Munkaszüneti napra járó távolléti díj

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben dolgozom, órabért kapok napi nyolc órára. A március 15., április 14. és 17-i ünnepnapokon nem dolgoztam, de a munkáltatóm nem fizetett ezekre a napokra távolléti díjat, pedig úgy tudom, kellene neki. Az indoka az volt, hogy a ledolgozandó munkám nem csökkent, mert volt 32 óra túlórám is ebben a két hónapban. Jogos ez így, vagy próbáljam tovább követelni a távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaid ő re, amennyiben a teljesítend ő munkaid ő az általános munkarend szerinti munkanapra es ő munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Ha tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Illetményemelés hatása a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó távolléti díj és a végkielégítés összegére

Kérdés: 2016. november 30-án a munkáltató felmentést közölt egy közalkalmazottal. A felmentési idő hat hónap, amely 2016. december 15-étől indult, a közalkalmazott a munkavégzés alóli teljes időre mentesítve lett. A közalkalmazott átsorolására 2017. január 1-jén került sor, és ennek következtében az illetménye is emelkedett. A kérdésem az Mt. 148. § (3) bekezdésében foglaltakra irányul, azaz a 2017. január 1-jei illetményemelkedés miatt a felmentési időre járó távolléti díjat, illetve a felmentés utolsó napján járó végkielégítést is már a magasabb illetmény alapján kiszámolt távolléti díjjal kell kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – Kjt. tekintetében is irányadó – 148. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a távollét tartama során az alapbér (illetmény) összege módosul, a távollét-módosítást követ ő tartamára a távolléti díj számítása során a megváltozott összeget kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Felmentési idő és végkielégítés nyugdíjazás esetén

Kérdés: A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A felmentési id ő biztosításának szükségessége egyedül attól függ, hogy mi a munkaviszony megszüntetésének módja, illetve melyik fél szünteti meg azt. Ha a munkáltató közöl felmondást a munkavállalóval, köteles ő t legalább a felmondási id ő felére a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Rövidebb teljes munkaidő és a pótlékalap számítása

Kérdés: Cégünknél egyes speciális munkakörökben rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk a munkavállalókat (nem heti 40, hanem heti 35 órát kell ledolgozniuk). A műszakpótlék és egyéb pótlék számításánál, a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha csak heti 35 órát dolgoznak, akkor arányosan kevesebbel? Teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint – a felek eltérő megállapodása hiányában – a bérpótlékok számítása alapja a munkavállaló alapbére. Ebben az esetben a havibérből az egy órára járó alapbért máshogy számítjuk, mint a távolléti díj esetében. A törvény szerint a bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Béremelés végrehajtása

Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?
Részlet a válaszából: […] A béremelés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, így szabadon dönthet annak mértékéről és a jogosultak köréről is. Ugyanakkor döntése nem sértheti a munkajogi alapelveket, különösen az egyenlő bánásmód elvét. Azaz ha egyes munkavállalók nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Betegszabadság díjazásának egyoldalú módosítása

Kérdés: Egy munkaadónál a betegszabadság számításánál évek óta nem az Mt. által előírt 70%-os mértéket használják, hanem a betegszabadság díjazása a távolléti díj 80%-ában van megállapítva. Mit kell tennie a munkaadónak akkor, ha ezt a gyakorlatot meg szeretné szüntetni, és az Mt. szerinti 70%-ot szeretné alkalmazni? Ezt a döntését kell indokolnia? Megteheti ezt év közben is? Kell erről külön tájékoztatni a munkavállalókat? Vagy elég csak a bérszámfejtést informálni?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár [Mt. 146. § (5) bek.]. Ettől egyoldalú jognyilatkozatban (egyoldalú kötelezettségvállalásban) a munkáltató eltérhet, amennyiben az eltérés a munkavállaló javára szól [Mt. 15. § (3) bek., 43. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Kárigény érvényesítése és felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi történik akkor, ha felmondanunk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmazzuk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy a kár legalább egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondása és a kárigény érvényesítése nem függ össze. Azaz, ha a munkavállaló felróható kötelezettségszegéssel okozott kárt a munkáltatójának, azt a munkáltató mindenképpen követelheti, akár megszünteti közben a munkaviszonyt, akár nem [Mt. 179. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Főállás és a mellékállás megszüntetése

Kérdés: A másodállás megszűnése, illetve megszüntetése esetében – ideértve a felmondási idő és a végkielégítés szabályait is – ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak a munkáltatóra, mint a főállásnál?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem tesz különbséget a munkavállaló "főállása" és "mellékállása" között: a törvény e két kifejezést sem használja. Ha a munkavállalónak egyidejűleg több munkaviszonya áll fenn, azok megszűnésére, illetve megszüntetésére az Mt.-nek az adott munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkaviszony-megszűnés munkaszerződés-módosítási ajánlat elutasítása miatt

Kérdés: Egy állami közműcégnél dolgozom 2010. október 18-tól. A közeljövőben megszűnik a munkaköröm, azonos szervezeten belül más munkakörbe helyeznek, amelynek HAY-szintje eggyel alacsonyabb, mint a jelenlegi, ezért a fizetés sávom csökken. A tényleges fizetésem nem csökken, mert most magasabb, mint az eggyel alatta lévő (leendő) sávban. Ezt úgy értelmezem, hogy visszaminősítésre kerülök, ami visszalépés számomra. Ha nem fogadom el a felajánlott munkakört, az indokolható-e ezzel, illetve számíthatok-e végkielégítésre a várható munkaviszony-megszűnéssel?
Részlet a válaszából: […] A munkakör a munkaszerződés egyik kötelező tartalmi eleme, amely csak a munkavállaló beleegyezésével módosítható [Mt. 45. § (1) bek., 58. §]. Ha Ön nem fogadja el a munkáltató által javasolt munkakör-módosítást, mindez önmagában nem szolgálhat a felmondás jogszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkaszüneti napi díjazási jogcímek

Kérdés: Az Mt. melyik paragrafusa mondja ki, hogy a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés esetén az alapbéren és a 100% bérpótlékon kívül jár a távolléti díj is?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.] a rendes munkaidőre járó munkabérén felül [Mt. 139. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történik, a munkavállalót ezeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
1
25
26
27
57