904 talált cikk a távollét kifejezésre

Kérdés: Az Mt. szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó alkalmi munkásoknak nem jár betegszabadság. Hogyan kell értelmeznünk ezt a szabályt? Ha valaki megbetegszik, akkor azok a napok nem számítanak bele a jogviszonyába? Vagy kötelező szabadságolnom? Kell fizetni valamit a betegség miatt kieső napokra?

Kérdés: Dolgozóinkat 160 órás munkaidőkeretben, előre meghatározott beosztás szerint foglalkoztatjuk. A munkáltató döntése alapján a fizetett ünnep a munkaidőkeret része. A bérezés módja havi/órás. A szabadságot órában tartjuk nyilván. Fizetett ünnepre számfejthetünk-e távolléti díjat?

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy az életbe lépő változások után munkaszüneti napon senkinek nem írunk betegszabadságot, hiszen azt munkanapokra kell kiadni? Viszont az Mt. 146. §-a alapján az órabéresek és teljesítménybéresek esetén így is csak a távolléti díj 70%-a jár? Tehát ha munkaszüneti napon beteg egy havibéres munkavállaló, akkor teljes távolléti díjra jogosult (és nem betegszabadságot írunk neki), ha pedig egy órabéres munkavállaló beteg munkaszüneti napon, akkor neki sem írunk betegszabadságot, de ugyanakkor csak a távolléti díja 70%-át kapja meg?

Kérdés: 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónk augusztus 20-án rendes munkaidőben (idényjellegű) munkát végez. Augusztusban teljesítette a 21 munkanapot, 168 óra lett elszámolva. Kérdésem, hogy augusztus 20-ra az óra-, illetve a teljesítménybéres dolgozó a rendes munkabérén és a munkaszüneti napi munkavégzésre járó 100% pótlék mellett még a távolléti díjra (fizetett ünnepre) is jogosult lesz? Vagyis augusztus 20-ra jár erre a napra megkeresett rendes munkabére, megtoldva a 100% munkaszüneti napi pótlékkal és 1 fizetett ünneppel?

Kérdés: GYET-re igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára jár-e, illetve mennyi időre jár szabadság?

Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.

Kérdés: Havi munkaidőkeretben folyamatos munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak kell-e munkaszüneti napra járó távolléti díjat számfejteni, ha be volt osztva munkaszüneti napra, illetve ha nem? A keret, a ledolgozandó óra, az általános munkarend szerinti kötelező munkanapokra van megállapítva (ünnep nélkül), ez így volt év elején is. Van-e így most keresetkiesés? Vagy már év elején is kellett volna ünnepnap miatt bérkiesést kompenzálni? Betegség esetén ünnepnapi beosztásnál jár a betegszabadság és a munkaszüneti távolléti díj 70%-a is (ha nem táppénzről van szó)?

Kérdés: Munkaviszony megszűnésekor (a heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő) az időarányosan járó és még ki nem vett szabadság megváltásakor hogyan kell elszámolni a munkabért (mi a távolléti díj alapja és az osztószám)?

Kérdés: GYES utáni szabadságmegváltást hogyan, hány napban kell kiadni a kilépő anyukának?

Kérdés: Dolgozóink teljesítménybéres órabérrel vannak elszámolva, ez azt jelenti, hogy az alapbérük a minimálórabér, s erre kapnak úgynevezett műveleti órabér-kiegészítést attól függően, hogy milyen nehézségi fokú munkát végeznek. A távolléti díj számításánál ennek az órabér-kiegészítésnek a hathavi átlagát bele kell-e számolni a távolléti díj alapjába?