Díjazás munkaszüneti napra

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.
Részlet a válaszából: […]  A régi Mt. szerint, ha a munkaszüneti napon a munkavállaló amunkaidő-beosztása alapján dolgozott, és havi­bérben kapja a díjazását, akkor ahavi munkabérén felül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabéreillette meg. Ha teljesítménybérrel vagy órabérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.
Kapcsolódó címkék:      

Határozott idejű munkaviszony átalakulása

Kérdés: Nem találtam előírást arra az új Mt.-ben, hogy hányszor lehet határozott idejű munkaszerződést kötni ugyanazzal a munkavállalóval. Jól gondolom, hogy ezt a törvény valóban nem fogja korlátozni? A most hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy automatikusan határozatlan idejűvé alakul a határozott idejű munkaviszony, ha jogellenesen kötöttek határozott időre szerződést a felek. Erre sem találtam szabályt az új Mt.-ben. Ezek szerint a jövőben nem kell attól tartanunk, hogy a munkavállaló kérelmére a bíróság határozatlan idejűvé minősít egy határozott idejű szerződést?
Részlet a válaszából: […] A törvény valóban nem ad konkrét mértéket arra, hogy hányszor lehet azonosfelek között meghosszabbítani a határozott idejű munkaviszonyt, vagy ismételtenhatározott időt kikötni. Ennek jogszerűsége mindig az eset összes körülményeinekismeretében ítélhető meg. Az új Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Munkaszüneti nap – a mentesülés díjazása

Kérdés: Az új Mt. szerint a munkaszüneti nap miatti mentesülés esetén annak, aki havibér alapján dolgozik, már nem jár távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzésikötelezettségének teljesítése alól a munkaviszonyra vonatkozó szabálybanmeghatározott tartamra [új Mt. 55. § (1) bek. k) pont]. Munkaszüneti naprarendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Bérpótlék elszámolása szabadság idejére

Kérdés: Az új Mt. alapján milyen díjazás jár a munkavállaló szabadságára? Ha jól tudom, a távolléti díj mellett ki kell fizetni a bérpótlékot is, ha az a munkavállalónak járna, de a bérpótlékot már a távolléti díj számítása során is figyelembe kellett venni. Ez azt jelenti, hogy kétszeresen számolom el a pótlékot a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadságtartamára [Mt. 146. § (3) bek. a) pont]. A munkavállalót a szabadságra járótávolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesüléstartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.
Kapcsolódó címkék:      

Munkáltatói utasítás megtagadása

Kérdés: Mi változik a munkáltatói utasítás megtagadása terén július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló az új Mt. szerint is – csakúgy, mint korábban– köteles a munkáltató utasításait teljesíteni. A munkáltatónak a munkafeladatokra,azok végzésének módjára, idejére vonatkozóan, például utasításadási jogköréretekintettel köteles munkát végezni a dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Munkavállalói kárfelelősség – emelkedő tételek

Kérdés: A törvényben olvastam, hogy kollektív szerződésben a gondatlan károkozás esetére a munkavállaló kártérítési felelősségének mértékét nyolchavi távolléti díj összegére is fel lehet emelni. Ez azt jelenti, hogy minden károkozás esetén a munkavállaló akár nyolchavi távolléti díj erejéig is felelhet?
Részlet a válaszából: […] A korábbi szabályozáshoz képest szigorúbb a munkavállalókárfelelőssége, mivel az új Mt. a vétkességi felelősség helyett afelróhatóságon alapuló felelősség szabályait rendeli alkalmazni. Ennekértelmében a munkavállaló – az egyéb feltételek fennállása esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Munkavállalói felmondás a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt

Kérdés: Előreláthatóan 2012 augusztusában eladjuk az egyik telephelyünket egy másik cégnek. A telephelyen dolgozó munkavállalók munkáltatói jogutódlással átkerülnek egy másik céghez. Az üzleti partnerünk szeretne mindenkit megtartani, és tovább folytatni a termelést, de attól tart, hogy a munkavállalók nem akarnak majd az új munkáltatónak dolgozni. Előfordulhat-e, hogy a munkavállalók a jogutódláskor arra hivatkozva mondjanak fel, hogy nem szimpatikus nekik az új munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Míg a korábbi szabályozás megkülönböztette a jogszabályonalapuló és a felek megállapodásán alapuló jog­utódlást, addig az új törvénycsak ez utóbbit nevesíti, amikor kimondja, hogy a gazdasági egység (anyagi vagynem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Átlagkereset-számítás alapjául szolgáló irányadó időszak

Kérdés: Határozott időtartamra, 2011. 11. 09-től 2012. 05. 09-ig alkalmaztunk egy munkavállalót, akinek a munkaviszonya az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése alapján 2012. 03. 24-én megszűnt. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi az irányadó időszak a határozott időből még hátralévő, 2012. 03. 25.-2012. 05. 09. közötti időre járó átlagkereset számításánál? A munkavállaló díjazása személyi alapbérből és jutalékból áll össze. A munkaviszony minden naptári hónapjához tartozik osztószám, ledolgozott vagy fizetett nap.
Részlet a válaszából: […]  Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak)kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkeresetszámításánál időbér esetén a személyi alapbért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Díjazás munkaszüneti napra

Kérdés: Kötelesek vagyunk-e pótlékot fizetni éttermi szakmunkásainknak (pincérek, szakácsok) – állandóan változó napokra eső beosztással –, ha munkaszünetre, ünnepre esik a munkanapjuk?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés alapján munkavállalóik munkaszüneti napon rendesmunkaidejükben, munkaidő-beosztásuk szerint végeznek munkát. A törvény szerintmunkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző:– havidíjas munkavállalót – a havi munkabérén felül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Szabadságkiadás a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: 2010. január 13-án született gyermekem. Óvónő vagyok, évente 45 nap alapszabadság jár. 2012 januárjában letelik a 2 év, azaz a GYED időszaka (ez idő alatt gyűlt a szabadságom). Azt szeretném tudni, mennyi szabadságot vehetek ki a GYES helyett? A munkáltatóm azt mondja, ez fizetés nélküli szabadság, mert helyettem is dolgozik most valaki, és egy munkahely betöltéséért nem fizethet ki két bért, nekem szabadságot, a helyettesnek meg fizetést. Lehet kérni pénzben is a szabadságot? Ha igen, havonta a GYES mellé vagy egy összegben? Hány nap szabadság halmozódhat fel ily módon?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 2011. augusztus 1-jén módosított szabálya szerint agyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hathónapjára jár rendes szabadság [Mt. 130. § (2) bek. c) pont]. A 2011. augusztus1-jét megelőzően megkezdett gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.
1
48
49
50
57