Távollét tanúként kihallgatás idejére

Kérdés: Az állampolgári kötelezettséggel kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást kapni. 12 éves kisfiamat több osztálytársával együtt iskolai verekedés miatt tanúnak idézték meg egy városi bíróságra. Az idézésen szerepelt, hogy szülői kísérettel kell megjelenniük, ami számomra teljesen természetes. A munkahelyem 15 km távolságra van a lakhelyemtől, a bíróság (ahová az idézést kaptuk) a lakhelyemtől 35 km-re. Nyolckor kezdődik a munkám és fél ötig tart. Az idézést 11 órára kaptuk. A munkahelyemről 15-25 perc kell az oda- vagy a hazaérkezésemig, a forgalomtól függően. Az idézésben foglalt tájékoztatás szerint, ha a tanú nem jelenik meg a következő kihallgatásra, a tanú elővezetése rendelhető el. Erre a napra nekem mi jár? Fizetett munkanap, vagy szabadságot kell kivennem, vagy csak igazolt munkanap? Tisztában vagyok azzal, hogy a lehető legkevesebb munkaidő-kieséssel kell megoldani. Ami azt jelenti, hogy azzal a legkésőbb induló, menetrend szerint járó közlekedési járművel kell elutaznia, amellyel a megjelölt időpontra még meg tud jelenni, és a kötelességének elvégzése után induló első menetrendszerű járművel kell visszaindulnia.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra [Mt. 55. § (1) bek. i) pont]. A jelen esetben a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Szabadság pénzbeli megváltása a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: 2017. szeptember 30-ával azonnali hatállyal megszüntettem a munkaviszonyomat nyugdíjazás miatt. Kérhetem a szabadságom pénzbeli megváltását?
Részlet a válaszából: […] A szabadság pénzbeli megváltása valamennyi olyan esetben kötelező, amikor a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, ám a munkáltató a munkavállaló számára időarányosan járó szabadságot nem adta ki teljes egészében (Mt. 125. §). Ezt a munkavállalónak külön nem is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Tizenkét havinál nagyobb összegű távolléti díj határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként fizethetünk-e a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése esetén a munkavállalóinknak magasabb mértékű távolléti díjat az Mt.-ben előírt 12 havi távolléti díjnál?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, ha a munkavállaló számára tizenkét havi távolléti díjat, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondása és a kárigény érvényesítése nem függ össze. Azaz, ha a munkavállaló felróható kötelezettségszegéssel okozott kárt a munkáltatójának, akkor azt a munkáltató mindenképpen követelheti, akár megszünteti közben a munkaviszonyt, akár nem [Mt. 179....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] A Kftv. 2. §-ának (5)–(9) bekezdése sorolja fel, hogy az Mt. szabályai közül melyek nem alkalmazhatók a közfoglalkoztatási jogviszonyra. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó Mt. 63-85. §-ai közül a Kftv. 2. §-a (5) bekezdésének g)-j) pontjai az Mt. 70. §-a,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szabadságra járó munkabér

Kérdés: Munkáltatóm kap utánam támogatást, és órabérben fizet nekem. Ha nem megyek dolgozni, szabadságon vagyok, akkor arra a napra nem fizet bért. Ez jogos így? Legutóbb 166 órára fizetett 91 000 Ft-ot, azaz a minimálbért sem adja meg.
Részlet a válaszából: […] A szabadság fizetett távollét, arra távolléti díj illeti meg a munkavállalót [Mt. 146. § (3) bek. a) pont]. A munkáltatónak nincs joga arra, hogy a szabadságra ezt a munkabért ne fizesse meg. A minimálbér összege 2017-ben bruttó 127 500 Ft/hó, 733 Ft/óra. A 166 órára járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkaszüneti napi munkavégzés ellentételezése

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaidőben dolgozik munkaszüneti napon (pl. május 1-jén), de a munkaszerződésében rögzítésre került, hogy a havi bruttó alapbére magában foglalja a pótlékok összegét is. Ilyenkor a munkaszüneti napi bérpótlék nem jár, de felmerült a kolléga részéről, hogy őt a pihenőnap megilleti. Hogyan járjunk el jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napi pótlék valóban beépíthető az alapbérbe, ha a felek a munkaszerződésben így állapodtak meg [Mt. 145. § (1) bek.]. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkaszerződésben nem elegendő általában a pótlékok alapbéresítéséről rendelkezni, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Végkielégítésre való jogosultság rokkantsági ellátás esetén

Kérdés: Leszázalékoltak a C2 kategóriában (az egészségügyi állapotom 50%), rokkantsági ellátásra vagyok jogosult (egyelőre táppénzt kapok). Felmondásom esetén jár-e számomra a végkielégítés? 21 éve vagyok a jelenlegi cégemnél.
Részlet a válaszából: […] Ha Ön szünteti meg felmondással a munkaviszonyát – kollektív szerződés vagy munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában –, nem jogosult végkielégítésre. Ha a munkáltató mond fel, a 21 éve fennálló munkaviszonyra tekintettel általános szabály szerint öthavi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkavállaló jogellenes azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Mit tehetünk, ha az évek óta nálunk dolgozó munkavállalónk arra hivatkozva mondta fel azonnali hatállyal a határozatlan idejű munkaviszonyát, hogy egy jobban fizető állást ajánlottak neki másutt, amit nem utasíthatott vissza? Mivel nem szeretnénk, hogy az ilyen típusú felmondások rendszeresek legyenek cégünknél, szeretnénk a munkavállaló – megítélésünk szerint jogellenes – kilépését szankcionálni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló – a próbaidő tartamától eltekintve – azonnali hatályú felmondással egyoldalúan csak abban az esetben szüntetheti meg a munkaviszonyát, ha a munkáltató– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj három rész összegéb ő l áll: alapbérrészb ő l, teljesítménybérrészb ő l és bérpótlékrészb ő l [Mt. 148. § (1) bek.]. A kérdésre adott válasz attól függ, hogy a munkavállaló munkaszerz ő dése szerint tisztán teljesítménybérben dolgozik-e (azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.
1
24
25
26
57