Fizetett ünnepi készenlét – rendkívüli munkavégzéssel

Kérdés: Normál munkarendben hétköznap 9-től 18-ig dolgozom. Néha készenlétben kell lennünk, amiért 20%-ot fizet a munkáltató. Ha ünnepnapon készenlétben vagyok, és ténylegesen munkát kell végezni, milyen további pótlékok illetnek meg? Igaz-e, hogy ilyenkor 50% pótlék jár a túlóráért, további 100%, mert pihenőnap, és további 100%, mert munkaszüneti nap, tehát összesen 250% pótlék az alapbéren felül?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.] a rendes munkaidőre járó munkabérén felül [Mt. 139. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történik, akkor a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Felmondás és végkielégítésre való jogosultság 62 évesen

Kérdés: Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Első megközelítésben nem igaz, mivel a munkavállaló munkaviszonyát ebben az életkorban is az általános szabályok szerint lehet megszüntetni, sőt, alkalmazni kell a "védett korra" vonatkozó szabályokat is. A munkáltató köteles megindokolni a felmondását, és a 62 éves kor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Munkaviszony szünetelése – az inaktív idő

Kérdés: Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi tárgyú jogszabályok nem használják az aktív/inaktív idő, illetve állomány megkülönböztetést. A munkajog csupán a munkaviszony szünetelését ismeri. Ez minden olyan időszakot magában foglal, amely alatt a felek között ugyan fennáll a munkaviszony, azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből

Kérdés: Építőipari cég esetében a beosztás szerinti munkaidő három hónapig 7,5 óra, majd három hónapig 8,5 óra. Hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, kollektív szerződés alapján. Éves átlagban a 8 óra kerül ledolgozásra. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy 2013. augusztustól a rendkívüli munkára, illetve a munkaidőkeret elszámolásánál a többletre az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havibért az adott hónapban teljesítendő órákkal (például 21 munkanapot figyelembe véve 168 órával) kell osztani, és a bérpótlék alapjának számításánál pedig 174 órával, az Mt. 139. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján? Példaként: A dolgozó havi alapbére 218 000 Ft. Dolgozott 16 napot, 5 napon keresztül szabadságon volt, de rendelkezett 15 óra túlórával. A ledolgozott órákra jutó bére: 218 000/21 nap x 16 nap = 166 095 Ft. Szabadságra járó bére: 218 000/21 nap x 5 nap = 51 905 Ft. Túlórára jutó alapbér: 218 000/168 = 1297,62 Ft. Túlórára jutó bérpótlék: 218 000/174 x 0,50 = 626,44 Ft. Túlóra díjazása: 1297,62+626,44 x 15 óra = 28 861 Ft. Teljes bruttó bére: 246 861 Ft.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt számítás helyes azzal, hogy a havi alapbért a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával kell osztani. Ebből pedig az érintett időszakra járó alapbért is az adott időszak alatt teljesítendő órák száma alapján kell meghatározni [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztása

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállaló vagyok. Napi négyórás munkaszerződésem van, nem bírok többet dolgozni, de a munkáltató összevonja az óráim, és így dolgoztatja le. Ezért az egészségem nem javul, hanem rosszabbodik, mivel nehéz a járásom. A szabadságomat és a táppénzemet is négy órában számolja el, holott hat vagy nyolc órában dolgoztatja le. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkaszerződés csak a munkaidő mértékét rögzíti, annak beosztásáról a munkáltató jogosult dönteni [Mt. 96. § (1) bek.]. Megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén sincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Ugyanakkor általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Szabadságkiadás – gyermekgondozási szabadságáról visszatérő anya

Kérdés: GYES-en lévő anyuka a második gyermek után azonnal visszajönne hozzánk dolgozni. Ilyenkor a szabadságot milyen összeggel kell neki kifizetni? Ki lehet fizetni egyben a felgyülemlő szabadságot, vagy ki kell adni, és addig nem jöhet dolgozni? A bérét a szabadságmegváltással már emelnem kell, ha nem éri el a garantált bérminimumot, vagy a három évvel ezelőtti bérével kell azt kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a szabadság szempontjából munkában töltött időnek ismeri el a szülési szabadságot, illetve a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság első hat hónapját [Mt. 115. § (2) bek.]. A munkáltató a visszatérést követő 60 napon belül köteles kiadni a korábbi évekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Munkavállalói felmondás egy jobb állás reményében

Kérdés: A férjem felmondott a munkahelyén egy jobb munkalehetőség miatt. Közben kiderült, hogy semmi sem igaz az új munkahely ígéreteiből. Ezt követően kapott egy újabb állásajánlatot, ami csak több hónap múlva lesz aktuális, addig azonban maradna a régi cégnél. Mit tegyen, hogy ne kelljen újra ledolgoznia a felmondási időt, illetve annak elkerülése érdekében, hogy ne "csússzon le" egy jobb munkalehetőségről?
Részlet a válaszából: […] Munkavállalói felmondás esetén kötelező letölteni a felmondási időt, ezért ez a megoldás általánosságban nem teszi lehetővé a gyors távozást. Ha már korábban ismerjük azt az időpontot, amikortól az új állás betölthető, érdemes olyan időben felmondani, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Fizetési felszólítás jogellenes munkavállalói felmondás okán

Kérdés: A télen elhelyezkedtem asszisztensként egy cégnél. Február 14-éig tartott a próbaidőm. Nagyon rossz volt a légkör, ezért úgy döntöttem, hogy február 17-én már nem megyek be dolgozni. A következő héten a munkáltatóm elküldte a kilépőpapírjaimat, és kaptam egy felszólító levelet is, amiben egyhavi munkabér megfizetésére hívott fel, mert nem szabályosan mondtam fel. Megteheti ezt a munkáltató, hogy azok után, amilyen légkört teremtett, még ő követel pénzt tőlem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, ha a megállapodást írásba kell foglalni, azt módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet [Mt. 22. § (3) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a munkaszerződést a felek kötelesek írásba foglalni (Mt. 44. §), felmondás is csak írásban közölhető jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Raktáros kártérítési felelőssége

Kérdés: Raktárosként anyagi felelősséggel tartozom-e azokért az eszközökért, anyagokért, amelyek a munkahelyen, az udvaron vannak elhelyezve, nem zárható helyen? Most ilyen eszközért akarnak felelősségre vonni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
1
26
27
28
57