betegség esetén
Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
496. cikk / 529 Szabadságfelhalmozódás GYES-ről való visszatérés esetén
Kérdés: Munkavállalónk 2002-ben szülte első gyermekét, azóta szült még kettőt úgy, hogy folyamatosan szülési, majd fizetés nélküli szabadságon (GYED, GYES) volt. Szeptembertől kíván visszatérni a munkába. Kérdésünk: hány év fizetett éves szabadság halmozódott fel számára a távol töltött kilenc év alatt? Mire kell még odafigyelnünk e szabadságok kiadásakor?
497. cikk / 529 Részmunkaidős munkavállaló szabadsága
Kérdés: Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk heti 32 órában dolgozik. Munkarendje hétfőtől csütörtökig napi 4-szer 8 óra. Július 6-a és július 28-a között rendes szabadságon volt, a szabadság teljes időtartamának megállapításakor a pénteki napokat azonban nem vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?
498. cikk / 529 Nyugdíjas munkavállaló – jár-e betegszabadság és táppénz?
Kérdés: Aki előrehozott nyugdíj mellett dolgozik, annak az új nyugdíjszabályok szerint felfüggesztik a nyugdíját. Ha közben beteg lesz, jár-e neki betegszabadság és táppénz?
499. cikk / 529 Munkaidőkeret – beszámít a munkaszüneti nap?
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendet alkalmazó munkáltató vagyunk, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A munkaidőkereten belül kötelezően ledolgoztatható munkaidő mértékének meghatározásával kapcsolatban kérdezzük: miután az általunk alkalmazott munkarend esetén munkaszüneti napra is elrendelhetünk munkát, a munkaidőkeretbe tartozó munkaidőt elegendő-e csak a heti két pihenőnapunkkal csökkenti, és a hétköznapra eső munkaszüneti napokkal nem? Ha egy adott hónapban van hétköznapra eső munkaszüneti nap, foglalkoztathatjuk-e ekkor – teljes munkaidő esetén – nyolc órával többet a munkavállalókat?
500. cikk / 529 Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt
Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
