Munkahelyi továbbképzés – túlórában?

Kérdés: Kollektív szerződésünk az alábbi szabályt tartalmazza: "A munkahelyen a munkáltató által szervezett szakmai továbbképzésekre fordított időre távolléti díj jár." Éppen most vesznek részt munkatársaink egy 60 órás tanfolyamon. Ha a napi 8 óra munkavégzés után is vannak foglalkozások, akkor nem kellene túlórapótlékot is fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződésükből idézett szabály meglehetősen sokértelmezési problémát vet fel. Először is, a szerződést kötő felek akaratafeltehetően nem arra irányult, amire a szabály szigorú értelmezése vezet.Eszerint ugyanis a munkáltató bármilyen szakmai továbbképzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Betegszabadság szabályainak változása

Kérdés: Úgy tudjuk, május 1-jétől bizonyos esetekben mentesül a munkáltató a betegszabadság fizetésének kötelezettségétől. Kérem, tájékoztassanak a részletekről!
Részlet a válaszából: […] Az Áhtm. 4-5. §-a érintette az Mt. szabályait. Az Mt. 137. §(1) bekezdése szerint eddig csak az üzemi baleset és a foglalkozási betegségmiatti keresőképtelenség esetén – tekintettel arra, hogy erre az időre balesetiellátás jár – nem kellett a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. eltérő szabályokat állapít meg arra az esetre, ha amunkavállaló iskolai rendszerű képzésben (pl. főiskola, egyetem) vesz részt,valamint akkor, ha nem iskolai rendszerű képzésben, például tanfolyamon folytattanulmányokat. Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk gyermeke születése miatt két hetet kért, hogy feleségét hazavihesse, és otthon lehessen a családdal. Tévedésből azonban a távollét mindkét hetét a gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény keretében számfejtettük le, és így olyan időszakra is bért fizettünk, amire nem kellett volna. A munkavállaló ezt a következő hónapban jelezte is, de valahogy nem került be a rendszerbe, csak most, mintegy fél évvel később. A kérdésem, hogy van-e lehetőség visszavonni a bért, mivel a 60 napos határidő már eltelt?
Részlet a válaszából: […] A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótólhatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. Ettőleltérően a jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időnbelül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Szabadságra fizetendő összeg GYES-ről visszatérő esetén

Kérdés: Az új szabályok szerint csak 6 órában lehet GYES mellett dolgozni. Kismama dolgozónk visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, ezért szerződését úgy módosítjuk, hogy 6 órás munkaidőt állapítunk meg. Kérdésünk: a távolléte alatt felgyülemlett szabadsága kiadásakor a távolléti díjat mi szerint állapítjuk meg? A korábbi 8 órás munka­időre járó bére, vagy a módosított szerződés alapján a 6 órás bére alapján?
Részlet a válaszából: […] A két szabály együttes értelmezése adja meg a választ. Azegyik a Csjt. 21. §-a, mely szerint a GYES-ben részesülő személykeresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladóidőtartamban folytathat, ha a munkavégzés nem az otthonában történik. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Gyermeknevelési pótszabadság – elvált szülők esetén

Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk elő­fizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 132. § (2) bekezdése a szülők döntésére bízza, hogymelyikük veszi igénybe a gyermek után járó pótszabadságot. A Csjt. szerint aszülői felügyeletet a szülők – ellentétes megállapodásuk hiányában – együttesengyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Munkabérigény és a rendelkezésre állási kötelezettség megszegése

Kérdés: Kéthavi próbaidővel felvettünk egy új asszisztenst, aki a 16. munkanapjától egyszer csak nem jött többé, és nem értesített minket a távolmaradás okáról. Vártunk két napot, majd december 20-án postára adtuk a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést tartalmazó iratot, melyet egy héttel később kézhez is vett a munkavállaló. Átutaltuk számára a munkabére időarányos részét (egészen 20-ig számolva), azonban ő kéri, térítsük meg az egész havi bérét, hiszen csak december végén értesült a döntésünkről. Ilyen esetben mi a teendő, nem szívesen pereskednénk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló köteles az előírt helyen ésidőben, munkára képes állapotban megjelenni, és a munkaidejét munkában tölteni,illetőleg ezalatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni [Mt.103. § (1) bekezdés a) pont]. Ehhez kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Munkaszüneti napi munka – elszámolás munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztat biztonsági őröket, akik állandó felügyeletet tartanak az épületekben, még munkaszüneti napokon is. Négyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Ilyen esetben a munkaidőkeretben hogyan kell figyelembe venni a munkaszüneti napokat? Le kell vonni a felosztható rendes munkaórákból a munkaszüneti napra eső teljes munka­időt, vagy – éppen azért, mert munkaszüneti napon is foglalkoztathatóak a munkavállalók – nem?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzést a törvény csakkivételes esetekben engedi meg [Mt. 125. § (1) bek.]. Ekkor a munkavállaló amunkaszüneti napra is beosztható rendes munkaidőben történő munkavégzésre; hapedig a törvény szerinti esetek nem állnak fenn, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 137. §-a alapján betegsége miattikeresőképtelensége esetén évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg, annakideje alatt pedig a távolléti díjának 70%-a jár a részére. A 15 nap leteltétkövetően a munkavállalót az Ebtv. rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Szabadság idejére járó távolléti díj

Kérdés: GYES-ről visszatérő dolgozónkat részmunkaidőben foglalkoztatjuk tovább. A felhalmozódott szabadság kiadásakor a szabadság idejére járó távolléti díjat a korábbi teljes munkaidős bére alapján vagy az új részmunkaidős bére alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (2) bekezdés e) pontja szerint a munkavállalórészére távolléti díj jár a szabadság időtartamára. A távolléti díjat – ahogyez egyébként nevéből is következik – a távollét időtartamára kell fizetni. AzMt. 151/A. § (1) bekezdése tartalmazza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
1
50
51
52
57